Rózsa
17 °C
27 °C

Átvágta a kormány a láncos patikusokat

2010.11.16. 10:41 Módosítva: 2010-11-16 10:41:51
Milliárdokat érő gyógyszertárhálózatok kényszereladását előíró törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a Parlamentnek, miközben egyezkedésre hívta a tagjainak befektetéseit védeni igyekvő szervezetet. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége gazdasági érvekkel próbálta meggyőzni az egészségügyi kormányzatot, de a jobb adóbefizetési és foglalkoztatási mutatók a Mikola István testvérét csatasorba állító kamarások offshore céges érvelése ellen nem sokat nyomhattak a latban. Hiába néz ki jól egy üzletlánchoz tartozó új patika, hiába kapnak kedvezményt az ott vásárolók, a törvénymódosítás szerint a tulajdonjog többségi részét el kell adni egy gyógyszerésznek. Az etikus patikusság azonban nem jár együtt a jó gazdálkodói bizonyítvánnyal, a kamara volt és a mostani elnöke is százmilliós adósságokat halmozott fel.

Sürgősségi tárgyalást kérve küldte el a kormány Kövér László házelnöknek az egészségügyi törvény módosításait, ami hamarosan ismét jelentős változtatásokat hozhat a gyógyszertár-alapítás és -működtetés terén.

Navracsics Tibor levele pénteken érkezett a házelnökhöz. A közigazgatási és igazságügyi miniszter ebben azt jelezte, hogy a kormány már megtárgyalta a törvényjavaslatokat, és gyorsított parlamenti elfogadásukat javasolja. A levél természetesen arra nem tér ki, hogy a Nemzetierőforrás-minisztérium egészségügyért felelős államtitkára még egyeztető fórumot tart az ügyben.

Jó érdekérvényesítő képesség

Szócska Miklós szerdán hívta össze a gyógyszerészszakmai szervezeteket, hogy „egy héten belül egy olyan kompromisszumos megoldást dolgozzanak ki, amelynek elemei a törvényjavaslatban fognak megfogalmazódni”, állítja a tárgyalássorozat megindításáról kiadott államtitkársági közlemény. A százmilliárdot érő befektetéseket védő Hálózati Gyógyszertári Szövetség (HGYSZ) vezetése komolyan vette a nyilatkozatstopra vonatkozó kérést, és nem jelentette be, hogy a szerinte a vállalkozás szabadságát és a tulajdonbiztonságot sértő tervezet miatt az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni, hanem hétfőre betervezte az egyeztetés újabb fordulóját a láncok megszüntetését célul kitűző Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) képviselőivel.

DMOHA20090610001

Az MGYK-ról és szövetséges szervezeteiről már hosszú ideje tudható, hogy kiváló politikai kapcsolatokat építettek ki a Fidesszel. Érdekérvényesítő képességüknek köszönhető, hogy a Fidesz már a 2006-os szociális népszavazási terveiben felvett egy, a gyógyszerárusítás liberalizációját ellenző kérdést, a második Orbán-kormány pedig rögtön megalakulása után megtiltotta új gyógyszertárak alapítását, ahogy azt a kamara már rég szerette volna.

A multik elleni harc mellékhadszíntere

A magát „etikus patikusnak” nevező lobbi évekkel ezelőtt meghirdette az üzletláncok elleni háborút. Az MGYK több kisebb szervezettel szövetségben a 2006-os patikaliberalizáció óta küzd azért, hogy a gyógyszerbiznisz ismét csak a gyógyszerészek monopóliuma legyen. A kamara már a négy évvel ezelőtti törvénymódosításkor fellépett az ellen, hogy külső befektetők léphessenek az üzletágba, de akkor az aláírásgyűjtés és a politikai támogatók keresése sem segített.

Azóta az országban négy-ötszáz új gyógyszertár nyílt, megjelentek a bevásárlóközpontokban, és az üzletek számos olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyek korábban nem voltak jellemzőek a gyógyszertárakra. A GKI-EKI friss felmérése szerint a lakosság túlnyomó többsége az ellátás minőségére vonatkozó kérdésekre válaszolva javulást érzékelt az elmúlt három évben, és általában elenyésző részük, három-négy százalék mondta azt, hogy a helyzet romlott.

Az MGYK Horváth Tamással az élen mégis azt állítja, hogy a liberalizáció nem hogy javított, hanem kifejezetten rontott a helyzeten. A kamara hónapok óta folyamatosan hangoztatja, hogy a hétköznapi vásárlók tapasztalatai ebben az ügyben nem relevánsak, az elmúlt években valójában visszaesett az ellátásbiztonság és a szolgáltatások minősége is. A kamara szerint igazi változás csak akkor történhet, ha a „profitorientált”, „offshore cégek mögé bújó” befektetők helyett a személyi jogos gyógyszerészek veszik át a hatalmat, és az üzleti világból ismét a közgyógyellátás berkeibe viszik vissza a gyógyszertárakat.

Meg kell haladni az ötven százalékot

A kormányváltás óta erős támogatást élvező kamara által jónak látott megoldást fogalmazta meg az a törvény, amit a múlt héten a parlament elé vitt a kormány. Ez arra kötelezné a gyógyszertárláncok alapítóit, hogy tulajdonuk többségi részét adják el egy gyógyszerésznek.

A Mikola Bálint – Mikola István testvére, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke – közreműködésével működő lobbicsoport elérte, hogy a törvény kimondja: új gyógyszertár működtetésére csak gyógyszerészek többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok kaphassanak működési engedélyt. A már működő gyógyszertáraknál 2014. január 1-jéig a személyi jogos, valamint a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek tulajdoni hányadának meg kell haladnia a gazdasági társaságban az ötven százalékot, hogy megvalósulhasson a gyógyszerpiaci szereplők, valamint off-shore cégek kizárása.

Eddig nem kellett rá állami pénz

A statisztikák szerint a gyógyszertárak száma az országban 2006 óta, a megszűnéseket is beszámítva, több mint háromszázzal bővült és, összességében kétezer-négyszáz fölé emelkedett. Az új egységek megnyitásához nem volt szükség állami dotációra.

A kamara által favorizált „etikus” üzletág megteremtéséhez viszont saját becslése szerint is óriási összegekre lesz szükség. Pontos számításokkal eddig nem álltak elő, nagyjából „több tízmilliárd forintot” prognosztizálnak. A bizonytalanság azért nagy, mert a törvényjavaslathoz nem készült pontos felmérés a gyógyszertárak tulajdonjogi helyzetéről.

A tárgyalásokon felmerült, hogy láncokon kívül sok helyen magánbefektető a tulajdonos, ezért összesen nyolcszáz, ezer gyógyszertár ott dolgozó gyógyszerészének kell majd valahogy pénzt kerítenie, hogy igazodjon a törvényhez. A lobbisták szerint a tulajdonszerzéshez banki hitellel lehet majd tőkéhez jutni, Horváth Tamás kamarai elnök újabban már állami garanciavállalásra célozgat.

Tizenhatmilliárd már most hiányzik

Az ellenoldalon született becslések szerint a piac átrendezésének végösszege negyvenmilliárd forintra rúghat, ami óriási mértékben megnövelné az üzletágra nehezedő amúgy is jelentős hitelállományt. Az új hálózatokat és a mögöttük álló vállalkozásokat képviselő Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége azt állítja, hogy a gyógyszertárak a többletteher nélkül is tizenhatmilliárdos forráshiánnyal küzdenek.

Tizenhatmilliárd forintra tehető ugyanis, amennyivel a kisebb-nagyobb gyógyszerészeti kiskereskedő vállalkozások hosszabb ideje tartoznak a nagykereskedőknek. A HGYSZ arra figyelmeztet, hogy hitelek megtöbbszörözése valóban elvezethet ahhoz a bezárási hullámhoz és színvonaleséshez, amitől a kamara a liberalizáció kezdetén félt.

DVETT20091119024

Egy 2004-es adat szerint a havi forgalom az akkoriban létező 2050 gyógyszertárból 650-ben nem érte el a tízmillió forintot. Hávelné Szatmári Katalin akkori vezetése alatt az elnökség több tagja a legjobban menő gyógyszertárak tulajdonosa volt.

Nem mérlegképes gyógyszerészek

Azonban a kamarai vezetőségi tagság nem jár feltétlenül együtt a sikeres gazdálkodással. A monopóliumpárti hangadók közül többen is óriási adósságokat görgetnek vállalkozásukban.

Hávelné albertfalvai üzlete az utóbbi években nagyon ráfizetésesen működött. A cégadatok szerint tavaly és tavalyelőtt is harmincmilliós mínuszban zárta az évet, nem csoda, hogy mára kétszázmilliós adósságot halmozott fel a nagykereskedőknél. A gyógyszertárat működtető betéti társaság beltagsága a nyáron többszörös áttételen keresztül egy belize-i offshore cég nevére került.

DVETT20091119020

Nem ment jól Horváth Tamás pannonhalmi üzlete sem. A jelenlegi kamarai elnök bt.-je a 2009-es mérlege szerint 216 milliós forgalom mellett 107 milliós kötelezettséget halmozott fel beszállítóinál. Érdekesség, hogy a Horváth Tamás és társa Gyógyszerész Betéti Társaság jelentősen növelni tudta forgalmát az előző évihez képest, adósságai azonban azonban szintén ütemes növekedést produkáltak. A kamaraelnök cégének fizetési kötelezettségei már 2008-ban átlépték a 100 milliós szintet.

A hamarosan parlament elé kerülő törvényjavaslat arra nem tér ki, hogy a monopolhelyzetbe hozott „etikus patikusok” adósságkonszolidációját hogyan tudják majd megoldani a pénzük után futó nagykereskedők.

Így duzzadtak föl az adósságok

Büntetőperek patikusok ellen?! címmel a Humantrade Magazin szeptemberi száma hosszú cikket közölt a hazai gyógyszer-nagykereskedők lejárt kintlevőségeiről. A magazin – az egyik érintett cég, a Teva Magyarország Zrt. Nagykereskedelmi Divízió gyógyszerészeti szaklapja – azt állítja, hogy az utóbbi években elszaporodtak a felelőtlen gazdálkodásra utaló ügyek Magyarországon, és legalább ötven olyan felszámolási eljárás van folyamatban, amelyet gyógyszer-nagykereskedők indítottak gyógyszertárak ellen, hogy hozzájussanak máig ki nem fizetett szállításaik ellenértékéhez, vagy annak legalább egy részéhez. A lap szerint a lejárt tartozások összege már tizenhárommilliárd forintra rúg. Büntetőeljárás azonban eddig csak egyetlen egy esetben volt, az viszont szabadságvesztéses ítélettel zárult.

A lap szerint azért fajulhattak el a pénzügyek, mert a szakma kicsi, a fontosabb szereplők személyesen ismerik egymást, ami eddig megengedte, hogy bizalmi alapon működjön az üzlet. Az elmúlt években azonban megváltozott a helyzet, egyre többen használták ki a hitellehetőségeket, és százmilliós tételekig duzzasztották tartozásaikat, aztán csődöt jelentettek, és kiszálltak. A lap szerint egy átlagos magyar gyógyszertár legalább havi tizenöt-húszmilliós forgalmat bonyolít le, ami azt jelenti, hogy legalább ennyi gyógyszert vesz meg a nagykereskedőktől. Ma már általában naponta kétszer van szállítás, a gyógyszer tehát rögtön ott van a gyógyszertárban, a beteg kifizeti a teljes ár felét, a másik felét a patika öt-tíz nap múlva megkapja az OEP-től. Fizetnie a nagykereskedőnek viszont általában csak harminc nap múlva kell. A tizenöt százalékos árrésből húszmilliós forgalom mellett elvileg hárommillió marad bérekre, rezsire, bérleti díjra.