Levente, Irén
17 °C
27 °C

Átvágta a kormány a láncos patikusokat

2010.11.16. 10:41 Módosítva: 2010-11-16 10:41:51
Milliárdokat érő gyógyszertárhálózatok kényszereladását előíró törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a Parlamentnek, miközben egyezkedésre hívta a tagjainak befektetéseit védeni igyekvő szervezetet. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége gazdasági érvekkel próbálta meggyőzni az egészségügyi kormányzatot, de a jobb adóbefizetési és foglalkoztatási mutatók a Mikola István testvérét csatasorba állító kamarások offshore céges érvelése ellen nem sokat nyomhattak a latban. Hiába néz ki jól egy üzletlánchoz tartozó új patika, hiába kapnak kedvezményt az ott vásárolók, a törvénymódosítás szerint a tulajdonjog többségi részét el kell adni egy gyógyszerésznek. Az etikus patikusság azonban nem jár együtt a jó gazdálkodói bizonyítvánnyal, a kamara volt és a mostani elnöke is százmilliós adósságokat halmozott fel.

Sürgősségi tárgyalást kérve küldte el a kormány Kövér László házelnöknek az egészségügyi törvény módosításait, ami hamarosan ismét jelentős változtatásokat hozhat a gyógyszertár-alapítás és -működtetés terén.

Navracsics Tibor levele pénteken érkezett a házelnökhöz. A közigazgatási és igazságügyi miniszter ebben azt jelezte, hogy a kormány már megtárgyalta a törvényjavaslatokat, és gyorsított parlamenti elfogadásukat javasolja. A levél természetesen arra nem tér ki, hogy a Nemzetierőforrás-minisztérium egészségügyért felelős államtitkára még egyeztető fórumot tart az ügyben.

Jó érdekérvényesítő képesség

Szócska Miklós szerdán hívta össze a gyógyszerészszakmai szervezeteket, hogy „egy héten belül egy olyan kompromisszumos megoldást dolgozzanak ki, amelynek elemei a törvényjavaslatban fognak megfogalmazódni”, állítja a tárgyalássorozat megindításáról kiadott államtitkársági közlemény. A százmilliárdot érő befektetéseket védő Hálózati Gyógyszertári Szövetség (HGYSZ) vezetése komolyan vette a nyilatkozatstopra vonatkozó kérést, és nem jelentette be, hogy a szerinte a vállalkozás szabadságát és a tulajdonbiztonságot sértő tervezet miatt az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni, hanem hétfőre betervezte az egyeztetés újabb fordulóját a láncok megszüntetését célul kitűző Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) képviselőivel.

DMOHA20090610001

Az MGYK-ról és szövetséges szervezeteiről már hosszú ideje tudható, hogy kiváló politikai kapcsolatokat építettek ki a Fidesszel. Érdekérvényesítő képességüknek köszönhető, hogy a Fidesz már a 2006-os szociális népszavazási terveiben felvett egy, a gyógyszerárusítás liberalizációját ellenző kérdést, a második Orbán-kormány pedig rögtön megalakulása után megtiltotta új gyógyszertárak alapítását, ahogy azt a kamara már rég szerette volna.

A multik elleni harc mellékhadszíntere

A magát „etikus patikusnak” nevező lobbi évekkel ezelőtt meghirdette az üzletláncok elleni háborút. Az MGYK több kisebb szervezettel szövetségben a 2006-os patikaliberalizáció óta küzd azért, hogy a gyógyszerbiznisz ismét csak a gyógyszerészek monopóliuma legyen. A kamara már a négy évvel ezelőtti törvénymódosításkor fellépett az ellen, hogy külső befektetők léphessenek az üzletágba, de akkor az aláírásgyűjtés és a politikai támogatók keresése sem segített.

Azóta az országban négy-ötszáz új gyógyszertár nyílt, megjelentek a bevásárlóközpontokban, és az üzletek számos olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyek korábban nem voltak jellemzőek a gyógyszertárakra. A GKI-EKI friss felmérése szerint a lakosság túlnyomó többsége az ellátás minőségére vonatkozó kérdésekre válaszolva javulást érzékelt az elmúlt három évben, és általában elenyésző részük, három-négy százalék mondta azt, hogy a helyzet romlott.

Az MGYK Horváth Tamással az élen mégis azt állítja, hogy a liberalizáció nem hogy javított, hanem kifejezetten rontott a helyzeten. A kamara hónapok óta folyamatosan hangoztatja, hogy a hétköznapi vásárlók tapasztalatai ebben az ügyben nem relevánsak, az elmúlt években valójában visszaesett az ellátásbiztonság és a szolgáltatások minősége is. A kamara szerint igazi változás csak akkor történhet, ha a „profitorientált”, „offshore cégek mögé bújó” befektetők helyett a személyi jogos gyógyszerészek veszik át a hatalmat, és az üzleti világból ismét a közgyógyellátás berkeibe viszik vissza a gyógyszertárakat.

Meg kell haladni az ötven százalékot

A kormányváltás óta erős támogatást élvező kamara által jónak látott megoldást fogalmazta meg az a törvény, amit a múlt héten a parlament elé vitt a kormány. Ez arra kötelezné a gyógyszertárláncok alapítóit, hogy tulajdonuk többségi részét adják el egy gyógyszerésznek.

A Mikola Bálint – Mikola István testvére, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke – közreműködésével működő lobbicsoport elérte, hogy a törvény kimondja: új gyógyszertár működtetésére csak gyógyszerészek többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok kaphassanak működési engedélyt. A már működő gyógyszertáraknál 2014. január 1-jéig a személyi jogos, valamint a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek tulajdoni hányadának meg kell haladnia a gazdasági társaságban az ötven százalékot, hogy megvalósulhasson a gyógyszerpiaci szereplők, valamint off-shore cégek kizárása.

Eddig nem kellett rá állami pénz

A statisztikák szerint a gyógyszertárak száma az országban 2006 óta, a megszűnéseket is beszámítva, több mint háromszázzal bővült és, összességében kétezer-négyszáz fölé emelkedett. Az új egységek megnyitásához nem volt szükség állami dotációra.

A kamara által favorizált „etikus” üzletág megteremtéséhez viszont saját becslése szerint is óriási összegekre lesz szükség. Pontos számításokkal eddig nem álltak elő, nagyjából „több tízmilliárd forintot” prognosztizálnak. A bizonytalanság azért nagy, mert a törvényjavaslathoz nem készült pontos felmérés a gyógyszertárak tulajdonjogi helyzetéről.

A tárgyalásokon felmerült, hogy láncokon kívül sok helyen magánbefektető a tulajdonos, ezért összesen nyolcszáz, ezer gyógyszertár ott dolgozó gyógyszerészének kell majd valahogy pénzt kerítenie, hogy igazodjon a törvényhez. A lobbisták szerint a tulajdonszerzéshez banki hitellel lehet majd tőkéhez jutni, Horváth Tamás kamarai elnök újabban már állami garanciavállalásra célozgat.

Tizenhatmilliárd már most hiányzik

Az ellenoldalon született becslések szerint a piac átrendezésének végösszege negyvenmilliárd forintra rúghat, ami óriási mértékben megnövelné az üzletágra nehezedő amúgy is jelentős hitelállományt. Az új hálózatokat és a mögöttük álló vállalkozásokat képviselő Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége azt állítja, hogy a gyógyszertárak a többletteher nélkül is tizenhatmilliárdos forráshiánnyal küzdenek.

Tizenhatmilliárd forintra tehető ugyanis, amennyivel a kisebb-nagyobb gyógyszerészeti kiskereskedő vállalkozások hosszabb ideje tartoznak a nagykereskedőknek. A HGYSZ arra figyelmeztet, hogy hitelek megtöbbszörözése valóban elvezethet ahhoz a bezárási hullámhoz és színvonaleséshez, amitől a kamara a liberalizáció kezdetén félt.

DVETT20091119024

Egy 2004-es adat szerint a havi forgalom az akkoriban létező 2050 gyógyszertárból 650-ben nem érte el a tízmillió forintot. Hávelné Szatmári Katalin akkori vezetése alatt az elnökség több tagja a legjobban menő gyógyszertárak tulajdonosa volt.

Nem mérlegképes gyógyszerészek

Azonban a kamarai vezetőségi tagság nem jár feltétlenül együtt a sikeres gazdálkodással. A monopóliumpárti hangadók közül többen is óriási adósságokat görgetnek vállalkozásukban.

Hávelné albertfalvai üzlete az utóbbi években nagyon ráfizetésesen működött. A cégadatok szerint tavaly és tavalyelőtt is harmincmilliós mínuszban zárta az évet, nem csoda, hogy mára kétszázmilliós adósságot halmozott fel a nagykereskedőknél. A gyógyszertárat működtető betéti társaság beltagsága a nyáron többszörös áttételen keresztül egy belize-i offshore cég nevére került.

DVETT20091119020

Nem ment jól Horváth Tamás pannonhalmi üzlete sem. A jelenlegi kamarai elnök bt.-je a 2009-es mérlege szerint 216 milliós forgalom mellett 107 milliós kötelezettséget halmozott fel beszállítóinál. Érdekesség, hogy a Horváth Tamás és társa Gyógyszerész Betéti Társaság jelentősen növelni tudta forgalmát az előző évihez képest, adósságai azonban azonban szintén ütemes növekedést produkáltak. A kamaraelnök cégének fizetési kötelezettségei már 2008-ban átlépték a 100 milliós szintet.

A hamarosan parlament elé kerülő törvényjavaslat arra nem tér ki, hogy a monopolhelyzetbe hozott „etikus patikusok” adósságkonszolidációját hogyan tudják majd megoldani a pénzük után futó nagykereskedők.

Így duzzadtak föl az adósságok

Büntetőperek patikusok ellen?! címmel a Humantrade Magazin szeptemberi száma hosszú cikket közölt a hazai gyógyszer-nagykereskedők lejárt kintlevőségeiről. A magazin – az egyik érintett cég, a Teva Magyarország Zrt. Nagykereskedelmi Divízió gyógyszerészeti szaklapja – azt állítja, hogy az utóbbi években elszaporodtak a felelőtlen gazdálkodásra utaló ügyek Magyarországon, és legalább ötven olyan felszámolási eljárás van folyamatban, amelyet gyógyszer-nagykereskedők indítottak gyógyszertárak ellen, hogy hozzájussanak máig ki nem fizetett szállításaik ellenértékéhez, vagy annak legalább egy részéhez. A lap szerint a lejárt tartozások összege már tizenhárommilliárd forintra rúg. Büntetőeljárás azonban eddig csak egyetlen egy esetben volt, az viszont szabadságvesztéses ítélettel zárult.

A lap szerint azért fajulhattak el a pénzügyek, mert a szakma kicsi, a fontosabb szereplők személyesen ismerik egymást, ami eddig megengedte, hogy bizalmi alapon működjön az üzlet. Az elmúlt években azonban megváltozott a helyzet, egyre többen használták ki a hitellehetőségeket, és százmilliós tételekig duzzasztották tartozásaikat, aztán csődöt jelentettek, és kiszálltak. A lap szerint egy átlagos magyar gyógyszertár legalább havi tizenöt-húszmilliós forgalmat bonyolít le, ami azt jelenti, hogy legalább ennyi gyógyszert vesz meg a nagykereskedőktől. Ma már általában naponta kétszer van szállítás, a gyógyszer tehát rögtön ott van a gyógyszertárban, a beteg kifizeti a teljes ár felét, a másik felét a patika öt-tíz nap múlva megkapja az OEP-től. Fizetnie a nagykereskedőnek viszont általában csak harminc nap múlva kell. A tizenöt százalékos árrésből húszmilliós forgalom mellett elvileg hárommillió marad bérekre, rezsire, bérleti díjra.

Csodás Török Riviéra

Akár féláron utazhat idén Törökország fantasztikus tengerpartjaira.

Görög tengerparti nyaralások

Vakító napsütés, kék tenger várja!