Verók zacskóban kapta a Trinátot

Verók „Nem, Előzetesben Nem Én Vagyok!” István terézvárosi MSZP-s polgármester idegesen nézeget a Király utca felé. Mint később kiderül, nem az ügyészség, hanem az utcaseprők embereit várja. Ő Strossmayer doktor legjobb magyar hasonmása a Kórház a város szélénből (mínusz SZTK-szemüveg), de ez láthatólag nem nyugtatja meg.

A Terézvárosi Plébániatemplom mögötti terecskén vagyunk, úgynevezett kampányeseményen, ami arra szolgál, hogy az itt készült fotók meggyőzzék a bizonytalanokat, Verók az igazi választás. Ennek megfelelően én vagyok az egyetlen nemfotós újságíró, ha a kerületi tévé stábját nem számítjuk.

„A Terézváros Önkormányzata az eddigi évek folyamán is kiemelt területként foglalkozott a VI. kerületi közterületek tisztaságával. A holnapi napon Verók István polgármester vezetésével ennek jegyében a Templom teret és környékét takarítjuk ki.” – csábított a meghívó. Én kilenctől harminc éves koromig laktam a kerületben, annyi kakába léptem bele, hogy abból Hagyó Miklós méretű halmot lehetne építeni, úgyhogy kikacsintós iróniának vettem az egészet.

Ami igazán érdekelt, az az, hogy hogyan tud a szabadlábon lévő politikusok közül korrupcióval talán a legtöbbször megvádolt Verók abszolválni egy ilyen tizenkettő egy tucat rutineseményt.

Némán várjuk a kukást

A start pazarul sikerül, hiszen nem sikerült leszervezni, hogy időben ideérjen az utcaseprő az előadás kellékeivel. Verók csavargatja a nyakát, de a jelek szerint nem a szavak vagy a tettek embere, megszólítani ugyanis nem képes a megjelent sajtóhiénákat, akik türelmetlenül pöckölgetik a fényképezőgépüket. A helyzetet a sajtós lány menti meg, a közeli általános iskolából kitóduló gyerekek közé tolja ugyanis a „Terézvárosi Önkormányzat – Zöld Start” feliratot viselő elektromos rollerét. Egyből rárepülnek a kisdedek, akiket a lány a roller segítségével Verók közelébe csalogat. A polgármester jó egyperces spéttel kapcsol, de aztán felvillan a fejében a piros izzó, és egymás után felállítja a rollerre a kislányokat. Óriási mázlija van, az első ötben van egy cuki, nagyfejű ázsiai és egy tündérszép félvér csaj is, izzanak az alaplapok rendesen. Verók itt majdnem vicces, mert színpadi „félre” hangon beszél a gyerekekhez, hogy mindenki hallja. És sohasem a gyerekekre, hanem csakis az objektív felé néz.

Megjött a szajré

Végre befut a teherautó, a kukásmellényes sofőr egy nejlonzacskóban négy doboz Trinát márkájú festéket nyújt át az ismert baloldali politikusnak. A médiatakarítás során ugyanis újra fogják festeni a téren álló három padot.

Elkapok egy párbeszédet a kukás és Verók spin doctora között:

Kukás: - Ami fekete, arra feketét, ami barna, arra barnát!
Spin doctor: - Aha!!!

Gyorsan kiderül, hogy is néz ki a Verók István vezette munka: ő áll, míg négy embere dolgozik. Az egyik festékesdobozt nyit, a másik ecsetet vesz elő, a harmadik és negyedik szerkezeti reformokon töri a fejét.

Felmosás víz nélkül

De a főnöknek festés előtt kedve támad körbevezetni a téren a takarító járművet. Hosszan keresi a kuplungot, aztán megmondják neki, hogy ezen olyan nincs, csak egy pedál az előre- egy meg a hátramenethez. Szépen körbe is megy, de az nem jut eszébe, hogy hiába fotós kampányesemény ez, illene legalább úgy csinálni, így nem kapcsolja be a locsolót. Ezzel a módszerrel maximum akkor tehetné tisztábbá a kerületet, ha ügyesen elütne minden mozgássérült szemetelőt. (A jármű ugyanis csak igen lassan tud haladni.) Ezt egy embere megsúgja neki, így a második körre már beizzítják a locsolót, ami kiereszt egy dándoghugyozásnyi vizet az esőtől áztatott aszfaltra, megnyugodhat minden választópolgár.

Magyarosabb, mint bármelyik fideszes vagy jobbikos

Most jön a fő attrakció, a festés, az eddigre tucatnyira duzzadt lelkes gyerekcsapat élén. Ha nem láttam volna saját szememmel, azt hinném, hogy egy fideszes ügynök írta az esemény forgatókönyvét. A felújítás ugyanis úgy néz ki, hogy nekiesnek a padoknak, ahogy vannak, porosan, félig lepattogzott festékkel borítva, villámgyorsan rákennek rengeteg, félig átlátszó festéket, ami még csak el sem takarja a foltokat, viszont annál inkább lecsorog a díszkőre, aztán ott hagyják az egészet csepegni. Verók István igazi vezető típus, egyszer azt mondja, hogy „az éleket is szépen”, aztán elvonul villáminterjút adni a helyi tévének. Kihallgatom, a kőkemény, belemenős, „Vezetett-e már ilyen járművet?” kérdésre igennel válaszol, pedig az előbb még hevesen kereste a kuplungot. Ha nem emlékeznék arra a pompás eseményre, amikor az azóta börtönben senyvedő Hunvald Györggyel takarítógépes versenyt vívtak, azt hinném, lódít.

Most jön a be nem tervezett rész: egy kislány panaszkodik, hogy nagyon büdös a pár méterre álló díszkút, a polgármester pedig odavonul megvizsgálni.

V.I.: - Gyerekek, büdös a kút?
Gyerekek: - Igeeeen!
V.I.: - Akkor megtisztíttatom, oké?
Gyerekek: - Igeeen!

Nem gügyög a gyerekeknek

Ezután a polgármester bebizonyítja, hogy pragmatikus ember, akit nem béklyóznak meg a baloldali dogmák. Egy gyerek elmeséli ugyanis, hogy ezeken a padokon szoktak aludni a hajléktalanok. „Sajnos a törvény nem teszi lehetővé, hogy az ember megfogja őket és SHHHHHHHH” – válaszolja a szerencsére nem túlérzékeny szocialista.

Az eseménynek ezzel vége, a padok csendesen csöpögnek, mi pedig elégedetten indulunk a szerkesztőségbe a 2010-es választási szezon legőszintébb fotózásáról.