Katalin
3 °C
9 °C

Az állásával játszik, aki beszél az MFB-kommandóról

2010.07.27. 14:35
Egyszemélyi irányítást vezetett be a Magyar Fejlesztési Bank a fennhatósága alá tartozó összes állami tulajdonú társaságnál. Megszűnt száznyolcvan igazgatósági állás, és teljes személycsere volt a felügyelőbizottságokban. A vezetők leváltásával egy időben Pintér Sándor régi cégére bízták az őrzésvédelmet, de az olyan bizalmi állásokból is, mint a takarító, a portaszolgálatos és az informatikai rendszergazda, menniük kellett az előző menedzsmenttel szerződött vállalkozásoknak. A megmaradt alkalmazottaknak pedig nem érdemes beszélni a történekről, mert egyes cégeknél azonnali kirúgást helyeztek kilátásba a meggondolatlanul nyilatkozgatóknak.

Azonnali felmondással fenyegetik az MFB egyes cégeinél azokat az alkalmazottakat, akik megszegik a rendkívüli helyzetre szabott nyilatkozási rendet. A kibeszélési tilalom betartását az új vezetés magára nézve is hasznosnak tartja, a hetekben lezajlott személycserékről, az átadás-átvétel menetéről kizárólag az MFB-hez lehet információért fordulni.

Díjtalan igazgatóságok

Az MFB a tulajdonosi jogokat gyakorolva negyvennégy állami cég, köztük tizennégy erdőgazdaság vezetőit váltotta le az elmúlt hetekben. Nyíri János szóvivő elmondta, hogy a cégeknél egyszemélyi vezetésre tértek át, és megszüntettek összesen száznyolcvan igazgatósági tagságot, amivel az MFB máris nagy összeget spórolt. Nyíri szerint további megtakarítás az is, hogy a bank új vezetése egytől egyig lecserélte az összes cég felügyelőbizottsági tagságát. A szóvivő szerint a testületekben a bank alkalmazottai kaptak helyet, és az újonnan beválasztottak ezért az állásukért nem kapnak honoráriumot.

Az igazgatóságok működését eddig a köztulajdonban álló gazdasági társaságokról szóló törvény tette lehetővé, amely kimondta, hogy a zrt. formában működő cégek, ha a társaság „jelentősége, mérete, működésének jellege indokolja” három–hét fős igazgatóságot választhatnak. Egyetlen vezető kezébe került az irányítás olyan jelentős méretű cégeknél is, mint a hetvenmilliárdos forgalmú Állami Autópálya Kezelő ZRt. A vezetés kontrollja nagy, a tízmilliárdos Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél például elrendelték, hogy minden százezernél nagyobb kifizetést személyesen a vezérigazgatóval kell engedélyeztetni.

Nyíri János szerint nem igaz, hogy az egyszemélyi irányítás nagyobb visszaélési veszélyeket rejtene, mint a korábbi igazgatósági rendszer. Az MFB szóvivője szerint valójában a „szocialista rendszer” szűnt meg az igazgatóságok feloszlatásával, mert olyan igazgatót nem lehet találni, aki egyetlen döntéséért kiállna, ráadásul – állította – az átadás-átvételnél olyan adatokat kerültek elő, amelyek bizonyíthatják, hogy a járandóságuk mellett sokan más javadalmazást is kaptak a cégeknél.

Információink szerint egyébként a cégek átvétele egy központilag kidolgozott forgatókönyv szerint ment végbe. Első lépésben Baranyai László MFB-elnök körlevélben utasított a cégek régi vezetését, hogy adjanak információt a vezető állású munkatársak szerződéseiről valamint arról, hogy milyen vállalkozások látják el az őrzésvédelmi, takarítói, portaszolgálatos, rendszergazdai feladatokat.

Az informatikust, biztonsági főnököt, jogászt, banki vezetőket magában foglaló MFB-kommandók érkezésekor a személycserék mellett e területek vállalkozásainak leváltása volt az első feladat. Az informatikusok azonnal blokkolták a céges belső levelezést, néhány óra alatt átvették a könyvelést, és mint kiderült, az MFB saját és fontosabb cégeinek őrzését azonnal a Civil Biztonsági Szolgálat, Pintér Sándor belügyminiszter korábbi vállalkozásának embereire bízták.

Másfeles sortávolsággal

A birtokunkba került körlevél az átadás-átvétel idejére megtiltotta, hogy az alkalmazottak hang- vagy képfelvételeket készítsenek. Bejelentették, hogy a kommunikációs eszközök jogosultságát minden alkalmazottnál felülvizsgálják, néhány órás határidőt szabtak a céges autók beszolgáltatására, használatukat felfüggesztették. Az egységvezetőket felszólították, hogy írjanak jelentést – 12-es betűmérettel, 1,5-es sortávval, legfeljebb kétoldal terjedelemben – a folyamatban lévő ügyekről.

Nyíri János szerint rovancs volt ugyan a cégeknél, az intézkedések katonás jellege azonban nem igaz, ez a benyomás kizárólag a sajtó beszámolóiban használt szavak miatt alakulhatott ki. A szóvivő szerin megfelelő módszerekkel és sebességgel zajlottak a dolgok. „Egy orvosnak sem lehet felróni, hogy gyorsan operált.”

Nyíri szerint az ügyvédek és informatikusok jelenléte természetes, hiszen a szerződések vizsgálatához és a cég életének viteléhez, a számítógépes rendszerek működtetéséhez szükség volt a szakemberekre. A szóvivő hangsúlyozta, cáfolja azokat az állításokat, hogy „elvették még a vezetők laptopját is”. Saját tulajdonú eszközt természetesen sehol sem vettek el a cégvezetőktől.

Nyíri azt mondta, hogy a Civil Biztonsági Szolgálatot öt helyen alkalmazza az MFB – mert „abban van bizalma” –, hozzátette azonban, hogy szerinte pazarlóbb és elfogadhatatlanabb módszer volt, hogy 2002-ben – akkor Baranyai Lászlót menesztették a bank éléről – a biztonsági feladatokat ellátó saját tulajdonú Defendet leváltotta a bank új vezetése, és külsős örzővédőket alkalmazott helyette.