Vilmos
18 °C
28 °C

Természettudományból is kellene érettségizni

2010.11.15. 06:57
Az új közoktatási törvény vitaanyaga szerint kötelezővé tennék az érettségit legalább egy természettudományos tárgyból is. A tankötelezettség tizennyolc helyett tizenhét éves korig tartana csak, Pedagógus Kamara alakulna, és fokozatosan áttérnének az általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra.

Óvatos becsléssel a közoktatás költségvetési támogatásának évi 50 milliárd forintos növekedésével számol az oktatási államtitkárság 2012-től, többek közt ezt tartalmazza az új közoktatási törvény koncepciója. A 65 oldalas, az MTI birtokába került tervezet szerint a többlet-támogatási igényt az indokolja, hogy az utóbbi tíz évben több mint 100 milliárd forintot vontak ki a közoktatásból, illetve a fejlett országok között mindössze három olyan van (Magyarországon kívül Csehország és Írország), ahol a gazdasági és pénzügyi válságra nem az oktatási ráfordítások növelésével, hanem a csökkenésével reagált a politika. A közoktatási intézmények működését a központi költségvetési hozzájárulások, a fenntartók hozzájárulása, az intézmény saját bevétele, illetve az ellátottak térítési díjai biztosítják.

A központi költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetés határozná meg. A központi költségvetés biztosítaná a közoktatási intézmény működéséhez szükséges pedagógus és egyéb alkalmazotti létszámra megállapított átlagbér (és annak járulékai) szerinti támogatást. Az intézményfenntartók biztosítanák a működéshez szükséges további támogatásokat az intézmény számára, illetőleg további bér- vagy dologi juttatásokkal javíthatják az intézmény működésének feltételeit. A közoktatási feladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati, NEFMI azonosítóval rendelkező közoktatási intézmények a bérek és járulékok összegét a költségvetéstől ugyancsak megkapják.

Nagyobb állami szerepvállalás

A vitaanyag rögzíti, hogy a közoktatást közszolgálatnak és nem szolgáltatásnak tekintik. A tervezet - a felsőoktatási vitaanyaghoz hasonlóan - nagyobb állami szerepvállalást ígér az intézmények szakmai önállóságának elismerése mellett. Tartalmazza az anyag a fokozatos áttérést az általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra, a tankönyvek számának csökkentése révén. A tehetséggondozást és a Nemzeti Tehetségprogramot beemelnék a közoktatási a törvény keretei közé.

Ahogy jelenleg is, az óvodák 3 éves kortól fogadnák a gyermekeket, 5 éves kortól kötelező lenne az óvodai nevelésben részt venni, a gyerekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődne.

A tankötelezettség viszont a mostaninál rövidebb ideig, 17 éves korig tartana. A jelenleg hatályos törvény szerint a tankötelezettség ma annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti.

A vitaanyag rögzíti azt is, hogy a közoktatásban a nevelés-oktatás tartalmi egységét a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely egyúttal a központi kerettantervek és a helyi tantervek alapját is képezi. A nat-ban foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek biztosítják.

Természettudományos érettségi

Az általános iskolákban tilos lenne felvételi vizsgát vagy felvételire előkészítő tanfolyamot szervezni és tartani. Sport- és művészeti tagozatokra a gyerekek felvétele alkalmassági vizsgához köthető az iskola pedagógiai programja szerint. Azon érettségit adó középiskolákban, ahol a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot, felvételi vizsga lenne szervezhető. Az írásbeli vizsgát az iskolák szóbeli meghallgatással, alkalmassági vizsgával egészíthetnék ki. A szóbeli meghallgatás és az alkalmassági vizsga szabályait az intézmények pedagógiai programja tartalmazza majd a tervezet szerint.

Az érettségi vizsgán a tanuló a jelenlegi öt helyett összesen hat tantárgyból, kötelező és választható vizsgatárgyakból lenne köteles számot adni tudásáról a vitaanyag szerint. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom (emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom), történelem, matematika, idegen nyelv, egy választható természettudományos tantárgy (biológia, fizika vagy kémia - vagy a humán tagozatokon választható természettudomány tantárgy) és egy kötelezően választandó tantárgy lenne.

Még több idegen nyelv

A vitaanyag szerint ha a tanuló az általános iskola befejezését követően valamilyen oknál fogva nem tudja elkezdeni középfokú tanulmányait, és az általános iskola utolsó osztályának megismétlése vagy középfokú iskolai felkészítő osztály elvégzése pedagógiai szempontból nem indokolt, akkor a következő tanévben az általános iskola javaslatára úgynevezett nulladik évfolyamra járhat. A nulladik évfolyam bármely iskolában megszervezhető lenne, legalább nyolc tanuló egybehangzó igénye esetén. Az osztály létszáma legfeljebb 15 fő lehetne, ennek az évnek a megszervezése kötelező megyei feladatta válna.

A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik idegen nyelv tanulása is kötelező lenne. "A nyolc évfolyamos gimnáziumban negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához a feltételeket meg kell teremteni", áll a vitaanyagban.

A minisztert a döntések előkészítésében javaslattevő és véleményező szerepben különböző testületek segítenék. Fontos szerep jutna a Pedagógus Kamarának, amelynek megalakulásáról, működéséről és hatásköréről külön jogszabály rendelkezne. A Pedagógus Kamara felállásáig az Országos Köznevelési Tanács változatlan módon folytatná tevékenységét. A másik nevesített testület a Közoktatás-politikai Tanács, amely a mostani módon szerveződne és működne tovább.

A november 11-i keltezésű tervezet szerint az új közoktatási törvény közvetlenül 1,2 millió óvodást, általános- és középiskolást érint majd, valamint több mint 170 ezer pedagógust. A dokumentumról februárban tárgyalhat a kormány.