Vilmos
19 °C
30 °C

EU-s támogatással tréningezik a szexmunkásokat

2010.08.31. 16:11
Idén 10 éves a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete. A szervezet nevet váltott, tavasz óta Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének nevezik, és másfél éve egy EU-s Támop projekt keretein belül 47,7 millió forintot költ tréningekkel, jogsegélyszolgálattal arra, hogy a korábbinál is alkalmasabban segíthesse szexmunkás nőket és férfiakat. A pályázati pénzből azon dolgoznak, hogy a magyar társadalom minél inkább elfogadja a prostituáltak emberi jogait és csökkenjen a kiszolgáltatottságuk.

Az egyesület sajtótájékoztatóján felszólalók között még volt, aki a prostituált kifejezést használta, de Földi Ágnes, az egyesület vezetője elmondta, hogy a „prostituált” szónak leáldozott, mert túl sok előítélet övezi. „A prositutált szó kiszolgáltatottat, nem megbecsültet jelent” – írja az egyesület sajtóanyaga. Ezért most megpróbálják új, pozitív jelentéssel felruházni a szakmát, és az angol sex worker-ből szexmunkásra magyarosítottak, ami az egyesület munkatársai szerint átfogóbb és nincs történelmileg megbélyegezve.

Jogsegély

A sajtótájékoztatón résztvevő 28 éves Anna hat és fél éve dolgozik prostituáltként. Reál szakos, ELTÉ-s egyetemista, férjezett és saját otthonában fogadja vendégeit. Mint mondja, nagy a lakás, úgyhogy a férje otthon tud maradni, amíg ő egy másik szobában klienseit fogadja. Hetente nagyjából hét főt. „Amikor elkezdtem, éppen technikusi iskolába jártam, és vidékről kellett ingáznom. Elfogyott a pénzem, és Havas Henrik riportkönyvéből alaposan megtudtam, hogyan működik ez a világ. Az Expresszben találtam egy hirdetést, ahol azonnali hostessmunkát ígértek, és jelentkeztem. Három hónap alatt összespóroltam egy lakásbérletre, azóta önfenntartó vagyok” – mondja Anna. Ő nem ad senkinek a keresetéből, mégis jól jött neki a szexmunkás egyesület segítsége. „Még az elején találkoztam az egyesület munkatársaival, és tőlük tudtam meg, hogy nem illegális, amit csinálok. Addig folyamatosan aggódtam” – fogalmazott.

Az egyesület a sajtótájékoztatón arról a projektről számolt be, amelynek keretében az Európai Uniótól és a Magyar Államtól kapott 47,7 millió forintos támogatás keretén belül 2008 decemberétől 2010 novemberéig az egyesület munkatársait és szakértőit képzik. Egyfelől jogsegélyszolgálatot alakítottak ki, ahová a prostituáltak bármilyen jogi kérdéssel fordulhatnak, másfelől a szexmunkásokat érintő egyik legveszélyesebb témában, az emberkereskedelemmel kapcsolatban képezték munkatársaikat.

Dr. Árva Tamás, a fővárosi jogsegélyszolgálat ügyvédje a prostituáltakat érintő hazai joggyakorlatot bírálta. „Nagy különbségek vannak a régiók között. Budapesten egy szabálysértésért kisebb büntetést adnak, mint vidéken. Egy védett övezetben felajánlkozás miatt a fővárosban például figyelmeztetés jár, addig vidéken szinte azonnal 15 napos elzárással sújtják a prostituáltat” - fogalmazott.

newsmlmmd.a130e4c61196240ac091da56a3ad992f.2e10 a-prostitute-wal

Veszélyes emberkereskedelem

Szintén felszólalt Dr. Borai Ákos jogász, aki korábban - még rendőrezredesként – írt könyvet a prostitúcióról és a prostitúciót legálissá tévő, 1999-ben hatályba lépő törvény kodifikációjában is részt vett. A Támop pályázat keretein belül a szexmunkás egyesület emberkereskedelemmel kapcsolatos tréningjeiben dolgozott. „A rendőrség nagyon keveset tud a prostituáltakat érintő nemzetközi emberkereskedelemről, és nemcsak a magyar, az uniós kollégák sem. Az egyesület munkatársainak képzéshez komoly büntetőjogi, kriminológiai, igazgatásjogi tartalommal övezett jegyzetet készítettünk az ORFK-val együttműködve. Az anyagban le van írva, hogy milyen veszélyei vannak a prostitáltakra a nemzetközi emberkereskedelemnek, példák sorával bizonyítja a veszélyeket, felsorolja a gyanús jeleket, illetve abban is segít a szexmunkásoknak, hogy ha már csapdába estek külföldön, akkor mit tehetnek azért, hogy megmeneküljenek.”

A tréningeken az aktív szexmunkások nem, csak az egyesület hét munkatársa és a jogsegély-szolgálattal foglalkozó négy ügyvéd vett részt.

Júliusban a Magyar Nemzet cikke azért kritizálta az egyesületet, mert véleményük szerint túl sok pénzt kapnak, ráadásul a lap szerint a prostituáltakat nem lehet „egy speciális értelemben hátrányos helyzetű csoportnak” nevezni. Akkor az egyesület 57 ezer eurós támogatással járó DEMNET nevű projektjét bírálták. A sajtótájékoztatón az egyesület munkatársa reagált a Magyar Nemzet kritikájára, és azt mondta, mivel a szexmunkások emberi jogai ugyanolyanok, mint a nagycsaládosoké, és más hátrányos helyzetű embereké, nem lehet megkérdőjelezni elnyert pályázataik létjogosultságát. Földi Ágnes az Indexnek azt mondta, a DEMNET 57 ezer eurós támogatásának 20 százaléka önrész volt, amelyet adományokból finanszíroztak, és egyesületük tavasszal KEHI-vizsgálaton is átesett, így minden a támogatásaikkal kapcsolatos bírálat kizárólag a szexmunkásokat övező általános előítéleteknek köszönhető.