Ne az orvos menjen külföldre,a beteg jöjjön ide

Orbán Viktor szerdán mutatta be a második Széchenyi tervet, melynek hét fejezetéből az első az egészségügy és a termálvíz összekapcsolásával létrehozott fejlesztési területtel foglalkozik.

Nemcsak a hagyományos értelemben vett egészségiparról van ugyanis szó, mivel a megelőzést, a rehabilitációt, a szolgáltatásokat, a kutatást, és az egészséges életmódot is ide sorolták be.

A kormány elképzelései szerint az egészségipar fejlesztésének farvizén ugyanis sok egyéb szektort is fel lehetne virágoztatni, például a termálvizet nemcsak fürdésre, hanem fűtésre használva az energiaiparnak kevesebb energiát kéne vásárolnia, ásványvízgyártóink külföldi piacra is termelhetnének, nőhetne a biotermékek és a gyógynövénytermelés mértéke, de még az informatika, az építőipar és az oktatás is lendületet kapna az elképzelések szerint.

Termálvízzel a fejlesztésért

A konkrét célok a következők: jobban ki kell használni a Magyarországon található termálvízkészletet. Az ország földterületének 80 százaléka alatt ugyanis hatalmas vízkészlet terül el. Van, ahol a már kialakult fürdőkultúrát kell továbbfejleszteni, mint a Balatonnál és más tavaknál, de van, ahol most kell megszilárdítani ennek alapjait.

Ehhez átgondolják az OEP-finanszírozások kiterjesztését erre a területre is, és nyitnának a külföldi magánbiztosítók felé is, remélve, hogy így a turizmus is fellendül. Az érkező vendégek részére szálláshelyet kell biztosítani, ami az építőiparnak adhat munkát, az őket kiszolgáló vállakozások pedig a kis- és középvállalkozóknál hozhatnak fellendülést.

Mi van még?

Fontos szerepet szánnak a gyógyszeriparnak és a gyógyászati segédeszközöket, orvosi műszereket gyártó cégeknek is, mert sok embernek biztosítanak munkát, és e termékekre világszerte igény van. Ezek az intézmények finanszírozzák a legtöbb kutatást is, amihez megfelelő képzettségű szakembereket és utánpótlást akarnak nyújtani.

A célkitűzések közt található az is, hogy 2013-ra az EU 10 legjelentősebb biotechnológiai országa közt legyünk. A szektorban elsősorban kutatásra van szükség, a fejlesztések a tervek szerint 2000 új munkahelyet hoznának.

Ajándékba kapták a szászmilliókat

A kehidakustányi gyógyfürdő már az első Széchenyi-terv alatt részesült az állami támogatásból.

„Mi annak idején egy hárommilliárdos projektet valósítottunk meg, ehhez 790 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptunk - meséli Horváth Tihamér, a Kehida Termál ügyvezető igazgatója. A 3 milliárdos beruházás később 6-8 milliárdos fejlődést hozott a térségnek. Sokan nem hittek a Széchenyi-tervben, abban, hogy pénzt kaphatnak csak úgy. Később persze ütötték a fejüket, amiért nem pályáztak.”

Horváth szerint a mostani Széchenyi-terv „sokkal nagyobb pénzeket mozgat meg, mint az előző, mivel uniós pénzek is lesznek hozzá, de a lényeg itt is a végrehajtásban van.”

Horváth azt mondja, a fürdőben ma 120-an dolgoznak, és körülbelül 30-an a köré települő üzletekben. A mezőgazdasági termelők is jól jártak, mivel van kinek eladni terményeiket, és fellendült a turizmus, a szobakiadás is. „Most csak az nem dolgozik, aki nem is akar” – mondja az igazgató.

Kevés az orvos

Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi közgazdásza úgy látja, a program valóban adhat új távlatokat a gazdaságnak.

„Az egyik lehetséges kitörési iránynak elfogadható ez a terület és ennek a fejlesztése, hiszen a természeti adottságaink megfelelőek, és már van egy meglévő hálózat fürdőkből is - mondja Sinkó. Ésszerű lépés lenne tehát erre ráépíteni. Az orvosképzés fejlesztése pedig számomra arról tanúskodik, hogy végiggondolt tervről van szó, hiszen ma nincsenek rehabilitációs illetve balneológiai szakorvosaink, ezen a téren gyalázatosan állunk."

Véleménye szerint itt jelentkezhet egy olyan plusz haszon is, amivel a terv megalkotói nem számoltak. Ha itt erősítjük a szakemberképzést, akkor az nem csak a gyógyfürdőbe járó külföldi és hazai betegekre fog hatni, hanem a többi, rehabilitációra szoruló betegre is.

Sinkó szerint a másik lehetséges kitörési irány a gyógyszeripar lehet.

„A hazai gyógyszergyártás nagy múlttal rendelkezik, így jó kiindulási pont - mondja. A kérdés csak az, hogy tudatában vannak-e a tervezet összeállítói annak, hogy az egészségügyi ellátórendszert illetve a gyógyszertámogatási rendszert is érintő terület kerül ezzel terítékre. Véleményem szerint szerencsés lenne, ha a gazdaságért és egészségügyért felelős minisztériumok tárcaközi egyeztető bizottságot hoznának létre ennek megvitatására.”

Az igazgatóhelyettes úgy látja, az orvosok számára is jó lehetőség a terület fejlesztése. „A mostani kormány látható célja, hogy itthon tartsa az orvosokat. Viszont ahhoz, hogy helyben maradjanak, új területeket, új perspektívákat kell biztosítani számukra, ahol el tudnak helyezkedni.”

Külföldi vendégekre várunk

Egyes egészségügyi szolgáltatásaink híre valóban Európa-szerte elterjedt. Sinkó azt mondja, vannak, akik egyenesen felénk akarnak nyitni.

„Úgy tűnik, a dánok például azt kérik, hogy az államilag finanszírozott ellátások közé felvett gyógyvizes ellátás egyik lehetséges helye Magyarország legyen. Az ottani költségvetés finanszírozhatónak tartja, hogy például Magyarországra küldje a gyógyulni vágyókat. Vagy itt van a fogászati turizmus is, melynek európai szinten a 40 százalékát visszük el. Ezekre a területekre lehetne ráépíteni, hiszen a már meglévő ügyfélkör esetleg más szolgáltatásokra is vevő lenne.”

Ugyanez igaz lehet a kutatás területén is. Az orvosi karokon így is rengeteg külföldi diák tanul, és egy magyar találmány, a Leonar3do program ezen a téren való hasznosításával az ő számuk is tovább nőhet.

Összekötni, ami összetartozik

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a veszprémi kórház igazgatója, volt egészségügyi miniszter úgy véli, ha a Széchenyi-terv egészségügyi része beindulna, az paradigmaváltást hozna a gazdaságban is.

„Szakítani kell azzal az elképzeléssel, h az egészségiparba beszállítókat, a gyógyszergyártókat nem ugyanúgy kell kezelni, mint azokat, akik az oktatás, a kutatás vagy egyéb, az egészségüggyel összefüggő területen dolgoznak - mondja Rácz. Mindkét terület rendkívül nagy foglalkoztatási potenciált jelent, mindkettőben sok élőmunkára van szükség. Prioritásokat kéne kapniuk, mert importigényük és energiaigényük az átlagosnál kisebb, ráadásul a gazdaság többi területére is pozitív hatást fejtenek ki.”

A kórházigazgató szerint nemcsak gazdasági szempontból kell újragondolni az egészségügyi koncepciót. Mint mondja, a kórházakban nincs olyan terület, ahol ne lenne orvoshiány. Elsősorban patológusok és gyerekorvosok hiányoznak, de a belgyógyászat, traumatológia, aneszteziológia is hiányszakma.

"Ne az legyen a cél, hogy kiváló orvosaink, ápolóink külföldre menjenek, hanem helyettük a külföldi betegek jöjjenek ide, és lássuk el őket itt. Így megállítható lenne az orvosok külföldre vándorlása is, új munkahelyek teremtődnének, több adó és járulék keletkezne, és ez visszakerülne a rendszerbe, vagyis az egészségügy a saját maga által megtermelt többletforrásokat forgatnák vissza a betegek gyógyítására.”

Perspektívát kell mutatni a fiataloknak

Rácz szerint a pályaelhagyók és az országot elhagyók megkötésében az oktatásnak is nagy szerepe van.

„Az egészségügyi szakképzés még mindig kiváló Magyarországon, példa erre, hogy van olyan ország, amely egyenesen nálunk végezteti az orvosképzést. A gond az, hogy a magyarok vagy elmennek külföldre, vagy pályaelhagyókká válnak. De ha itt valóban elindul egy folyamat, és lesz számukra perspektíva, talán kevesebben mennek külföldre, és többen választják a szakmát az ápolónők, a személyzet körében is, mert csak orvosokat tenni a rendszerbe, az nem elegendő.”

Az alacsonyabb végzettségűek is munkához jutnának

Duhaj Piroska, a Fizioterápiás Szakdolgozók Egyesületének elnöke bízik benne, hogy a fejlesztések lökést adhatnak az ő ágazatuknak is.

„Bízom benne, hogy az általam képviselt fizioterápiás asszisztensek is részesülhetnek ebben a fejlődésben. A szakmát ugyanis nemcsak az orvosok, masszőrök és gyógytornászok alkotják, hanem az asszisztensek is, hiszen egy ember nem tudna mindent egyedül csinálni, de a gyakorlat nem mindig támasztja alá az elméletet.”

Az előző Széchenyi terv alatt ugyanis meglátása szerint inkább csak az orvosok profitáltak a fejlesztésekből. Pedig szakemberből nincs hiány, sőt.

„Túlképzés van, úgyhogy volna hova menni a feleslegnek. Szinte kéthetente kapok kérést a végzett, szakképzett kollegáktól, hogy tudok-e valamilyen lehetőséget, mert nem talál munkát.”

Az elnök asszony azt mondja, kivitelezhetőnek látja, hogy egészségügyi nagyhatalom legyünk. „Én azt hittem, hogy eddig is azok voltunk. Sok területen mozgok, sok mindent látok, és hasonlítgatom össze magamban a dolgokat, és be kell valljam, messze jobb itt a szakmai továbbképzés, mint máshol.”