Greenpeace: Kritikus a talaj arzéntartalma és a levegőben lévő finompor mennyisége Devecsernél

Az arzén mellett legkevesebb három elem okozhat tartós környezeti és egészségügyi problémákat az Ajka térségében kiömlött vörösiszapból – közölte kedden az osztrák fővárosban a Greenpeace, a felkérésükre készült vegyi elemzés újabb eredményeit ismertetve. A környezetvédő szervezet Bécsben kiadott közleménye szerint a vörösiszap antimon-, nikkel- és kadmiumtartalma emberre, állatra és a környezetre nézve egyaránt "problematikus lehet". A kritikus szennyeződést mindamellett az arzén okozta a Greenpeace nézete szerint.

Közleményében a Greenpeace bírálta a magyar hatóságokat, mert - mint írták – "eddig semmilyen elemzési eredményt nem tettek közzé".

A bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) vizsgálata a "potenciálisan rákkeltő" besorolású antimonból 40 μg/kg értéket mutatott ki, a talajban megengedhető érték háromszorosát. Az allergén hatású nikkelből 270 μg/kg-ot mértek, szintén a talajban megengedett határérték feletti arányt. A 7 μg/kg-os kadmiumkoncentráció ugyan a határérték alatt van, de amúgy is kadmiummal terhelt, például műtrágyával kezelt talaj esetén gondot okozhat. A kadmium a szaporodásra káros és idegkárosító hatású is – hívták fel a figyelmet..

A Greenpeace kedden finomporméréseket is végzett Devecserben. A finomporterhelés "jelentősen túllépi a határértéket, annak ellenére, hogy (kedden) gyakorlatilag szélcsend volt Magyarországon. Attól tartunk, hogy ha a következő napokban feltámad a szél, akkor ez (az érték) a sokszorosára nő" – fogalmazott egy közleményben Jurrien Westerhof, a szervezet közép- és kelet-európai tagozatának szóvivője. A mérés köbméterenként 60-300 mikrogamm finomport mutatott ki. A határérték 50 mikrogramm köbméterenként, ezt évente csak 35 napig haladhatja meg a terhelés – írták. A por összetételére nem tért ki a közlemény.

Múlt pénteken az elemzés első adatai alapján a Greenpeace azt közölte, hogy a kolontári vörösiszap mérgezőbb a hivatalosan állítottnál. A Greenpeace pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy az arzén koncentrációja a vörösiszapra jellemző érték duplája a Kolontár térségében kedden vett mintában. Szegfalvi Zsolt, a szervezet igazgatója azt mondta: a településen, a vízelvezető árokból vett mintában az ivóvíz megengedett arzéntartalmának a 25-szeresét mérték.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) ezzel kapcsolatban az MTI-nek kijelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ÁNTSZ méréseit tekinti autentikus és tudományos forrásnak. Az ÁNTSZ folyamatosan vizsgálja az ivóvíz minőségét, amely nem haladja meg a megengedett határértékeket - írta az OKF, megjegyezve, hogy a vízmintákat az ÁNTSZ munkatársai nem a vízelvezető árok vizéből veszik, hiszen az nem ivóvíz. A levegő és a talaj szennyezettségét illetően is folyamatosan méréseket végeznek, de eredmények csak később lesznek - tette hozzá az OKF pénteki közleményében.

Az MTA főtitkárának, a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) tudományos tanácsa elnökének keddi közlése szerint a vörösiszapban található legveszélyesebb elemek nem jutottak tíz centiméternél mélyebbre a talajban. Németh Tamás ismertetése szerint a kutatók a tározók felmérését végezték el, talajvizsgálatokat folytattak, valamint vízkémiai és levegőszennyezettségi paramétereket határoztak meg. Megerősítette az ÁNTSZ közlését, miszerint a vízkémiai szennyeződés határértéken belül van.

A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya által az Indexhez eljuttatott táblázat alapján a magyar környezetvédelmi hatóságok két helyen, a Rábán a Marcal torkolatánál és a Dunán Gönyűnél mérték a vízben oldott nehézfémek tartalmát. A vasárnapi adatok alapján csak a víz vastartalma volt a 200 μg/l határérték felett: a Rábán  435, a Dunán 224 μg/l-t mértek. A víz arzén-, antimon-, kadmium- és nikkeltartalma a határérték alatt maradt, talajvizsgálatokról egyelőre nincs információ.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!