12 pont, hogy pofásabb legyen a rendszer

1. A költségvetési tanács megszüntetése

A testület nem érheti meg a következő születésnapját. A költségvetési tanácsot 2008-ban hozta létre a parlament, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökösködése idején, feladata figyelni az állami költségvetés készítésének folyamatát, elnöke Kopits György, tagjait 2009 februárjában választották meg. Kopits felszólalt a 2011-es költségvetés parlamenti vitájának első napján, szövegének tartalma nem minden elemében egyezett azzal, amit Orbán Viktor kormányfő vagy Matolcsy György miniszter mondott, ez nem életbiztosítás. Domokos László, az Állami Számvevőszék fideszes elnöke mondta is többször, hogy manapság már nincs olyan nagy szükség ilyen típusú ellenőrzésre.

2. Simor András jegybankelnök leváltása

A Magyar Nemzeti Bank elnökének menesztése régi téma, az utóbbi időben mintha csitultak volna az indulatok, de az ördög nem alszik. Ki van zárva, hogy a miniszterelnök és kormánya lenyelje a békát, az offshore-lovag nem töltheti ki mandátumát. A módszert meg kell találni, eddig semmi sem segített, sem a támadások, sem a fizetéscsökkentési ügy, Simor legénykedik a gáton. Egyszer biztosan elfárad. A nagyratörő gazdasági tervek végrehajtásához lojális monetáris politikára van szükség, Járai Zsigmond ott áll a kapuk előtt.

3. Gyurcsány Ferenc bebörtönzése

Budai Gyula elszámoltatásügyi kormánybiztos folyamatosan biztatja a legfőbb ügyészt, kérje a volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését, eddig hiába. A fideszes gyanú szerint Gyurcsánynak alapos köze volt a Sukoró-balhéhoz, amellyel kapcsolatban egy-két kulcsfigura már rácsok mögött várja sorsa jobbra fordulását. Kovács Tamás folyton hárít, a nyomozás érdekeire hivatkozva semmit sem hajlandó mondani. Ebben az ügyben a jobbos sajtó is önmérsékletre intené a kormánypártot, mondván, Gyurcsánynak jól állna a mártírszerep, nem a bebörtönzők, hanem a bebörtönzött fölözné le a hasznot. Talán ezért nem támadja a parlamentben a Fidesz a legfőbb ügyészt, aki hétfőn jobbikos és  szocialista interpellációra is válaszolt, ezeket a többség elfogadta.

4. Az igazságszolgáltatás fölötti teljes ellenőrzés megszerzése

Széltében-hosszában mesélik, a bírói kar jobbos, az ügyészi állomány hozzáállásáról kevesebb szó esik. Baka András legfelsőbb bíró vonzalmairól sincs információnk, azt viszont tudjuk, hogy említett Kovács Tamás legfőbb ügyész napjai meg vannak számlálva. December 13-án betölti a hetvenet, vár rá a megérdemelt nyugdíj. Ki jön utána, hivatalosan még nem dőlt el, de az biztos, hogy kilenc éven át láthatja el feladatát. Hetekkel korábban felvetődött, hogy Polt Péter, aki előző életében ült már ebben a székben – 2000 és 2006 között – visszatér. Polt egy még korábbi életében kellőképpen közel állt a Fideszhez: az 1994-es országgyűlési választásokon a párt képviselőjelöltje volt.

5. Dinamikus államosítás

A Magyar Alumínium Zrt. ellenőrzés alá vonása egyszeri lépés volt, a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások einstandolása szintén, de nem érdemes megállni az út elején, van még, amit érdemes lenne megszerezni. Az ilyesmi ráadásul olvasóinkat – tehát a választópolgárokat – sem zavarná, szavazásunkból láthatóan nem bánkódnának, ha az állam magáévá tenné a MÁV Cargót, az egészségügyet, a Molt vagy az OTP-t. Azt az egyet nem feledheti Orbán Viktor, hogy az emberek eztán sem tőle vásárolnának gépkocsit. Talán attól tartanak, megint éveket kellene várni a Trabantra.

6. A megyei jogú városok polgármestereinek kinevezése

A választások előtt tett ígéretekhez hűnek kell maradni. Ennek érdekében lehet szükséges, hogy teljes legyen az összhang hazánk kormánya és legnépesebb települései között. Mivel a kormányfőt a parlament, a parlamentet pedig az emberek választották, az ő akaratuk ugyanúgy érvényesülhetne akkor is, ha a megfelelő népképviseleti felhatalmazással bíró miniszterelnök tenne javaslatot a nagyvárosok vezetőinek személyére. Emlékeztetünk, hogy közvetlen polgármester-választás egyáltalán nem volt sehol 1990-ben, és ez a mostani módosítás csupán huszonhárom települést érintene a 3200-ból. Ebben a ciklusban ráadásul csak egyet.

7. Sajtórendészeti és internet-akciócsoport felállítása

A technikai vívmányoknak köszönhetően napjainkban felgyorsult az információáramlás. Ennek számos előnyét élvezzük, de veszélyeket is hordoz magában, mert vannak, akik visszaélnek lehetőségeikkel. Ezért lehet szükséges a terület korszerű szabályozása, amihez megfelelő rendőrségi infrastruktúrát és humán erőforrást kell biztosítani. A rendőrségen felállítandó sajtórendészeti és internet-akciócsoport a médiában terjedő hazugságok feltárásában és kiirtásában kaphatna szerepet. Lakossági bejelentések nyomán éppúgy indíthatna eljárást, mint saját monitoringrendszerének kihasználásával. A hazug információk közlőinek hatékony megbüntetésével talán elejét lehetne venni annak, hogy egyesek mások megtévesztésére, illetve lejáratására használják a nyilvánosságot.

8. Az abortusz betiltása

Az Európai Unió számos tagállamában (Lengyelország, Málta, Írország) a hazainál jóval szigorúbb törvények korlátozzák a magzatelhajtást. Fontos megállapítanunk, hogy itt nem szabadságjogról van szó, hanem gyilkosságról. Az államnak így morális kötelessége – a hatékonyabb felvilágosító munkával párhuzamosan – megfelelő szabályozási környezettel elősegíteni, hogy az élet szentsége a jelenleginél sokkal komolyabb tiszteletet kapjon. Nem lehet véletlen, hogy a Jobbik javaslatai közül éppen a magazti élet védelméről szólót támogatták az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes tagjai.

9. A kötelező hitoktatás bevezetése

A közoktatás nem csupán az ismeretek átadását, hanem nevelőmunkát is jelent. Ennek elismerése egy morális alapokon nyugvó kormányzat alapvető feladata. Az általános és középiskolás korosztály számára biztosítandó értéktelített oktató-nevelői munka fontos pillére lehetne a hittan. Az európai és hazai kultúra a zsidó-keresztény hagyományra épül, amelyet minden itt élőnek ismernie kell. Az értékek közvetítése károkat nem okozhat, ugyanakkor sok fiatalt ráébreszthet az erkölcsös életvezetés jelentőségére, ami hosszú távon segítené a társadalmi béke fenntartását.

10. A gyülekezési törvény szigorítása

Az elmúlt években több alkalommal kiderült, hogy egyesek visszaéltek a gyülekezési törvény ultraliberális szabályozásával. Rendbontásra vagy másokat megbotránkoztató provokációra használták ezt az egyébként igen fontos szabadságjogot. Érdemes lenne megfontolni, hogy a tömegrendezvények bejelentésekor egy erre szakosodott, akár civilekből álló szakértői testület megvizsgálja, hogy az adott rendezvény céljai és eszközei valódi társadalmi hasznossággal bírnak-e, vagy öncélú és zavarkeltésre alkalmas hőzöngések csupán. A testület utólag is értékelné a lezajlott eseményt, és ha úgy látja, hogy az eredeti tervhez képest negatív irányba csúszott a lebonyolítás, akkor bírságként visszatarthatná a szintén bevezetendő gyülekezési kauciót.

11. A külföldi ösztöndíjak kiadásának engedélyeztetése

Közérdek, hogy azok szerezzenek megfelelő tapasztalatokat a külföldi oktatásban, akik ezt valóban képesek lesznek hazatérve az ország építése céljából kamatoztatni. Jelenleg számos példa van arra, hogy a diákok elherdálják különleges lehetőségeiket. Ahhoz, hogy az arra érdemesek állami vagy európai uniós támogatással egy idegen országban tanulhassanak, érdemes lenne egy egyértelmű, átlátható, az állam által fokozottan ellenőrzött rendszert bevezetni. Így ki kell eszközölni a Nemzetierőforrás-minisztérium alatt működő Külföldi Ösztöndíjakat Elbíráló Szakreferatúra felállítását, amely az oktatási államtitkárság alatt működhetne. Az elbeszélgetés a jelöltekkel jó alapot nyújthatna ahhoz, hogy ne legyen visszaélés tárgya e kiváló lehetőség.

12. A parlamenti ciklusok meghosszabbítása

A választásokat még nem törölték el, szokták mondani azok, akik még bíznak benne, hogy a Fidesz nem szakít végleg a demokratikus hagyományokkal. Néha hozzáteszik: ha Orbánék csúnyán viselkednek, megbüntetik őket a választók, ha nem korábban, 2014-ben. De hol van az megírva, hogy négyévente választásokat kell tartani? A megfelelő jogszabályokban. De hol van az megírva, hogy ezeket nem lehet módosítani? 1998 és 2002 között a Fidesz háromhetes parlamenti ülésezést csinált az egyhetesből, most kilencéves mandátumot adott a médiahatóság elnökének és a legfőbb ügyésznek. Indokolt esetben más területeken is élni kell a hosszabbítás jogával. Egy nyolcéves parlamenti ciklus sokkal praktikusabb és termékenyebb lenne, mint a mostani négyéves. Cikluson átívelő terveket cikluson belül megvalósítani, ez lenne a nemzeti együttműködés rendszerének végső értelme.