Becsempészték a törvénybe a képviselők nyugdíjkedvezményét

Egy tavaly elfogadott törvénymódosítás nyomán az országgyűlési képviselők a nyugdíjba vonulásukkor különleges kedvezményeket vehetnek igénybe. A távozó politikusok a többieknél akár öt évvel hamarabb mehetnek nyugállományba, másrészt nem az ilyenkor előírt 8 százalékkal csökkentett nyugdíjat, hanem a teljes összeget kapják meg.

A Blikk kalkulációja szerint az előző parlamenti ciklusból a kora alapján 51 volt képviselő számára adott a lehetőség . Eddig összesen négyen  erősítették meg, hogy valóban élni kívánnak a kedvezménnyel: Csizmár Gábor, Filló Pál, Jánosi György és Magyar Bálint.

A nagy felháborodást kiváltó jogi lehetőségről csak most, a hatályba lépését követően majdnem egy évvel értesült a közvélemény, pedig a törvénymódosításról tavaly döntött az Országgyűlés. Igaz, azt a lehető legjobban elrejtették az ilyesmire fogékony kiváncsiskodók elől.

Egy, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997-es törvényt módosító jogszabályt ugyanis tavaly márciusban, közvetlenül Gyurcsány Ferenc távozása előtt terjesztett be a kormány nevében Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter. A képviselők kedvezményére vonatkozó hosszú körmondat még sem az akkori előterjesztésben, sem az Országgyűlés által 2009 májusában elfogadott törvényben nem szerepel.

Azt ugyanis csak az év vége felé, a 2010-es költségvetést előkészítő (2009. évi CIX.) salátatörvénybe rejtve kodifikálták. Ott viszont a pár hónappal korábbi, fenti törvényt kizárólag ezzel a mondattal egészítették ki. Ez a szöveg így a most hatályos törvény (2009. évi XL. tv.) 8. § (5) szakaszában olvasható.

Nem csoda, ha senki nem vette észre, ahogy az sem, hogy a gigantikus salátatörvény e pici pontjához (52. § 17.) indoklást sem fűztek. A politikusok újabb kiváltságának indokait így csak találgatni lehet: mivel hosszú időre kiesnek civil foglalkozásukból, néhány évvel a nyugdíjkorhatár előtt, elavult szakmai tudással kevés sanszuk lenne ismét elhelyezkedni az eredeti szakmájukban.

A másik lehetséges indok az, hogy ha a jövőjük többé-kevésbé biztosítva van, aktív politikusi pályafutásuk alatt a képviselők kevésbé hajlamosak korrupcióba keveredni. Ezzel csak az a baj, hogy egyrészt a jogszabályt pár hónappal a ciklus vége előtt fogadták el, amikor érdemi hatása nem lehetett már az enyveskezűség mértékére. Másrészt a nyugdíj összege Magyarországon még egy képviselő esetében sem akkora összeg, ami mérhető lenne a korrupciós jövedelmekhez.