Kormánymegbízottakat küldenek a megyékhez

Hétfőn kapták meg kinevezésüket a megyei közigazgatási hivatalok új vezetői, és ezzel formálisan is elkezdődött az államigazgatási rendszer átalakítása. Sok állami hivatalt összevonnak, egyszerűsítik az ügyintézést, de a pontos részletek még nem világosak. Egyelőre nem rúgnak ki senkit a közigazgatásból, az átalakítás milliárdokba kerül majd, kevesebb feladat marad az önkormányzatoknál, és 2013 végére áll fel teljesen az új rendszer.

Szabó Erika közigazgatásért felelős államtitkár szerint a magyar történelem eddigi legnagyobb átalakítására készül a kormány. A fokozatosságra jellemző, hogy a szeptember 1-től induló új hivatalokat már januárban átnevezik.

Visszaáll az önkormányzatok ellenőrzése

Első körben most ősztől megszűnnek a másfél éve létrehozott Regionális Államigazgatási Hivatalok, és helyettük minden megyében (és a fővárosban) közigazgatási hivatalok szerveződnek.

Ezentúl ezek ellenőrzik az önkormányzatok törvényes működését, vagyis azt, hogy az önkormányzati rendeletek rendben vannak-e. Ez azért fontos, mert ezt a funkciót tavaly január óta egyetlen szervezet sem töltötte be, egy-egy önkormányzati rendelet ellen legfeljebb az Alkotmánybíróságnál lehetett panaszt tenni. Ez azért alakult így, mert az előző parlament rosszul fogadta el a regionális hivatalok működéséről szóló törvényt, és jogi űr keletkezett.

Ahogy még a választások előtt Kósa Lajos debreceni fideszes polgármester fogalmazott az Indexnek, ha betiltaná a szőke hajfestéket Debrecenben, akkor nem lenne hol megtámadni a döntését.

Óriáshivatalokká duzzadnak

Ezek az új megyei hivatalok bővülnek majd fokozatosan óriási kormányhivatalokká, egyenként mintegy ezer munkatárssal. Ennek jegyében januártól már fővárosi vagy megyei kormányhivatal lesz a nevük. Nem csupán az önkormányzatok törvényességét felügyelik majd, hanem ide akarnak minél több államigazgatási szerepet koncentrálni, a gyámügytől az építési engedélyek kiadásáig. Pontos lista még nincs, de a jelenleg az egyes minisztériumokhoz tartozó 33 állami hatóság jórésze várhatóan ebbe olvad majd be, a földhivataloktól az ÁNTSZ-ekig sok minden.

Nem csupán kormányzati, hanem eddig az önkormányzatokhoz tartozó feladatokat is átvesznek majd ezek az irodák. Ehhez azonban még meg kell születnie az önkormányzati reformnak, ami átalakítja (jellemzően csökkenti) majd a megyék és a települések feladatait.

A kormány ettől azt várja, hogy egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter szerint udvariasabbak is lesznek a hivatalnokok, magasabb színvonalon szolgáltatnak majd, és nem kell, hogy a polgárok gyomra görcsbe ránduljon, ha intézkedni mennek.

Az átalakítás több milliárd forintba kerül majd, új informatikai hátteret is vesznek hozzá, és ennek nagy részét a kormány reményei szerint kifizeti az EU.

Kormánymegbízott ügyel majd a szempontokra

Az új megyei hivatalok élén három vezető lesz. A hivatalvezetőket a miniszterelnök nevezi ki, ők hétfőn vették át a Parlamentben megbízóleveleiket. A húszból 19-en eddig is az államigazgatásban dolgoztak. A helyetteseik a főtitkárok lesznek.

Lesz azonban januártól mindegyik megyei hivatal élén egy politikai megbízott is, az úgynevezett kormánymegbízott.

A kormánymegbízottak várhatóan politikusok lesznek, akár parlamenti képviselők is lehetnek. Az ő megbizatásuk a mindenkori kormányok hivatali idejéhez kötődik majd, vagyis minden választásokkor lecserélhetők.

Hogy e kormánymegbízottaknak pontosan mi lesz a feladata, arra nem sikerült konkrét választ kapnunk a tárca vezetőitől. „A kormány meghosszabbított karjai lesznek” – fogalmazott például Szabó Erika államtitkár. Navracsics Tibor pedig arról beszélt, hogy a kormányzati politikát hangolják majd össze a helyi ügymenettel. Például, hogy a munkahelyteremtés szempontjai mindig fontosak maradjanak. A kettős (politikai és szakmai) regionális irányítás a tárca vezetője szerint jól működik Lengyelországban és Csehországban is.