Ábrahám
14 °C
31 °C

Már nem akadály az Alkotmánybíróság

2010.11.16. 12:12 Módosítva: 2010-11-16 12:28:15
Elhárította a parlamenti többség az akadályokat a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítása elől. Alkotmánybírósági kontroll hiányában a jövőben bármikor lehetőségük lesz különadókkal betömködni a költségvetés lyukait. Az AB már nem dönthet a válságadók, a különadó vagy a magánnyugdíj-pénztári járulékok elvonásának alkotmányosságáról. Az utolsó pillanatban az egyetlen potenciális kellemetlenséget is elhárította a kormány azzal, hogy egy last minute módosítás értelmében az AB egyáltalán nem is vizsgálhatja az ilyen törvényeket.

Kétharmados többséggel a parlament elfogadta Lázár János fideszes frakcióvezető alkotmánybírósági jogköröket korlátozó alkotmány- és törvénymódosítási javaslatait, melyeket még az utolsó pillanatban, kedd reggel is módosított az előterjesztő. Az alkotmánymódosítást, aminek elfogadásához az összes képviselő kétharmadának, 258 képviselőnek a szavazatára volt szükség, végül 261 igen és 103 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett fogadták el a név szerinti szavazáson. Kövér László házelnök igazoltan hiányzott, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nem volt jelen. Technikailag szükség volt az alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására is, ez 260 igennel, 100 nemmel, tartózkodás nélkül ment át.

A záróvitában felszólalt Navracsics Tibor igazságügyi miniszter is, immár másodszor nyilvánítva véleményt a kérdésben. Nevetségesnek nevezte, hogy az a Jobbik tiltakozik, amelyik táborokba akarta zárni a cigányokat, az az MSZP tiltakozik, amelyik gumilövedékkel lőtte a tüntetőket, és az az LMP tiltakozik, ami "1918 őszét idézi elénk". Az alkotmánymódosításokat a népakarattal indokolta, vagyis azzal, hogy a nép vissza akarja venni a végkielégítéseket. "Demagóg", kiabálták be többen is az ellenzéki padsorokból. Az alkotmánymódosításokat "jogállami megoldásnak" nevezte.

Az alkotmánymódosítás értelmében az állam öt évre visszamenőlegesen a jövedelem egészét el nem érő adót vethet ki az állami szférában dolgozók bérére - a javaslat eredeti célja az úgynevezett pofátlan végkielégítések megadóztatása, de a megkérdezett szakértők szerint az alkotmánymódosítás ennél szélesebb felhatalmazást ad a kormánynak. A módosító javaslat elfogadása ugyan nem ment könnyen, de ez már nem befolyásolt semmit.

Beszedik, és ebbe senki sem szólhat bele

A másik lényegi módosítás az alkotmányban az alkotmánybírósági jogkörök szűkítése. Lázár János eredeti javaslata alapján az AB egyáltalán nem vizsgálhatta volna azokat a törvényeket, melyek ügyében népszavazást sem lehet kiírni - ilyenek a költségvetést, az adókat és járulékokat érintő törvények, valamint a nemzetközi szerződések.

Lázár a végkielégítések különadójáról szóló törvény október 26-i alkotmánybírósági megsemmisítése után nyújtotta be javaslatait, amelyeken a közfelháborodás hatására és azért, mert a Fidesz sincs a bölcsek köve birtokában, némileg finomított. Lényegében azonban nem. A finomítások és Lázár János egy utolsó pillanatban benyújtott módosítása (.pdf-ben letölthető innen) alapján az AB csak abban az esetben vizsgálhatja az adó- és járuléktörvényeket, nemzetközi szerződéseket és a költségvetést, ha azok bizonyos alapjogokat - például az élethez, emberi méltósághoz, vallásszabadsághoz való jogot - sért, de például az alapjogok között nincs felsorolva a tulajdon szentsége. Ez pedig lényegi hiány, így ugyanis az alkotmánybíróság nem vizsgálhatja már a végkielégítések különadójáról újra elfogadtott törvényt, de a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonásáról szóló törvényt sem, azaz elhárult az utolsó akadály a kormány sajátos gazdaságpolitikájának megvalósítása elől.

(Lázár múlt héten elfogadott finomításai alapján az AB vizsgálhatta, de meg nem semmisíthette volna a költségvetési és adótörvényeket. Az utolsó pillanatban benyújtott módosítással megoldották, hogy ne alakulhasson ki az a helyzet, hogy az AB kimondja egy törvény alkotmányellenességét, de nem semmisítheti meg azt. Immár nem is vizsgálhatja ezeket a törvényeket.)

Kell a pénz

Az alkotmánymódosítás lényegében ugyanis nem a különadóról, hanem a kormány gazdaságpolitikájáról szól. Orbán Viktor és Matolcsy György gazdaságpolitikájának leglényegibb eleme az adócsökkentés, a keddi ülésen elfogadják az egykulcsos adó bevezetéséről szóló törvényjavaslatot is. Az új adórendszer finanszírozásához más forrásból ötszáz milliárd forint bevételt kell szerezni, ezt fedeznék a válságadók, a bankadó és a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonása. Amennyiben ezeket a törvényeket az AB alkotmányellenesnek találta volna, borult volna a jövő évi terv. Az alkotmány módosításával ezt az akadályt a kormány elhárította, hiszen az AB immár nem is vizsgálhatja ezeket a törvényeket.

Matolcsy beszél a költségvetési törvényjavaslatról szóló vitában
Matolcsy beszél a költségvetési törvényjavaslatról szóló vitában

Az alkotmányt ugyanis úgy módosították, hogy kihirdetése után azonnal hatályba lép, és a már folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik, azaz ezek vizsgálatát is fel kell függeszteni.

Az alkotmány módosításával párhuzamosan az alkotmánybírósági törvényt is módosítani kellett, ez lényegi újdonságot már nem tartalmaz, csak megismétli, mely ügyekben nem járhat el az alkotmánybíróság.

Elfogadták a különadó szabályait is

A Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával, 58 szavazat ellenében elfogadta a parlament a közszférában dolgozók végkielégítésére vonatkozó különadó szabályait is: állami és önkormányzati cégek vezetői esetében kétmillió forint, a közszféra más munkavállalói számára 3,5 millió forintos összeg felett lép be a 98 százalékos különadó, amit öt évre visszamenőleg is meg kell fizetni. A javaslatot jegyző Lázár János fideszes frakcióvezető a zárószavazás előtti módosító indítványával még több ponton módosították a különadó szabályait: beemelték például a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető. Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.