Alkotói szabadságra mehetnének a tanárok

2010.11.15. 07:24
A pedagógusi életpályamodell tervezete mesterpedagógusi és tudóstanári címet vezetne be, átalakítaná a bértáblát, és lehetővé tenné, hogy a tanárok egyéves alkotói szabadságot vegyenek ki. A felsőbb szintekre lépést a pályán eltöltött időhöz és minősítő vizsgákhoz kötnék.

Egy kétéves gyakornoki időszakból és három - kivételes esetben négy - további szakaszból állna a pedagógus életpálya az oktatási államtitkárság által készített 49 oldalas koncepció szerint, amely az MTI birtokába került. Az új pedagógus előmeneteli rendszert leghamarabb a 2012/2013-es tanévben vezethetik be.

A Pedagógus I. fokozatba kerülés feltétele a gyakornokság lezárását jelentő "minősítő vizsgán" való megfelelés lenne, míg a Pedagógus II. fokozatba kerüléshez "minősítés" lenne szükséges a jelenlegi elképzelések szerint. A gyakornokok kötelező óraszáma tanítók és tanárok esetében 19 óra, óvodapedagógusok esetében 27 óra lenne. Nem vállalhatnának túlórát, nem lehetnének osztályfőnökök. A gyakornok alapbére 180 ezer forint lenne, amely illetményalapként funkcionálna. A pedagógus előmeneteli rendszer fokozataihoz tartozó illetményeket ehhez viszonyítva állapítanák meg.

A tervezet szerint a kormány és az önkormányzatok ösztöndíjat alapíthatnának az egyetemen és a gyakornoki időszak első két évében kiemelkedő teljesítményt nyújtó pályakezdők számára. Az ösztöndíj elnyerésének feltétele az első gyakornoki évben a legalább jó minősítésű diploma és az egyetem pedagógiai tanszékének ajánlása; a második gyakornoki évben pedig a közoktatási intézmény ajánlása. Az ösztöndíj a gyakornoki alapfizetés 50 százalékának megfelelő összeg lenne. A Pedagógus I. fokozatba tartozók alapbére a gyakornoki alapfizetés 110 százaléka lenne, ők már lehetnének osztályfőnökök és vizsgáztató tanárok.

A Pedagógus II. fokozatot elérő pedagógus kezdő alapbére a gyakornoki fizetés 150 százaléka lenne. A fokozatba lépés feltétele legalább 8 éves pedagógusi gyakorlat és minősítés lenne a vitaanyag szerint.

A következő szint, a mesterpedagógusi fokozat elérésének feltétele a szakvizsga, a 14 éves munkaviszony valamint újabb minősítés megszerzése lenne. A legmagasabb szintű, úgynevezett tudóstanár az lehetne, aki PhD fokozattal és legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik és a minősítést. A mesterpedagógusi fokozatot elért pedagógus legkisebb alapfizetése a gyakornoki alapfizetés 200 százaléka lenne, a Tudóstanár minimális alapbére pedig a Pedagógus I. alapbérének 220 százaléka lenne.

A különböző fokozatokhoz tartozó eltérő bérek mellett megmaradna a tervezet szerint a háromévenkénti automatizmus is. A minősítést követően a pedagógus a következő fokozat első fizetési kategóriájába kerül, attól függetlenül, hogy hány év után szerezte meg azt, olvasható a vitaanyagban. Az 55 éves kor feletti pedagógusok dönthetnek úgy, hogy kevesebb óraszámban tanítanak, fizetésük pedig csak az óraszám-csökkentés mértékének 50 százalékával csökkenne.

Az új pedagógus előmeneteli rendszer új pedagógus bértáblát jelentene, amely már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket venné figyelembe, hanem a minősítés eredményét is. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményekben a fizetési kategória megállapítása a közalkalmazott pedagógusokkal azonos módon történne. Egyéves "alkotói szabadságra" a legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok pályázhatnának.

A 2011/2012-es tanév második félévében már kísérleti jelleggel elindulhat a minősítési rendszer. A minősítésre ebben a félévben még ingyenesen jelentkezhetnének a pedagógusok. Az új fokozatba lépés mindig a minősítést követő tanév szeptember 1-jén történne meg. Az új rendszerbe való átlépés első lehetséges dátuma 2012. szeptember 1.

Az új pedagógus előmeneteli rendszer minden közoktatásban résztvevő pedagógusra vonatkozna, több mint 170 ezer pedagógust érintene. A már pályán lévő pedagógusok első minősítése a 2017/2018-as tanév végéig megtörténik, olvasható a vitaanyagban.

Azokra a pedagógusokra, akik az öregségi nyugdíj-jogosultsághoz szükséges feltételeket a rendszer bevezetését követő 10. tanév (a 2022/23-es tanév) végéig teljesítik, nem vonatkozna a minősítési kötelezettség.

A vitaanyag foglalkozik azzal is, ami már a felsőoktatási koncepcióban is szerepelt, hogy az egyetem 6. tanévében, a tanárjelölti év során a hallgatók hallgatói munkadíjban részesülnének, amely a mindenkori minimálbérnek legalább 90 százaléka lenne. Az anyag a pótlékok rendezésére is kitér: legsürgetőbbnek az intézményvezetői és az osztályfőnöki pótlék megemelését nevezi. Az igazgatói pótlék a gyakornoki kezdő alapfizetés 40-60 százalékának, az osztályfőnöki pótlék pedig 15-25 százalékának megfelelő összeg lenne.

A dokumentum szerint a magyar oktatási rendszer eredményessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a pedagógushivatást azok a legrátermettebb, legtehetségesebb emberek válasszák, akik magas szintű előképzettséggel és általános műveltséggel, továbbá a gyermekek, fiatalok fejlődését támogató nevelés-oktatás, és egyéni fejlesztés vonatkozásában megfelelő személyiségjegyekkel, szociális érzékenységgel rendelkeznek, a már gyakorló és eddig is eredményes pedagógusok pedig a pedagóguspályán maradjanak. Ehhez szükséges az államtitkárság szerint a már hosszú évek óta tervezett pedagógus életpályamodell bevezetése.