Elosztják a pénzünket

Réthelyi Miklós humánerőforrás-miniszter válaszában elmagyarázta Kissnek, hogy a patikaliberalizáció nem azt jelenti, hogy már nem zárt a gyógyszerellátás rendszere. Tehát a patikákban nem lehet hamis gyógyszert kapni. A jövőben még szigorítják is a rendszert, megoldható lesz a patikákban, interneten árusított gyógyszerek származásának nyomon követése. A kormány amúgy más veszélyes szerekre, például az étrendkiegészítőkre is nagy figyelmet fordít. Kiss teljesen egyetért Réthelyivel, de felháborítja, hogy a kommandósok a ruhahamisításhoz vonulnak ki, a gyógyszerhamisítókat viszont megkímélik, legalábbis szerinte. Ezért nem is fogadta el a választ, de a parlament igen.

A másik jobbikos, Kiss Sándor nem lepődött meg, hogy ő következik. Interpellációjában a hamis gyógyszerek veszélyeire hívta fel a figyelmet. Szerinte ezt a veszélyt a patikaliberalizáció is növeli - bár a hamis gyógyszert nem patikában, hanem piacon, interneten vesz az ember. Ezután arról beszél, hogy veszélyes, ha egy gyógyszer hatóanyagával, a gyógyszert alkotó molekulákkal babrálnak, "meg is lehet halni, például Afrikában" - mondta. Mit tesz a kormány, miért nem fogadták el a Jobbik indítványát, hogy a gyógyszerhamisítás bűncselekmény legyen?" - kérdezte.

"Én?" nézett ki a jobbikos Bertha Szilvia rémülten Balczó Zoltánra, amikor megtudta, hogy ő interpellálna. Kérdését visszavonta.

A kormány részéről Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. Mint mondta, a szocialisták úgy írták ki a pályázatokat, hogy azok kifizetését már a következő kormányra hagyták. Szerinte ez nem volt túl ízléses, de a lényeg, hogy nem volt fedezet a támogatásokra. Az Orbán-kormány viszont új programot indít, amire már nem csak a panelosok pályázhatnak. A panelprogram nyerteseinek kifizetésére szerepel a jövő évi költségvetésben hárommilliárd forint, az elnyert állami támogatásokat minden ellenézrésük ellenére kifizetik. Kovács szerint Czombát félretájékoztatták, a panelprogram pénzei szerepeltek a 2010-es költségvetésben és van a fedezetük a jövőben is. Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

A szocialista Kovács Tibor az iránt érdeklődik, hogy mikor fizeti ki a kormány a 2008-ban kiírt panelprogram pályázati nyerteseinek a támogatásokat. Kovács szerint az önkormányzatok állták vállalásukat, az állami támogatásokra viszont hiába várnak.

Fónagy János fejlesztési államtitkár szerint "semmiben nem vagyunk lemaradva". Megerősítette, hogy a kormány támogatja a lézerprogramot, stb. A románok például nem is aggódnak, mondta. Pedig "a projekt anyagi vonzata bizonytalan, fenntartása az államra hárulhat" - tette hozzá. Éppen ezért került bele a lézerközpont is a felülvizsgált uniós projektek körébe, ahol megvizsgálják, hogy egyáltalán vállalható-e az ország gazdasági helyzetében egy ilyen beruházás.

"A lézerközpont mellett számtalan érv szól" - mondta a projektről, amit a kormány a korábban elmondottak szerint támogat. Vagy mégsem, hiszen rengetegbe kerül, ezért majd csak a jövőben döntenek róla, hogy kell-e vagy sem. Botka László nem fogadta el a választ. A fideszesek viszont igen.

Botka László, Szeged szocialista polgármestere nem gondolta volna, hogy július után újra interpellálnia kelljen a szegedi lézerközpont ügyében. Az államnak csak egy támogatási garanciaszerződést kéne aláírnia. A lézerközpont cseh-magyar-román együttműködésben jönne létre, azaz, ha a magyar része nem valósul meg, akkor a csehek és a románok is pórul járnak. A lézerközpont presztizst jelentene, munkahelyeket teremtene és az oktatásban, innovációban is segítene Botka szerint. Már ha megvalósul a projekt, amihez viszont szükség van a támogatási szerződésre, hiszen ennek hiányában nem indulhat el az előkészítő munka a végleges pályázati anyag beadásához. Pedig októberben - az önkormányzati választások előtt - Orbán Viktor Szegeden még azt mondta, hogy a kormány támogatja a lézerközpontot.

Gondolták volna vagy sem, de Réthelyi humánerőforrás-miniszter szerint a fogyatékkal élők rossz körülményeiről is Gyurcsány tehet, mivel alatta rohadtak szét a nagy intézmények épületei. Hogy ezeket miért kell felújítani felszámolás előtt, az nem derült ki. Ezután ismertette, hogy 2011-ben kiírják a pályázatokat a kis intézmények és a családi elhelyezések támogatására.

"Meglepetésre elfogadom a választ" - közölte Szabó Tímea (LMP) valóban mindenki meglepetésére.

Az elempés Szabó Tímea a fogyatékosok életlehetőségeiről kérdezte volna a miniszterelnököt, aki helyett Réthelyi humánerőforrás-miniszter válaszol majd. Szabó szerint, miközben a fejlett gyakorlat alapján a fogyatékkal élőket inkább családias körülmények között kéne elhelyezni, ehhez képest nagy zárt intézeteket működtetnek az országban, ahol előfordul, hogy autista betegeket kikötöznek, vagy akár szexuálisan is zaklatnak. Bár a cselekvési programok a nagy intézetek felszámolásáról szólnak, valójában ezek felújítására fordítják az uniós forrásokat. Az erre fordított összegekből pedig támogathatnák az ápoltak emberi elhelyezését családoknál.

Kovács Tamás szerint a rendszerváltás idején sokat gondolkoztak, hogy hogyan lehetne jogállami keretek között megtorolni a kommunista rendszerek bűneit. Az Alkotmánybíróság két ítélete is kimondja, hogy a jogállamiság fontos követelmény, így az elévült ügyeket nem lehet feléleszteni. Hogy az ügyészség ezek között a keretek között is mindent megtett, azt szerinte a sortűzperek bizonyítják. A Biszku-ügyben pedig a feljelentő még panasszal élhet.

Szilágyi nem fogadta el a választ, és arra biztatta a többieket, hogy a többiek se fogadják el, ha azt akarják, hogy a kommunisták bűneit végre megtorolják. Aprózott is egy kicsit Gyurcsányra mutogatva. (Gyurcsány Ferenc néhai apósa Apró Antal.) Az érzelemkeltés sikertelen volt, a fideszes többség elfogadta a legfőbb ügyész válaszát.

"Magyarország kivonhatja magát a büntetőjog nemzetközileg elfogadott normái alól?" - kérdezi interpellációjában a legfőbb ügyésztől a jobbikos Szilágyi György. Interpellációját az 1956-os forradalom értékelésével, majd az ezt követő megtorlások történetével kezdte. "Nyugodtan kimondhatjuk, kommunista diktatúra volt az országban" - mondta. Kiderült, hogy a Jobbik az elszámoltatást úgy értelmezi, hogy "akár hatvan évre visszamenőleg is". Mint kiderült, a Biszku Béla elleni nyomozás elutasítása miatt fordult Kovács Tamás legfőbb ügyészhez, érdeklődve, hogy miért nem vonták még felelősségre az emberiség elleni bűnök elkövetőit. Felszólalásából kiderült, hogy Biszku ellen emberölés miatt is feljelentést tettek.

Kovács Tamás legfőbb ügyész a Gyurcsánnyal kapcsolatos felvetésre azért nem reagálhat, mert folyamatban lévő nyomozást nem kommentálhat, a másik felvetésre meg azért nem, mert az országgyűlési képviselők ellen törvényhozási munkájuk ügyében nem indítható büntetőeljárás. Molnár szerint ha a törvényalkotással nem foglalkozhat az ügyészség, akkor a kormány jogalkotásnak minősülő rendeletalkotásával kapcsolatban (Gyurcsány ügyében) miért nyomoznak? Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

"Egyenlő mércével mér az ügyészség?" - interpellálta a legfőbb ügyészt Molnár Csaba (MSZP) volt kancelláriaminiszter. Molnár legfőbb politikai szövetségese, Gyurcsány Ferenc érdekében kérdezte, hogy miért nem döntött még az ügyészség arról a beadványról, ami a Gyurcsánnyal szembeni feljelentés ejtését indítványozta. Gyurcsányt hivatali visszaéléssel gyanúsítják, erről az jutott eszébe, hogy az ügyészségnek nyomoznia kéne az alkotmányellenesnek talált, a végkielégítések különadójáról szóló törvény beterjesztői és elfogadói ellen, hiszen annak elfogadása kimeríti a hivatali visszaélés fogalmát. "Tervez-e mindezek alapján büntetőeljárást indítani" - kérdezte. Felszólalása után a jobbikos Novák Előd azt kiabálta be, hogy "fordulj inkább Zoltai Gusztávhoz". (Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója.)

A kereszténydemokrata Harrach Péter "a népakarat érvényesítése" című felszólalását a magánnyugdíjpénztárak melletti tüntetések inspirálták. Mármint azok a tüntetések, amik szerinte a magánnyugdíjpénztárak mellett szóltak, aztán mindenféle tüntetésekről beszélt, a kétmilliós Kossuth tériről, ami talán egy- vagy másfélmilliós volt, talán csak nyolcszázezres, mindegy is, azoknak legalább volt súlya. A mostaniaknak meg talán nem, nem tudjuk. Harrach már arról beszél, hogy más országokban is van nyugdíjrendszer, ezek közül a chilei összeomlott. "Gondoljunk arra is, hogy mi történhet a magánnyugdíjpénztári befektetésekkel egy tartós válság idején" - mondta minden átmenet nélkül. Hogy mit akar a nép, az nem derült ki.

Fotók: Huszti István

A kormány nevében Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatási államtitkár válaszolt Volner Jánosnak. Szerinte igenis érdekünk, hogy a leszakadt rétegekkel és a romákkal foglalkozó állami szerveknél dolgozzanak kiemelt számban romák. A faji alapú nyilvántartás valóban vitatott kérdés egész Európában, ahogy maga a pozitív diszkrimináció is. Ugyanakkor a faji alapú nyilvántartás hiányában aligha mérhető a pozitív diszkrimináció hatása. "Faji alapú nyilvántartások nélkül persze azt sem tudom, hogy az ön adatai honnan származnak" - vágott vissza Volnernek. Ajánlotta Volnernek, hogy 1994-esnél frissebb tanulmányokat olvasson.

A jobbikos Volner János felszólalását a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, Balog Zoltán ihlette, annak is az a pontja, hogy Balog roma származású rendőrök felvételéről beszélt. Volner felháborítónak tartja, hogy negatívan nem lehet diszkriminálni - tilos cigánybűnözőzni -, pozitívan viszont igen. Egy 1994-es romológiai tanulmányból idéz, amit tudósok végeztek, de nem tudjuk meg, hogy kik. A tanulmánynak az a része fogta meg leginkább, amely szerint a romák családon belül házasodnak, a beltenyészet miatt pedig értelmi fogyatékosok. Ezeket ő "súlyos tényeknek" nevezte, amiket "tudomásul kell venni". Követelte, hogy "aki nem dolgozik, ne is egyék".

Puch Lászlónak Czomba Sándor felelt. Emlékeztetett, hogy a lyukakat a szocialisták ütötték a költségvetésbe, amúgy is csak a magánnyugdíjpénztárak menedzsmentjét segítették. A válaszban maga is elismerte, hogy a nyugdíjkassza helyzete fenntarthatatlan volt, ám reform helyett más forrásból vontak be pénzt a finanszírozásba. Majd a kormánypropaganda részletes ismertetésével folytatta arról, hogy milyen rosszul gazdálkodnak a magánnyugdíjpénztárak, stb.

A szocialista Puch László azt a következtetést vonta le az első Orbán-kormány négyéves tevékenységéből, hogy alapvetően nincs bajuk a magánnyugdíjrendszerrel. Hogy mi lehet a bajuk, azt a költségvetésből következtette ki. Azt gondolja, hogy az adócsökkentések miatt keletkezett ötszázmilliárd forintos lyukat kell betömni a magánnyugdíjpénztárakból kiszedett pénzekkel.

"Folyó kiadásokra költenének felhalmozásokat, ezt önök az elmúlt években többször elmondták nekünk, hogy milyen rossz" - mondja. Ráadásul még a magánnyugdíjpénztári megtakarítások megszerzése se volt elég, a nyugdíjjárulékot is meg kellett emelni. A pénztári befizetések elvonásával veszélyeztetik a fiatalok jövőjét is. Hiányolta Selmeczi azon ígéretének beváltását, hogy az emberek szabadon rendelkezhessenek magánnyugdíjpénztári befizetéseik felett. Erre utaló törvényjavaslatokat legalábbis még nem látott.

Selmeczi Gabriella a nők korai nyugdíjazásáról szóló törvény ismertetésével kezdte felszólalását. A nem túl szellemes felütés után szövege még tovább laposodott, olyan technikai részletekben merültünk el, hogy ki vonulhat nyugdíjba negyven, illetve 32 év után.

Aztán történelmi elemzésbe kezdett, szerinte a szocializmus direkt úgy épült fel, hogy egy kereső ne tudja eltartani a családot. A helyzeten szerinte a rendszerváltás sem javított, a nők "továbbra sem dönthettek szabadon, hogy gyermek vagy munka". A liberalizmus is rontott a helyzeten, mert sok lett a válás, így most már a nők harmada egyedül neveli a gyerekét, pedig élhetne egy férfival, (akivel nem akart élni - szerk.).

A liberálisoknál már csak a szocialisták voltak rosszabbak, akik Selmeczi szerint mindent a családtámogatási rendszer szétverésére tettek fel. Szerinte még reménykedtek is benne, hogy "a nemzeti együttműködés kormánya" kényszerhelyzetbe kerül, és nem tud majd változtatni. Ez szerinte nem jött össze, a kormány "megvédi a nyugdíjat, a nyugdíjasokat és elismeri a nők minden területen való helytállását".

Ángyán József államtitkár annyiban egyetért Mile helyzetértékelésével, hogy Gyurcsányék tönkretették a vidéket. Abban viszont már nem ért egyet, hogy az Orbán-kormány ne tett volna meg mindent a vidékért. "Arra szövetkeztünk a vidékkel, hogy talpra állítjuk a vidéket" - mondta, mondandójába belefűzve a "szermaradvány nélküli" kifejezést is.

Tűzoltással kellett foglalkozni, mondja az eddigiekről. Ángyánról kiderül, hogy ha Valóság nagybácsit nem is, de az embereket ismeri, hogy "jár az emberek között", az emberek pedig arra biztatják, hogy "menjünk tovább". Illetékmentesítésről beszél, meg arról, hogy megszabadítják az országot "attól a szennytől, amit élelmiszernek neveznek". Felszólalása végén újra az emberek között járva szerzett tapasztalatairól beszélt.

Az elempés Mile Lajos szerint Valóság nagybátyánkat mindenki szereti, és ismeri is Bereményi Géza és Cseh Tamás dalából. Mile szerint tragikus, hogy a parlamenti képviselők mostanában már mintha önmagukért alkotnának törvényeket, a valóságtól elrugaszkodva.

Ezt példázzák az alkotmánymódosítások, a hatalom bebetonozását célzó választójogi reform, stb. Arról viszont nincs szó, hogy települések vannak eladósodva, a vidékfejlesztés csak a nagyokat segíti. "Varrónők dolgoznak minimálbér alatt több mint nyolc órát" - hozott egy példát a valóságból. "A közoktatási rendszerünk romokban hever" - mondta, mert kiveszőben vannak a jó pedagógusok, a tehetségesek meg nem az oktatói pályát választják.

Felszólalását nem sokan hallgatják, a terem csendesen dong. Pedig Mile már a megoldást boncolgatja, ami szerinte a szociális és területi különbségek kiegyenlítése lenne. Azt is mondja, hogy az LMP szavazói is nagyon várták a kormányváltást, az LMP frakciója pedig nagyobbrészt a vidéket képviseli.

Fotók: Huszti István

Az elempés Mile Lajos "Valóság nevű nagybátyánk elutazott" című napirend előtti felszólalásával kezdődik meg a költségvetés hete a parlamentben. A Fidesz részéről Selmeczi Gabriella értelmezi majd a nők elismeréseként a korai nyugdíj lehetőségét, a szocialista Puch Lászlónak viszont a nyugdíjról a magánnyugdíj, arról pedig a magánnyugdíjpénztári kifizetések jutnak eszébe, amikről önrendelkezni kéne. Volner Jánosnak meg mindenről ugyanaz, ő tehát "a magyar-cigány együttélés jelenéről és jövőjéről" beszél majd. A napirend előttiek körét a kereszténydemokrata Harrach Péter zárja a "népakarat érvényesítése" című gondolatával.