Kaszát-kapát eldobva menekültek a rendőrök

A megtámadott rendőrök őrizetlenül hagyták fegyvereiket a tévészékház  ostroma idején - állította a székház felszabadítására érkező egység parancsnoka. Majoros Zoltán ezredest az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi civil- és vallásügyi bizottságának albizottsága hallgatta meg hétfőn.

Fegyverek és lőszerek maradtak őrizetlenül

Majoros Zoltán ezredes, aki 2006. szeptember 18-án, majd az október 23-i rendezvényen is műveletirányítóként dolgozott, a testület előtt elmondta: 17-én és 18-án nem rendeltek el készültséget a rendőrségnél, így a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) rendőreinek felszerelést nem tudták kiadni, mert a raktárosok hazamentek, a kulcsok meg náluk voltak.

Majoros Zoltán volt az a rendőri vezető, aki körülbelül 40-50 REBISZ-es beosztottjával megpróbálta visszafoglalni az elfoglalt tévészékházat, illetve feloszlatni a tömeget. A bizottság előtt elmondta: amikor odaért a helyszínre, több tucat gépkarabélyt és a tártáskában több száz lövedéket talált felügyelet nélkül a székház mellett. A rendőröket tudniillik elkergették a tüntetők, egy részük éppen a mentőautóknál volt kötözésen.

"A csapatszállító autók felügyelet nélkül maradtak, az ajtók tárva-nyitva, és ott voltak a fegyverek. "Megdöbbentem azon, amit ott láttam, és el sem merem képzelni, mi történt volna, ha a tüntetők megtalálják a fegyvereket" - tette hozzá az ezredes.

Majoros elmondta: ő - felettese, Lapid Lajos rendőr dandártábornok parancsa ellenére - tárgyalt Toroczkai Lászlóval, a tüntetők egyik vezetőjével, és - mint mondta - ettől számítja az ostrom csendesedését. "Bekísértem Toroczkait, átadta a petíciót a tévé vezetőinek, a tömeg ezután a rendőri felszólításra feloszlott, és hazamentek" - mondta Majoros Zoltán.

Kibiztosított fegyverrel készült a halálra a vízágyú személyzete

Magyar István harcászati szakértő úgy vélte, jobb felkészültséggel és felszereltséggel meg lehetett volna védeni az MTV-székházat, és 2006 szeptemberében "a jó isten nagyon odafigyelt, hogy se a támadók, se a rendőrök közül ne haljon meg senki". Az albizottsági ülésen Magyar István és Majoros Zoltán nyugalmazott rendőrezredes, a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat egykori műveletirányítója egyaránt elmondta, hogy a Szabadság téren bevetett vízágyú négy fős személyzete közvetlen életveszélyben volt. Amikor a tévé épülete előtt a sárban rekedve mozgásképtelenné vált a jármű, egy tüntető megpróbálta feltépni a jármű tetején lévő lemezt, hogy égő Molotov-koktélt hajítson a benne ülőkre. Az égő vízágyú kezelői csőre töltött fegyverrel készültek a halálra, mondta Magyar István.

Magyar István a 2006 szeptember 18-19-i rendőri fellépésről szólva a súlyos nehézségek, hibák közé sorolta, hogy nem voltak előzetes bűnügyi felderítési információk, ezért nem tudta a rendőri vezetés, mire készülnek a tüntetők. Az események forgatagában összeomlott a rendőrség kommunikációs rendszere, nem működött a rádióforgalmazás, továbbá nem volt a helyszínen parancsnok, illetve akit erre kijelöltek, az a tévészékház épületében sokkot kapott és intézkedésképtelenné  vált. Majoros Zoltán arról számolt be, hogy a rendőrségi rádiós rendszer annyira csődöt mondott, hogy már komolyan felmerült a kézjelekkel történő kommunikáció, irányítás lehetősége.

Az október 23-i eseményekkel kapcsolatban Majoros elmondta: többször is megpróbálták elhatárolni az agresszív tömeget a Fidesz nagygyűlésétől, de ez nem sikerült. Véleménye szerint a Fidesz alapvetően rossz helyre szervezte a gyűlést, bár ezt a rendőrség korábban tudomásul vette. A helyszínen dolgozó rendőri vezetők egyike javasolta, hogy függesszék föl a tömeg kiszorítását az Astoria felé, ezt azonban Gergényi Péter főkapitány nem vette figyelembe. Parancsba adta, hogy folytassák a rendőri akciót - mondta Majoros.

150 embert zártak be

Az albizottság hétfőn ügyészségi vezetőket is meghallgatott. Arra a kérdésre: miként fordulhatott elő az, hogy a 2006 szeptemberében első fokon előzetes letartóztatásba helyezett másfélszáz ember nagy részét másodfokon szabadlábra helyezték, Szoboszlai Richárd fővárosi főügyészhelyettes azt emelte ki, hogy az elsőfokú döntések idején még zajlottak az utcai zavargások, ahová  nem lehet visszaengedni azokat, akikről feltételezhető volt, hogy újabb jogsértéseket követnek el. Hetekkel később azonban már ez a helyzet nem állt fenn.

Az eljárás alá vont, ám később felmentett tüntetők, illetve a felderítetlenül maradt rendőri bántalmazások kapcsán Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője megjegyezte, hogy ilyen tömegű kétséges rendőri jelentést még nem látott, mint 2006 őszén. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőri jelentés mégiscsak közokirat, így annak tartalmát el kell fogadni, amíg azzal ellentétes bizonyítékok fel nem merülnek. Hozzátette, hogy egy rendőrt már jogerősen elítéltek, további kilencnek pedig folyamatban van a büntetőpere közokirat-hamísítás, illetve hamis tanúzás miatt.

Eltűntek a köztéri kamerák felvételei

A rendőri jogsértések bizonyítási nehézségeire példaként Falvai megemlítette, hogy a kilőtt gumilövedék nem köthető ahhoz a puskához amelyből kilőtték, így nehezen azonosítható az a rendőr, aki jogsértő módon használta fegyverét. A térfigyelő kamerák felvételei közül pedig rendre hiányoztak azok, amelyek rendőri jogsértésekre deríthettek volna fényt. Falvai meglepőnek nevezte azt is, hogy a rendőrök nem csak az események utáni hónapokban zártak össze, de máig sem beszélnek a történtekről. Még azok sem beszélnek. akik időközben eltávoztak a testülettől, holott lassan elévülnek a 2006-os rendőri jogsértések.

Szoboszlai Richárd arra is felhívta a képviselők figyelmét, hogy a rendőrség körében bűnügyi felderítést végző szervektől nem kaptak segítséget a jogsértő rendőrök felelősségre vonásához. Az ügyészség maga pedig nem végezhet felderítést, csak a más hatóságoktól kapott tények, bizonyítékok értékelésére, vizsgálatára van lehetősége.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Továbbá az LMP delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.