55 milliádos kárt okozott a vörösiszap
További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Jövő év július 31-ig az összes kárt felszámolják az iszap-katasztrófa sújtotta területeken és mindent helyreállítanak - jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter, miután tárgyalt az érintett települések polgármestereivel pénteken. Az előzetes becslés szerint összesen körülbelül 55 milliárd forint kár keletkezett az iszapömlés miatt. A kormány eddig 4 milliárd 87 millió forintot fordított a vészhelyzet mielőbbi elhárítására.
A kormány a lakosság valamennyi vörösiszap-katasztrófa által okozott veszteségét megtéríti, jelentette ki Pintér. A kabinet korábban hozott rendeleteiben már döntött arról, hogy az ingatlanokban, az ingóságokban, illetve a kül- és mezőgazdasági területekben esett károkat is felmérik, és a veszteséget maradéktalanul megtérítik.
A vörösiszap-katasztrófa által érintett településeken biztosan nem állnak fent azok az egészségügyi veszélyek, amelyekről az elmúlt napok "felelőtlen nyilatkozatai" szóltak, mondta Pintér. A lakók megnyugtatása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia munkatársaival ismételten megvizsgálják a leginkább szennyezett területeket, továbbá egy egészségügyi központot is felállítanak, ahol valamennyi önként jelentkező egészségügyi állapotát kivizsgálják.
Eddig hozzávetőleg 40 hektárnyi, a vörösiszap-ömlés által sújtott termőterületen végezték el a föld megtisztítását, és hamarosan további 300 hektárra terjed ki a mentesítési munka - közölte Szabó Csaba kormánybiztos pénteken Gödöllőn a térségi komplett tájrehabilitációra összefogott öt tagú tudományos konzorcium megalakulása után.
Az Erdészeti Tudományos Intézet, a Károly Róbert Főiskola, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Szent István Egyetem vezetői vállalják, hogy intézményeik eddigi kutatási eredményeit felhasználva egységes álláspontot dolgoznak ki a kérdéses, összességében 1000 hektárnyi terület komplett tájrehabilitációjára.
Annyi már az eddigi helyszíni vizsgálatokból kiderült, hogy az előzetes híresztelésekkel ellentétben az iszappal elárasztott területen radioaktív sugárzást nem észleltek, és a talaj nehézfém- terhelése is a megengedett mértéken belül maradt.
A kérdéses mezőgazdasági terület nagy részén egy-két éven belül újra megindulhat az agrártermelés, ám egyelőre óvatosságból nem élelmiszer-előállítására, hanem elsősorban az alternatív energia előállítását szolgáló energiafűz és más hasonló célú növények termesztésére rendezkednek be.
Kísérleti jelleggel Kolontár mellett egy hektárnyi megtisztított termőföldön már telepítettek is energiafűz dugványokat, amelyek két éven belül termőre fordulhatnak. A learatott növényből pellet és biobrikett készül, amely a környékbeli házak, most létesülő lakótelepek fűtését oldhatja meg a gáznál 30-40 százalékkal olcsóbban - utalt rá a szakember.
Amennyiben beválik a kolontári kísérleti energiaültetvény, ez felgyorsíthatja a mezőgazdasági termelésre használt körülbelül 1 millió hektárnyi kevésbé értékes földterületen a termékszerkezet- váltást. E területek nagy részén jelenleg főként búzát, kukoricát termesztenek, ám a tevékenység a kedvezőtlen adottságok miatt veszteséges. A konzorcium az iszap-katasztrófa helyszínén a termőföldek megmentése mellett a klímaváltás, a változó piaci igények, az energiaárak drágulása miatt sürgető termékszerkezet váltáshoz is segítséget adhat - hívta fel a figyelmet Szabó Csaba.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
