Választójogot kaphatnak a határon túliak

2010.10.19. 20:10 Módosítva: 2010.10.19. 20:16

Vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti, mondta a fideszes Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke a Tényekben. Ezzel választójogot kaphatnak a határon túli magyarok.

Az új parlament első intézkedése volt 2010 tavaszán a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhet 2011. január elsejétől. A kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőhöz, vagy a magyar konzuli tisztviselőhöz, vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet majd benyújtani.

A Fideszben még nem tisztázott, hogy milyen formában valósulna meg a szavazati jog megadása, mondta az Indexnek Gulyás Gergely, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a határon túliak 6-8 külön mandátum sorsáról dönthetnek.

Ebben az esetben akár a határon túli régiók küldhetnének egy-egy képviselőt a magyar parlamentbe. (A környező országok külön-külön, valamint Nyugat-Európa, Észak-Amerika, Latin-Amerika, Ausztrália).

Magyarország határain túl nagyjából három-négymillió magyar élhet, de identitásuk foka változó. Kérdés, közülük mennyien igényelnek majd magyar állampolgárságot, mennyien töltik be 2014-re a 18. életévüket, és mennyien élnek is majd választójogukkal. Egyes számítások szerint néhány százezren lesznek, akik elmehetnek majd szavazni.

Európában a külföldön élő állampolgárok általában csak választanak, de nem választhatóak. Így van például Szlovákiában vagy Csehországban, de Horvátország, Franciaország, Olaszország vagy Románia a diaszpórában élőknek is biztosít szavazati jogot.

Európa több országában is szavazhatnak anyaországuk parlamentjére a kisebbségben élők. A tíz választási körzetre felosztott Horvátországban például a tizenegyedik választási körzet a határon túli területeké.

A Fidesz 2006-os választási vereségében egyes vélemények szerint része volt Mikola Istvánnak, a miniszterelnök-helyettesi poszt várományosának, aki azt mondta: „Meg kell próbálni nyerni, de nemcsak négy, hanem húsz évre: "Ha négy évre nyerni tudnánk, és (...) utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna.”

A határon túliaknak adott választójogon kívül továbbra is él az az elképzelés, hogy a 13 magyarországi nemzetiség a kétszáz képviselőn felül delegálhat egy-egy képviselőt a parlamentbe 2014-től.