Vége a válságnak, a magyarok vásárolni akarnak

Vége a gazdasági válságnak, csak nyilván pont lemaradtam a bejelentésről a Corvin bevásárlóközponthoz tartva. A ledózerolt Józsefváros helyén épült plázát a délelőtt tízes kapunyitón ugyanis olyan tömegben lepték el a vásárlók, mintha Orbán Viktor reggel azt nyilatkozta volna, hogy országunk mától egyoldalúan véget vetett a krízisnek, mi nem követjük tovább az EU-t és az IMF-et ebben a hülyeségben.

A reggeli megnyitót szűk szakmai programnak gondoltam, ahol - amíg az emberek dolgoznak - az újságírók megnézhetik a frissen befejezett komplexumot. Az emberek szerda délelőtt azonban nem dolgoznak, hanem a Boros-Bochkorosan behízelgő hangú szpíker vakerálása közepette tolonganak a króm-üveg akváriumban. És nem csak kismamák vagy nyugdíjasok jelentek meg a korai időpontban. A mozgólépcsőnél végzett gyorsfelmérésem szerint a jelenlévők reprezentálják a plázába járók összetételét. Vidám tizenévesek ugrálnak a boltokból harsogó zenére, fiúk és lányok kézenfogva derítik fel az áruházat, középkorúak és nyugdíjasok keringenek a kirakatok körül.

Szeretnek sorban állni

Az egészben nem is a demagóg kérdés érdekes, hogy miért nem tanulnak, dolgoznak inkább délelőtt. Hanem hogy miért jöttek egyáltalán ide, és nem negyed óra villamosozásra, a Westendbe. Ahogy ugyanis az egész épület maga, úgy a boltok is nagyjából az ott megismert képet mutatják. A felhozatal hetven százalékát ruhaboltok teszik ki, van egy nagy elektromos áruház, egy terjedelmes élelmiszerbolt, meg telefonárudák, játékbolt és könyvesbolt. Új, az országban eddig még nem forgalmazott márka sem tűnt fel, de ennek ellenére a közönség úgy viselkedett, ahogy a világ fejlett országaiban kell, ha valami igazán különleges bolt nyílik: sorban állt. Ha máshol nem lehetett, akkor a H&M előtt. Nyilván akkor az arcátlanul alacsony, első napi árakért tömörülnek az ajtó előtt, gondoltam, rosszul.

"Nem tudom, hogy van-e leértékelés, csak érdekel, hogy mi van itt" - mondta egy huszonéves lány. Megkérdeztem még két vásárlót, de ők is csak a vállukat vonogatták: beálltak a sorba, hátha lesz benn valami érdekes. Jó vásárlást kívánok, mondtam, és felmentem az emeletre, ahol kiderült, reggel nem is jelentett be semmit Orbán Viktor.

A gyerekek és a képzőművészek nyertek a válsággal

A felső szinten a válság egyértelmű jeleivel szembesültem. Az üzlethelyiségek fele kiadatlan volt, igaz a fejlett dekorációs technikáknak köszönhetően ez nem volt feltűnő. Malteros vödrökkel teli, félhomályos helyiségek helyett színes falakat láttam, amelyekről csak rövidebb vizsgálat után derült ki, hogy üres terek elé vont paravánok.

A válságnak köszönhetően egy képzőművészeti galéria is helyet kapott az egyik, meglepően nagy helyiségben. A Várfok galéria trendi magyar festők képeit állította ki a folyosóról is látható módon. És bár a galéria az ismertető szerint csak három hónapig működik itt, "hogy mintegy mágnesként vonzza be a vásárlókat a kiállított művek aurájába", a kezdeményezés szimpatikus.

Ha a városszerte üresen álló üzlethelyiségek ideiglenesen befogadnának műalkotásokat, akkor Budapesten kialakulhatna egy mindig mozgásban lévő, emberközeli kiállítótér. Persze kérdéses, hogy mennyire fogékony a közönség egy dzseki és egy plazmatévé közt a tévémaci fejű, önmagát marcangoló nő festményére. Mivel azonban a kísérlet nem kerül sokba sem a tulajdonosnak, sem a kiállítónak, cserébe viszont mindketten publicitást kapnának, a dologgal érdemes lehet próbálkozni.

A válságon egyébként még a gyerekek nyertek, akik nagy alapterületű játszóházat kaptak a felső szinten. Távolról ordít az alibizés viszont a nyolcadik kerületet bemutatni hivatott kiállításnál, ahol nyilván áruházi dolgozók függesztettek ki 24 darab fotót a kerület jelenéről és múltjáról, hogy ne tűnjön fel az üzlet hiánya. A lelkesedést valószínűleg nem az itt dolgozók helytörténeti érdeklődése táplálja, hanem az, hogy az üzletház vonzó kihasználtsági adatokat tudjon produkálni. A hivatalos tájékoztatás szerint a helyiségek nyolcvan százalékát kiadták, de ebbe beleszámíthatták azokat az alibitevékenységeket is, amelyek repülnek, ha megérkezik egy tőkeerős pulóverbolt.

A pláza előnyei a felső szinteken válnak nyilvánvalóvá. Az éttermi részt formabontó módon a napfényes üvegtető alá helyezték, így a Corvinban gyorsétkezni sokkal jobb lesz, mint a többi plázában, ahol a kifőzdéket az alagsorba dugták el, mintha az étkezés ugyanolyan szégyellni való tevékenység lenne, mint a szex vagy az olvasás.

A fejlett világhoz tartozunk

Az épületet három óra alatt jártam be az utolsó szegletéig, de fél óra kellett, míg a vásárlók szűnni nem akaró áramán keresztül kiverekedtem magam a szabadba. A zacskókkal és testekkel folytatott közelharc közben megállapítottam, hogy velejéig elkötelezett fogyasztói társadalomban élünk, ahol az emberek konzumreflexei sokkal mélyebbek annál, sem hogy egy pimf gazdasági világválság kizökkentse őket.

Lehet, hogy a prédikátorok szerint itt a nyugat alkonya, de a magyarok mégis inkább vásárolnának.