Nem szentelték templommá Bethlen turulos kegyhelyét
Templomnak nevezett és templomnak tűnő épületet avattak július 4-én Verőcén. A Kárpát-Haza Templom az egyházak szerint ugyanakkor nem szentelhető fel, hiszen szimbolikájában újpogány, az oltár felett a krisztushittel nehezen összeegyeztethető turul emeli a fénybe Emesét, a magyarok mitológiai ősanyját.
"Nálam a pihenés is munkával telik, ha időm engedi, megyek a tanyámra dolgozni. Akkor is a földemen izzadtam. Fölnéztem a szomszédos dombra, és jönni kezdtek a gondolataim arról, hogy a magyarság milyen mélyre süllyedt morálisan. Főleg hitében van elfáradva a nemzet" - emlékezett az ötlet születésére a Népszabadságnak nyilatkozva Bethlen Farkas, Verőce szélsőnacionalista körökben népszerű független polgármestere. Bethlen a 2006-os Kossuth téri tüntetések idején lett a nacionalisták egyik vezéregyénisége, amikor is gulyáságyukat biztosított, illetve a tévéostrom napján traktorával vezette a tüntetők menetét a Kossuth térről a Köztársaság tér felé és vissza.
Az egyházak viszont nem lelkesedtek Bethlen ötletéért. Három nagyegyház, a katolikus, a református és az evangélikus az avatásra meghívott püspökei bojkottálták a templomszentelést, közös nyilatkozatuk szerint az építmény nem nevezhető templomnak. "[N]em hallgathatjuk el súlyos fenntartásaikat az épület szimbolikájával, illetve a benne tervezett programokkal kapcsolatban. Keresztény templom szakrális középpontjába nem kerülhetnek Jézus Krisztus helyébe vagy mellé pogány mitológiai alakok" - írták a Népszabadság szerint.
Bethlen maga nem érti az egyházak aggályait. A Népszabadságnak nyilatkozva zavaros fejtegetésbe kezdett arról, hogy a pogány szó eredetileg a vidéki lakosságot jelölte, arra a felvetésre, hogy a szó jelentése elég régen rögzült, és a nem keresztényekre utal, arról kezdett filozofálni, hogy mi is a vallás. "Isten csak egy van, ez a lényeg" - zárta a Népszabadságnak adott nyilatkozatát.