A Mal-helytartó kalandos élete és munkássága

Orbán Viktor remek káderesének bizonyult a titkosszolgálatokat korábban felügyelő Szilvásy György, amikor 2008 szeptemberében illegális fideszes titkosszolgálatnak festette le az UD Zrt. nevű biztonsági céget, amelynek rendőrök lepték el az irodáit. A súlyos vádak alól azóta tisztázott vállalkozás vezetőjét, Horváth Józsefet a kormányváltás után a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettésévé nevezték ki, a felügyelőbizottsági tag Bakondi György pedig először, június 5-én az árvízi újjépítést irányító miniszteri biztos, aztán júliusban a katasztrófavédelem főnöke, októberben pedig a Mal Zrt. irányítója lett.

Régi csibészek

Egyik egyenruhás üzletember sem volt új arc a Fidesz környékén. Horváth az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgató-helyettese volt, hogy a hatalomra kerülő szocialisták rövid úton kirúgják. Nem feltétlenül volt ez a papírforma, hiszen a Kövér László által kinevezett káder a rendszerváltás előtt a hirhedt III/III-as csoportfőnökség egyik vezetője volt.

A rottweilert tartó, a búvárkodást és a (Schmitt köztársasági elnökhöz és Lázár Vilmos CBA-tulajdonos/Goj Motoros-alapítóhoz hasonlóan) Harley Davidsonokat kedvelő, 57 éves Bakondi nem ennyire ijesztő múltú figura. A háromgyerekes, katonai és jogi diplomát szerzett tábornok a rendszerváltásig a határőrségnél szolgált, a röszkei átkelő parancsnokhelyettességétől a vezérőrnagyságig (és országos parancsnokhelyettességig) jutott, nyugdíjazták, majd a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2000-ben történt megalapításakor Pintér Sándor belügyminiszter annak vezetőjévé nevezte ki. A jogi végzettséggel is rendelkező extábornok 2002-ig irányította a szervezetet, akkor a hatalomra került MSZP lapátra tette, majd fel is jelentette.

Az ellenszenv talán annak is volt köszönhető, hogy a 2002-es választások előtt Bakondit a fideszes miniszterjelöltek között emlegették. A másik, sokkal konkrétabb ok a martinsalakos házak ügye volt. Évtizedekkel ezelőtt Északkelet-Magyaroszág számos községében kevertek martinsalakot házak építőanyagához. Ez rossz ötletnek bizonyult, a kohászati melléktermékről ugyanis kiderült, hogy összetevői idővel elporlasztják a betont. A Fidesz-kormány biztost nevezett ki az életveszélyessé váló helyzet rendezésére, az ügy másik főszereplője az OKF-es Bakondi lett.

Közbeszerzés minden mennyiségben

"Egy jól működő budapesti ügyvédi iroda társtulajdonosa vagyok. Fő szakterületeim a közbeszerzések, a versenyjog, az adatvédelem, a környezetvédelem, az iparjogvédelem" – mondja magáról a Netlogon a közösségi oldalakat láthatólag imádó jogász. A közbeszerzéseknek szakértője, de ez alkalommal azok sodorták kis híján nagy bajba. A vélelmezett fideszes törvénysértések kivizsgálásával megbízott szocialista Keller László, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal azzal vádolta meg Bakondiékat, hogy a martinsalakos házak újjáépítését közbeszerzési eljárás nélkül adták oda a rossz hírű Baumagnak, ami sokkal kisebb összegért az egész munkát alvállakozóknak osztotta le, a KEHI szerint 450 milliós kárt okozva az államnak.

Keller azt gyanította, hogy Bakondi javaslatára került képbe a Gyors Újrakezdésért (GYUK) Kht nevű, kifejezetten erre a projektre alapított közvetítő, amely 124 millió forint közpénzért dolgozott. Lamperth Mónika belügyminiszter komolyan vette a vádakat, és 2002 decemberében kirúgta Bakondit. A rendőrség viszont 2003-ban megszüntette a nyomozást, és hiába fellebbezett Keller, az ügyészség helyben hagyta a határozatot . A közbeszerzési kérdést a Fidesz-kormány egyébként úgy oldotta meg, hogy katasztrófahelyzetet hirdetett, így nem volt kötelező a pályáztatás. A KEHI jelentése szerint a GYUK ügyvezető igazgatója régi munkatársa volt Bakondi Györgynek és feleségének.

Bakondit a sajtó a 2001 márciusi beregi Tisza-árvíz utáni újjáépítések miatt is kóstolgatta. Bár az újjépítést a helyi közvélemény leginkább korrupciós sorozatnak látta, a katasztrófavédelem főnökéről soha senki nem állította, hogy részt vett volna bármilyen törvénytelenségben.

Hosszú évek egyenruha nélkül

Kirúgása után, a kétezres évek közepén Bakondi ügyvédként, a Darázs és Társai Ügyvédi Iroda társtulajdonosaként praktizált, és bekerült az UD Zrt. felügyelőbizottságába, amellett, hogy ő volt a cég jogi képviselője. A cég sajtópereit a legutóbbi időkig ő vitte.

A kipróbált embert a második Fidesz-kormány tárt karokkal várta. Előbb árvízi újjáépítési biztos lett, majd visszahelyezték a katasztrófavédelem főnöki székébe. Talán azért, mert első ciklusában szakmai körökben többen szóvá tették, hogy miért nem tűzoltó lett a főparancsnok, 2010. június 15-én Schmitt Pál köztársasági elnök a nyugállományú határõr vezérõrnagyot tûzoltó vezérõrnagy rendfokozattal vette vissza az állományba.