Harmincegy nap, ötvenhét törvénymódosítás
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor: A NATO szépen, lassan belecsúszik az ukrajnai háborúba - Juhász Péternyerte az ellenzéki előválasztást az V. kerületben
- Ketten meghaltak Budapesten egy balesetben, hajtóvadászat indult a cserbenhagyó sofőr ellen
- Szombaton forgalomkorlátozás lesz Budapesten
- Az átlagosnál jóval hűvösebb idővel zárul a hét
Az elmúlt két hónapban mindenki csak kapkodta a fejét: a parlamentben begyújtották a rakétákat, beindult a törvénygyár, és 31 ülésnap alatt 57 jogszabályt módosítottak, ezen belül az Alkotmányt hat alkalommal. Megpróbáltuk a lehetetlent: követhető formában igyekeztünk összefoglalni, hogy az egyes területeken mi változott május 14., az új országgyűlés megalakulása óta.
Az egyes kategóriákra kattintva megnézheti az elfogadott törvények lényegét, és linkeket talál a további tájékozódáshoz. Ugyanazok a témák (főként az alkotmánymódosítások) több kategóriában is előfordulhatnak, mert több területhez is illeszkednek.
Szimbolikus ügyek
- Törvény a kettős állampolgárságról. A határon túli magyarok egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kaphatnak, amelyhez nem kell magyarországi lakóhely és állampolgársági vizsga. Szavazójogot nem kapnak.
- Június 4-ét, a Trianoni békeszerződés napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánították. A törvény szerint a határon túl élő magyarság minden tagja része az egységes magyar nemzetnek. A törvény kimondja, hogy a trianoni békediktátum által okozott problémák megoldását Magyarország a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között tartja elképzelhetőnek, de elítéli a kisebbségekre irányuló asszimilációs törekvéseket.
- Minden kormányzati épületben ki kell rakni bekeretezve, legalább 50-szer 70 cm-es méretben az Országgyűlés által június 14-én elfogadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát.
- Minden volt köztársasági elnököt örökös gépkocsihasználat és kétfős titkárság illeti meg, ha legalább két évig volt hivatalban. Lakásuk fenntartásáról is az állam gondoskodik.
Alkotmány
- Az országgyűlési képviselők száma 2014-től 386-ról 200-ra csökken. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére legfeljebb 13 országgyűlési képviselő választható.
- Az Alkotmánybíróság 11 tagját az Országgyűlés választja kétharmados többséggel. Az Alkotmánybíróság tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló 15 tagú jelölőbizottság tesz javaslatot. A Fidesz 8 képviselője elegendő ahhoz, hogy maga jelöljön tagokat.
- A véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólásszabadság kifejezés is bekerült az Alkotmányba. Egy módosítás a sajtó szabadsága mellett deklarálja annak sokszínűségét is, és kimondja: mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyekről.
- Az Alkotmány kimondja, hogy a közszolgálati média alkotmányos intézmény, amelynek fenntartása állami kötelezettség.
- A közszolgálati médiaszolgáltatás felügyelete és ellenőrzése három pilléren nyugszik: a független tulajdonosi testületen, a felügyeletet gyakorló autonóm hatóságon és egy civilekből álló testületen.
- Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselőtestületnek, de a polgármestert a képviselőtestület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselőtestület tagja.
- Létrejött a miniszterelnökhelyettesi poszt.
- Különadó szabható ki a végkielégítésekre, a jó erkölcsbe ütköző magas juttatásokra.
- A jövőben a bírósági titkárok elsőfokú bírósági hatáskörben szabálysértéseket bírálhatnak el és elzárást is kiszabhatnak.
- A honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésük után három évig nem indulhatnak semmilyen választáson. Az alkotmánymódosítási javaslat eredetileg 5 éves moratóriumot tartalmazott, de az időtartamot vélhetően Borkai Zsolt győri polgármester miatt három évre csökkentették (Lex Borkai).
Választójogi törvény
- Az országgyűlési képviselők száma 386-ról 200-ra csökken.
- A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére legfeljebb tizenhárom képviselő választható.
- 72 helyett 60 napos lesz a választási kampány .
- Kampánycsend csak a választás napján lesz 0-19 óráig.
- Az ajánlószelvények gyűjtésére rendelkezésre álló idő is lerövidül: az önkormányzati választáson a nagyvárosokban már csak 18, a kisebb településeken pedig 16 nap lesz erre.
- Az önkormányzati választásokon a megyei listáknál az eddigi 0,3 százalék helyett a jövőben a választók 1 százalékának ajánlása szükséges a lista állításához.
- A korábbi 60-40 százalékos arányhoz képest az egyéni és a kompenzációs listáról bekerülő képviselők aránya 70-30 százalékra módosul. Ez az önkormányzati választásokon a többségben lévő pártot, jelen esetben a Fideszt erősíti, a kis pártoknak nem kedvez.
- A települési képviselőtestületek, valamint a fővárosi és a megyei közgyűlések tagjainak száma több helyen csökken.
- Csökken a kisebbségi önkormányzati képviselők száma
- Az Országos Választási Bizottságot minden általános választás előtt meg kell újítani.
Büntetőügyek, közbiztonság
- Bevezetik a „három dobás” elvét. Ha halmazat esetén legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, akkor a büntetési tétel első határát a kétszeresére emelik.
- Visszaállítják az úgynevezett „középmértékes büntetést”, amely szerint a büntetéskiszabás kiinduló szempontja az adott tételkeret középmértékéhez való viszonyítás.
- A bűncselekményeket elkövető fiatalkorúak is elzárhatók, elzárás szabható ki kis értékű lopásért, hamis hatósági bejelentésért, feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvételért, rongálásért is.
- A jövőben a bírósági titkárok elsőfokú bírósági hatáskörben szabálysértéseket bírálnának el, és ezekben az ügyekben akár elzárást is kiszabhatnának.
- A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekményeknél megemelték a kiszabható büntetési tételt. Egyes esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó szabadságvesztés szabható ki.
- A holokauszttagadás mellett büntethetővé tették a kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényéének tagadását. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Adórendszer
- A társasági adóban az eddigi 50 millióról 500 millió forintra emelkedik az adóalap, amely után a kedvezményes, 10 százalékos kulcsot lehet alkalmazni a normál 19 százalékkal szemben, és az alkalmazás feltételei is megszűnnek.
- Az öröklési és ajándékozási illeték eltörlése az egyenes ági, vér szerinti rokonoknál.
- A vagyonadó teljes eltörlése (a még hatályban levő, nagy teljesítményű személygépkocsikra, légi és vízi járművekre vonatkozó rész eltörlése).
- Megszűnik a vállalkozások kommunális adója.
- Idén és jövőre 200-200 milliárd forint bankadó bevezetése a bankokra, biztosítókra és más pénzügyi vállalkozásokra. Az utolsó pillanatban elbukott a lex Járai, az adó alól végül nem mentesítik a 2007 júliusa óta piacra lépő biztosítókat, így a Járai Zsigmond, Martonyi János, Szapáry György neve által fémjelzett CIG Pannóniát, és a Wáberer Györgyhöz köthető Wabardot sem.
- "Lex takarítónő”: a háztartásokban alkalmazott takarítónő, kertész, baby sitter, magántanár, ápoló munkáját semmiféle adó vagy járulék nem terheli, csak havonta ezer forintos regisztrációs díjat kell utánuk fizetni.
- A pálinkafőzést bizonyos határig jövedékiadó-mentessé tették.
- Az állami szférában dolgozók végkielégítésére 98 százalékos adót vetnek ki a 2 millió forint feletti összegre.
- A mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunka, alkalmi munka után a munkaadónak napi 500, illetve 1000 forint közterhet kell fizetnie. A munkavállalónak kifizetett bér egésze jövedelem, a munkavállalónak bevallást nem kell tennie.
Költségvetés
- Az állami szférában kifizethető bért havi bruttó 2 millió forintban maximálják, beleértve a jegybankelnök fizetését is. Utóbbit az IMF és az EU is bírálta, mert a változtatás sérti a jegybank függetlenségét.
- 15 százalékkal csökken a pártok állami támogatása.
- A devizahitelezéssel összefüggő jelzálogjog bejegyzésének tilalma magánszemély lakáshitele esetén.
- A kincstárnokok helyett a jövőben főállású felügyelők őrködnek a költségvetési szigor felett.
- Az államháztartási státustörvény eltörlése.
- Tízmilliárd forint befizetésére köteleznek néhány kormányhivatalt, valamint a PSZÁF-ot.
- Eltörölték és egy sokkal enyhébb szabállyal váltották fel a pótköltségvetés készítésére vonatkozó szabályt
- A 2011. évi költségvetés parlament elé való beterjesztésére vonatkozó határidőt október végére tolták ki.
- Kivetettek a törvényből egy passzust, aminek nyomán ezentúl a többségi állami vállalatok eredményét nem kell elszámolni, feltüntetni a költségvetésben.
- A kormány saját hatáskörben, határozatban zárolt 40 milliárd forintot a minisztériumoknál.
- Eltörölték a közszférában a teljesítményértékelést, így egy fillér jutalmat sem kapnak a köztisztviselők idén.
- A földgáz és villamos energia hatósági árának megállapítása a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe kerül.
Egyéb gazdasági
- Ismét az agrárügyekért is felelős vidékfejlesztési miniszter felügyeli a Nemzeti Földalap (NFA) működését. Az állam első helyen saját magát jelölte meg az elővásárlási és a földhaszonbérleti jog gyakorlójának, azaz minden Magyarországon zajló földügyletbe aktív szereplőként léphet be.
- A közbeszerzési törvény módosítása a korrupció csökkentésére, a kkv-k helyzetbe hozására, az eljárások olcsóbbá és gyorsabbá tételére, a körbetartozások csökkentésére.
- A kis- és középvállalkozásokat ellenőrző hatóságok első esetben csak figyelmeztetnek a hiányosságokra, a kiszabott bírság nem használható fel az azt kiróvó hatóság működési költségeire.
- Megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) portfóliójából pedig a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) is kerülnek állami vállalatok.
- A Gazdasági Versenyhivatal elnökének felmentését a miniszterelnök kezdeményezheti a köztársasági elnöknél, kikerült a törvényből az új elnöknek a régi megbízatásának lejártát megelőző három hónapon belüli megnevezése. A törvényt a köztársasági elnök nem írta alá, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak.
Oktatás
- A tanár megbuktathatja a diákot az 1-4 évfolyamon, amihez nem kell a szülő beleegyezését kérni. Az elsős diákot ezután is csak akkor lehet megbuktatni, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzás miatt nem tudta teljesíteni.
- Már a második osztály végén lehet jegyet adni a diákoknak, de az iskolák ezután is dönthetnek úgy, hogy továbbra is csak szöveges értékelést adnak a diáknak az alsóban.
- Ha egy tanköteles korú gyermek egy évben ötven órát igazolatlanul hiányzik, akkor a gyermek után járó családi pótlékot hat hónapig csak természetben kaphatja meg a család.
- A kormány rendeletben határozhatja meg, hogy a felvételihez melyik vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenni.
- Az önkormányzati iskolák egyházi fenntartásba való átadásának megkönnyítése.
- Az iskolák átszervezésének, megszüntetésének, a fenntartói jog átadásának megkönnyítése.
Média
- Összevonják a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az Országos Rádió és Televízió Testületet. Az így létrejövő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsa felelne a médiaszabályozási ügyekért.
- Összevonják a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, és a Duna Televíziót felügyelő Hungária Közalapítvány kuratóriumát. A létrejövő Közszolgálati Közalapítvány kuratórium felügyelné ezeket az intézményeket és az MTI-t is. Az intézményeknek közös felügyelőbizottsága lesz, de szervezeti önállóságuk megmarad.
- A véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólásszabadság kifejezés is bekerült az Alkotmányba. Egy módosítás a sajtó szabadsága mellett deklarálja annak sokszínűségét is, és kimondja: mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyekről.
- Az Alkotmány kimondja, hogy a közszolgálati média alkotmányos intézmény, amelynek fenntartása állami kötelezettség.
- Kikerült az Alkotmányból a tájékoztatási monopóliumok elleni küzdelem feladata.
Közszféra
- Az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát.
- Kormánytisztviselők dolgoznak a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.
- Az állami szférában dolgozók végkielégítésére 98 százalékos adót vetnek ki a 2 millió forint feletti összegre.
- Eltörölték a közszférában a teljesítményértékelést, így egy fillér jutalmat sem kapnak a köztisztviselők idén.
Egyéb
- Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése.
- A szabad patikaalapítás fél évig tartó felfüggesztése.
- A parkolási díjat a 95-ös benzin átlagárához kötötték és rögzítették, hogy a várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető. A parkolás lehetőség megteremtése a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladat.
- Művészeti alkotás, szobor közterületen való elhelyezéséről Budapesten a Fővárosi Közgyűlés dönt, függetlenül attól, hogy a műalkotás helye a főváros vagy a kerület tulajdonában áll.
- Nem lép hatályba az új polgári törvénykönyv , helyette egy még újabbat alkotnak.
- A vendéglátósoknak és más kereskedelmi vállalkozóknak sem kell a tévék után üzemben tartási díjat fizetniük.
- Katasztrófavédelmi feladatokra is kirendelhetők a honvédtiszti alapképzésben és a katonai szakképzésben részt vevő hallgatók
- A régészeti feltárásokat a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat helyett ismét a megyei múzeumok, a Magyar Nemzeti Múzeum, az egyetemek régészeti tanszékei és az MTA Régészeti Intézete végezheti. A tervásatásoknál az ország területén elsőbbségi jogot kap a Magyar Nemzeti Múzeum.
- A nemzeti etnikai kisebbségek színházainak megemelt támogatása.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
