Alacsonyan szállnak majd a Gripenekkel

A 70-es, 80-as évekből sokan emlékezhetnek, ahogy a MIG 21-esek vidám hangrobbanások közepette fogócskáztak a Balaton-felvidék fölött. Ha ilyesmire nem is, de olykor ijesztően alacsonyan áthúzó, zajos katonai gépekre lassan ismét kezdhetünk felkészülni.

A honvédség tervei szerint ugyanis a Gripen vadászbombázók és a C17-es teherszállító gépek hamarosan kimerészkednek az eddig használt állandó és időszakos katonai légterekből. Már a közeljövőtől kezdve rendszeresen kiképzési feladatokat fognak végrehajtani az ország jelentős részét behálózó alkalmi légifolyosókban, kis magasságban vagy közvetlenül a föld közelében.

Ezeket a folyosókat a nem ellenőrzött, a vitorlázógépekről (glider) elnevezett G-légterekben jelölik ki. A G-típusú légtereket mostanáig – a rájuk vonatkozó szabályok betartásával – szabadon használhatta a menetrenden kívüli kisgépforgalom, valamint a mezőgazdasági repülők és a sportolók (vitorlázógépek, hőlégballonok, sárkányrepülők, siklóernyősök).

Lassan nem biztonságos

A kismagasságú katonai folyosók kijelölését és használatát eddig is lehetővé tette egy jogszabály (a 26/2007. GKM-HM-KvVM együttes rendelet). Az ott meghatározott 250 csomós (460 km/óra) maximális sebesség azonban túl alacsony volt egyes manőverek biztonságos gyakorlására, ezért a folyosóügyet nem forszírozta a honvédség.

Az alacsonyan való manőverezés oktatása (itthon) a két katonai reptér (Kecskemét és Pápa) körüli szűk, állandó katonai légterekre korlátozódott, miközben egyre nőtt az igény az azokba torkolló kismagasságú alkalmi folyosók kijelölésére és használatára.

A C17-es szállítógépekkel az Index értesülése szerint a segélyszállítmányok célba juttatását (ledobását) fogják gyakorolni. A Gripenek földfelszíni és légi célok elleni bevethetősége ugyanakkor az alaprendeltetésükből fakadó követelmény, egyben NATO-előírás.

Gyakorolni muszáj

A HM tájékoztatása szerint ezért elengedhetetlen a szimulált harci körülmények között, az ellenséges légvédelem felderítési magassága alatt, nagy sebességgel végrehajtott feladatok gyakorlása. „A kis magasságon, kis sebességgel végrehajtott repülési feladat magasabb repülésbiztonsági kockázatot jelent, valamint fokozott figyelmet igényel a feladat pontos végrehajtásakor” – áll a HM közleményében.

A módosító javaslat szerint ezért a sebességhatárt 570 csomóra (1050 km/óra) emelnék, és mivel így már van értelme, elkezdődött az egyeztetés a leendő kismagasságú folyosók helyéről. A G-légtérben kijelölendő korridorok a talajtól 900 méteres (felszín feletti) magasságig terjednek majd, tíz kilométer szélesek lesznek, és (legalább 4 km-re) elkerülik a működő, nem ellenőrzött repülőtereket. Ahogy a fenti térképen is látszik, a tervezett útvonalak a fővárostól messze húzódnak majd, vélhetően az ott élők nyugalma és a Ferihegyi repülőtérhez tartozó nagy forgalmú légtér biztonsága érdekében.

Ha a légifolyosó metszene egy környezetvédelmi szempont miatt korlátozott légteret, annak felső határa fölé emelik. Az új rendszer bevezetését eleinte egy-egy folyosó megnyitásával kezdenék meg, és fokozatosan, 3-4 év alatt terjesztenék ki az összes folyosó használatára.

Meglepően konstruktív katonák

Mivel a katonai repülések ideje alatt tilos lesz az érintett légtérrész egyéb célú használata, hónapok óta zajlik a változást előkészítő társadalmi egyeztetés. A bekapcsolódó szakmai szervezetek képviselői eleinte – vélhetően a korábbi tapasztalatok alapján – azt gondolták, hogy lényegében csak bólogatniuk lehet majd a tekintélyelvűnek tartott katonák által készített tervekre, melyeknek az első verziói a beszámolók szerint szinte kizárólag a honvédség érdekeire lettek volna tekintettel.

Ehhez képest az Indexnek nyilatkozó civil résztvevők egyhangúan állítják: nagyon kellemesen csalódtak. Az egyik komoly félelem például az volt, hogy a honvédség a megnyíló folyosókban a Gripennel rendelkező, de a légterüket szigorúbban óvó országok (Csehország és Svédország) légiereje számára lehetővé teszi a "bérrepülést", ami a feltétlenül szükségesnél jóval intenzívebb használatot eredményezett volna. Erről azonban nincs szó. Külföldi katonai gépek továbbra is csak közös hadgyakorlatok alkalmával használhatják a hazai G-légtereket.

Még jobban meglepte az egyeztetések civil résztvevőit, hogy a katonák mennyire rugalmasak voltak a saját terveikhez képest. Elálltak például egy-egy, az Alföld és a Kisalföld fölé tervezett folyosó kijelölésétől. Jóval nagyobb engedményként az eddigi utolsó, október 25-i egyeztetésen abba is belementek, hogy az évenként tervezett 100 napból a sportcélra alkalmasabb nyári félévben (márciustól októberig) a légierő gépei csak hétköznapokon, legfeljebb 30 nap, délelőtt és délután fél-fél óráig használják a folyosókat. Igaz, az ezt rögzítő írásos emlékeztető egyelőre még nem érkezett meg.

Kikerülni lehetetlen

A felálló új rendszer kulcseleme a biztonság: a folyosók aktiválásáról és használatáról minden érintettnek tudnia kell. Erre annál is inkább szükség van, mert egy 1000 km/órás sebességgel haladó, lassan forduló harci gép másodpercenként közel 300 métert tesz meg. Ha valami pont az útjába kerül – pláne egy, a gép radarja által sem észlelt ernyős vagy sárkányos –, esélye sincs kikerülni. Mivel az alacsony repülés miatt sem a katonai gépek, sem az útjukba esők nem igazán látszanak a katonai légiirányítás radarjain, a pilóták onnan sem számíthatnak gyors figyelmeztetésre.

Ha életbe lép az új rend, a nem ellenőrzött légterek használóinak minden repülés előtt ellenőrizniük kell majd, hogy a honvédség jelentett-e be aznapra repülést valamelyik folyosóba, hiszen ez esetben tilos (és életveszélyes) berepülniük oda. Ehhez minden érintettnek nagy segítséget jelentene, ha a napi légtérfelhasználási terv adatait és a koordinátákat tartalmazó, már a katonai folyosók nélkül is épp eléggé áttekinthetetlen táblázat közérthetőbb formában, egy online térképen is mindennap megtekinthető lenne.

Ilyen szolgáltatás létrehozására azonban egyelőre sem a légiforgalmat irányító Hungarocontrol Zrt., sem a Nemzeti Közlekedési Hatóság nem mutat hajlandóságot. Pedig többek szerint a veszélyes megközelítések és balesetek ritkasága Magyarországon eddig sem a légtérrend ismeretének és betartásának, hanem a viszonylag ritka forgalomnak volt köszönhető.