Erkölcsi avulás keseríti a devecserieket

Devecseren egyre kevesebb nyoma van a másfél hónappal ezelőtti ipari katasztrófának. Az akkor elöntött városrészből javarészt már eltakarították az iszapot, a mésszel felszórt utcákon, udvarokban a fehéren átütő rozsdaszín, a lakhatatlanná vált házak falain helyenként kétméteres magasságig érő vörös máz emlékeztet csak az október elején bekövetkezett csapásra. Na meg az, hogy a város északi része kihalt szellemváros, az egykor itt élők máig nem térhettek vissza otthonaikba. Némely utcasarkon rendőr posztol, a főutcán takarítógépek jönnek-mennek, a kastélykertben is dolgoznak még a takarítóbrigádok, de ezen kívül alig van mozgás. A házak kapuin szinte mindenütt cédula, amin a lakók elérhetősége áll, az iszapos ablakokon benézve csak üres szobákat, elpusztult berendezéseket látni, embereket, családokat nem.

A Pápai utca alsó felén egyetlen férfit találunk. Dávid Ferenc gőzborotvával próbálja letakarítani háza faláról a vörös szennyeződést. A csövön kiporladó víz le is viszi egy részét a vékony rétegben megtapadt anyagnak, a szín azonban lemoshatatlan. A középkorú férfi - egyébként a Mal dolgozója - körbevezet a telken, a házban, mutatja kéthetes erőfeszítéseik eredményét, azt, hogyan sikerült ismét lakhatóvá tenni a házat. A házban belül rend és tisztaság van, de a csempék és padlólapok közt a vörösre színeződött fuga, a parketták réseiben a kimoshatatlan iszap, a szekrények szétázott lába, a tönkrement lemezgyűjtemény jól mutatja, hogy miképp hagyott nyomot az elháríthatatlan katasztrófa az életükben.

Ő egyelőre nem hajlandó elfogadni az értékbecslők ajánlatát. "Telekkel együtt 8,1 millió forintra becsülték a szakértők a száznégyzetméteres házunkat. 78 négyzetméterest kaphatnék ezért a pénzért. Múlt héten voltak felbecsülni, de igazából meg se nézték, hogy mi van itt. Két éve vezettük be a gázt, három cserépkályha van bent, új tető, ipari áram, új parketta. Hát építsen nekem ennyiből egy ugyanilyen lakást bárki" - mondja a férfi, aki hajlandó akár Strasbourgig is elmenni az igazáért. Dávid Ferenc szerint érthetetlen, hogy mi alapján állapítják meg egy-egy ház értékét a becslők, mutatja is, hogy 6 és 7 millióra becsülték a telek végében lévő két, egyenként körülbelül 60 négyzetméteres épületet, a műhelyt és a nyárikonyha szerű házat. Ez utóbbiban édesanyja lakott, az idős nő ennek mellvédjére kapaszkodott fel, amikor jött az ár, és egy élet munkáját öt perc alatt elvitte. (Dávid Ferenc édesanyja két hétig volt Budapesten a Péterfy kórházban, mert a lúgos iszaptól így is derékig megégett, jelenleg is kenőcsökkel kell kenegetni sebeit.)

A férfi nem érti, hogy mit garasoskodnak az illetékesek az ingatlanbecslésekkel. "Ott vannak a milliárdok a cégtulajdonosoknál, és az én szememet meg ki akarják szúrni. Még mi fizessünk meg azért, hogy elöntött minket a mocsok?"

Ide lőjetek

Hasonló cipőben jár a péntekre forgalomlassító autós tüntetést szervező, majd attól a nap folyamán végül ideiglenesen elálló Csenki Géza, akinek a nyáron felújított 80 négyzetméteres családi házát nyolcmillióra becsülték. A devecseri vállalkozó az elégedetlen helybéliek élére állt és szembefordult az érdekeiket szerintük nem eléggé képviselő önkormányzattal. "Toldi Tamás 30 évig személyes barátom volt, de most szóba sem áll velem. Korábban úgy nyilatkozott, hogy nem kell a demonstrálókkal foglalkozni, csak pár elégedetlen család. Hát eddig száz autó, és több száz ember jelezte, hogy részt venne a demonstráción. Olyan emberek állnak a demonstráció mögött, akiknek nincs vesztenivalójuk" - mondja Csenki Géza, majd kabátját széttárva mutatja, "ide lőjetek".

"Azt szeretnénk, ha Orbán Viktor személyesen lejönne velünk tárgyalni. Teljes körű egészségügyi tájékoztatást akarunk, és persze teljes kártalanítást, nem kárenyhítést. Merthogy az ingatlanok becslésével komoly gondok vannak, a többségnek értékén aluli árat állapítanak meg, és elfogadhatatlan az is, hogy egy tehermentes ingatlanért egy tízéves elidegenítési tilalommal bejegyzett házat kínálnak. Ötven-hatvan ember már aláírta a csereingatlan elfogadásáról szóló nyilatkozatot, amivel mellesleg le is mondanak minden egyéb, az ingatlanukat érintő kártérítési igényükről. Van olyan, aki jól járt, mert minden ötödik-hatodik házat jóval értékén felül becsültek fel. Van köztük, olyan aki belefáradt, csak legyen már fedél a feje fölött, és ezért írt alá. Sokgyerekes családoknak sem nagyon volt választása, így a tél beállta előtt. A többieknek hosszú játszma lesz. Csatákat biztos nyerünk, de hogy a háborút ki nyeri, nem tudom. A kérdés, hogy az emberek meddig bírják cérnával" - ingatja fejét Csenki, aki egy szerda esti lakossági fórumra készül, hogy a tervezett demonstrációról tájékoztassa a helybélieket.

A devecseri művelődési ház színháztermét vagy kétszáz devecseri lakos tölti meg öt órára. A színpad előtti asztaloknál, szemben a devecseriekkel ül Toldi Tamás polgármester, jobbján és balján a katasztrófavédelem, a vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és az ingatlanbecslést végző szakértők vezetője ül. A polgármester beszámol a vörösiszap-mentesítés, a segély- és adományosztás, a kárenyhítés állásáról, illetve a szerdán bevezetett útlezárásról a 8-as főúton. Ez utóbbira szerinte azért van szükség, mert Somlóvásárhely belterületéről most viszik a szennyezett anyagot a lerakókba, ahová eddig Devecseren keresztül jártak a billencsek. Mivel most rengeteg külterületről összegyűjtött iszapról van szó, szeretnék tehermentesíteni Devecsert. Körülbelül tíz napig lesz útzár, aki Ajkára jár dolgozni, az Kolontáron keresztül mehet, derül ki a polgármester beszámolójából.

A katasztrófavédelemtől Bárdos Zoltán ezredes tájékoztatja a jelenlévőket a kárenyhítési procedúra menetéről, hosszan idézve az erről hozott kormányhatározat. Az ezredes leszögezi, hogy nem lehet nagyobb területű a cserelakás, mint amit tönkretett az iszap, és mihamarabb nyilatkozni kellene, mit akarnak a károsultak: új építésű lakásba költözni a három település valamelyikén, venni egy használt lakást az országban bárhol vagy felújíttatni a károsodott házukat.

Hülyének néznek minket?

Amikor a lakossági kérdésekre kerül sor, forrni kezdenek az indulatok, míg eddig udvarias gyér taps fogadta az illetékesek beszámolóit, most egyre több elégedetlen bekiabálás hallatszik, és a felszólalók panaszait taps és úgy van! kiáltások nyomatékosítják. Az első felszólaló elmondja, hogy 8,6 millió forintot mondtak 98 négyzetméteres házára, míg másokét, hiába ér nyilvánvalóan negyedannyit a házuk, mégis 6-7 millióra becsülték. Ráadásul amennyire házát értékelték, azért az új telepen csak 60 négyzetmétereset kapna, hát hogy is van ez. A második felszólaló szerint egyáltalán nem úgy néz ki, hogy a kormány meg akarja adni egy élet munkájának értékét: "lesülhetne Orbán szeme a térképről! Hülyének néznek minket, ki akarnak semmizni!" Indulatos szavait vastaps fogadja.

A harmadik felszólaló maga Csenki Géza, aki először megkérte a jelenlévőket, hogy álljon fel az, aki nem elégedett a kárenyhítésről szóló kormánydöntéssel. A teremben lévők kilencvenöt százaléka feláll.

"Mi az, hogy a terheletlen ingatlanunkért tíz évig elidegeníthetetlen házat kapunk cserébe? Orbán Viktor miniszterelnök teljes kártérítést ígért nekünk, ezért fogunk tüntetni, és mindaddig kint leszünk, amíg Orbán Viktor el nem jön hozzánk. Három-négy hétig azt hittük, velünk vagytok, most ellenünk fordultatok. Vegyétek tudomásul, hogy minket szolgáltok, ha nem így van, adjátok vissza a megbízóleveleteket! " - mondja Csenki, tapssal kísért szavait az önkormányzatnak címezve. Mivel az útlezárás miatt a tervezett helyen nem tudják megtartani a demonstrációt, az új helyszínként a 8-as főút útzár utáni szakaszára mennek majd Bakonygyepesnél.

Fiatal cigány férfi kér szót. "Velünk, lomisokkal mi lesz? Eddig hallgattunk, mert másnak több baja volt, mint nekünk. De másfél hónapja nincs munkánk, a vevők nem jönnek, hiába hozzuk az árut, a családom éhezik, adományt nem kapunk, mert nem jár." "Nem könnyű a helyzet, és Devecser végleges kinyitása sem jelent majd megoldást" - mondja a polgármester, aki semmi biztatót nem tud hozzátenni. "Adjanak munkát, nem kell a segély" - válaszolja a férfi. "Megnézzük, mit tehetünk" - válaszolja Toldi.

Egy felszólalása elején sírva fakadó nő elmondja, hogy betegek mindketten a férjével, asztmásak, de az idén felújított 83 nm-es házukat csak 8 millió forintra értékelték, pedig szeretnének Veszprémbe költözni, mert az orvosok azt tanácsolták, hogy menjenek el Devecserből, ahol nagyon rossz lett a levegő. Azt a választ kapja, hogy a független értékbecslőkhöz kell fordulni, ha panaszuk van, pár napon belül kaphatnak új értékbecslést.

A sátortetőn buknak milliókat?

Ezután szót kap Latorczai János, az igazságügyi ingatlanszakértők vezetője. Hosszan beszél a kilenc napja folyó ingatlanbecslésről, reagálva a fórumon eddig elhangzottakra, kioktató szavait egyre erősödő fészkelődés kíséri. "Tudomásul kell venni, hogy más a biztosítók gyakorlata az értékbecslésben, és más az igazságügyi szakértőké. A biztosítóknak az az érdeke, hogy minél magasabb értéket állapítsanak meg, hogy aztán magasabb biztosítási díjat lehessen kiszabni. Ezért szinte mindig túlbecsülik a házak értékét. Amit mi meghatároztunk, az a nettó újraelőállítási költség, azaz hogy egy adott házat ugyanazon a telken mennyiből lehetne most csupán az alapanyagot és munkaköltséget tekintve felépíteni. Ráadásul rengeteg hibával találkozunk: a földhivatali lapok hibái, a földmérési hibák, a tisztázatlan tulajdonviszonyok nagyban nehezítik a mi itteni munkánkat. Utánanéztünk, milyen áron milyen ingatlanok keltek el Devecserben az  elmúlt időszakban: hát nem a legszívderítőbb az eredmény. Mivel négyszáz ingatlanról van szó, előfordulhat, hogy hibáztunk, korrigálni fogjuk, jövő héten felülvizsgáljuk a hibalistát" - magyarázza Latorczai, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara munkatársa, hozzátéve, hogy 90-130 ezer forintos négyzetméterenkénti árat állapítottak meg a térség ingatlanjaira.

Mondandója nem igazán talál megértő fülekre a károsultak közt, sokan megkérdőjelezik az értékbecslés alaposságát. A sok méltatlankodó hozzászóló közt egy udvarias középkorú nő kér szót. Az óvoda dolgozója, elmondja, az ő házát is felbecsülték, és szeretné megtudni, hogy mi az az "erkölcsi avulás", ami a szakvéleményben szerepel, ami miatt háza kevesebbet ér.

Latorczai János hosszas fejtegetésbe kezd. Hogy ez afféle esztétikai és korszerűségi kategória, azt jelzi, ha egyik korból a másikba megy át az építészeti jelleg, és hogy eközben értékét veszti. Hogy az adott ház milyen építészeti stílusban épült, tekintetbe kell venni az értékbecslésnél. Hogy a devecseri házak közül sok elavult, ma már nem alkalmazott, egyáltalán nem divatos sátortetős technikával készült, és ez bizony jelentős hátrány az ingatlanpiacon.

Ahogy az országban szerte tízezerszám épültek sátortetős kockaházak, úgy Devecserben is bőven találni belőlük, az iszappal elöntött területen is. A károsultak döbbenete kézzelfogható, hogy egy ilyen szempont alapján mondja valaki nekik, hogy nem ér annyit a házuk. Valaki keserűen be is kiabál, hogy a majdnem összedőlő vacak, régi vályogházakat akkor hogy lehet hat-hétmillió forintra értékelni. "Igenis lehet különbség vályog és tégla közt a vályog javára, tessenek elmenni Szentendrére..." - próbálja Latorczai magyarázni, de szavai ekkor már felhördülésbe fulladnak.

A késő estébe nyúló lakossági fórumon az elégedetlenek élére álló Csenki Géza még többször szót kért, és vitába bocsátkozott a polgármesterrel. Csenki Géza végül elismerte az önkormányzat első hetekben végzett munkáját, de azt kérte, jöjjön a városba magasabb szintű vezető, aki felelős döntéseket hozhat. Ha nem lesz gyorsan változás, nem tudják megállítani az embereket. Ha konkrét ígértet kapnak, hogy egy héten belül a miniszterelnök ide jön, eltekintenek a demonstrációtól, mondta a szervező, aki hangsúlyozta, neki nincs vesztenivalója, ahogy a többieknek sem, akik mindenüket elveszítették. Csenki azt mondta, december elsejéig tudnak várni a miniszterelnökre.