Elvennék az újrakezdés esélyét a kibukott hallgatóktól

A felsőoktatási törvény vitaanyaga szerint megtiltanák a felsőoktatási intézményből tanulmányi okból elbocsátott hallgatóknak, hogy újra felvételizzenek ugyanannak az intézménynek ugyanarra a szakára, ahonnan kirúgták őket.

A hatályos jogszabályok szerint jelenleg ennek nincs akadálya. Egy 2006-os felsőoktatási kormányrendelet még elő is írja, hogy a kreditrendszerű képzésben szabályozni kell a tanulmányi okokból elbocsátott és felvételi eljárásban újra felvételt nyert hallgatók kreditszámításának mikéntjét.

Aki jó érettségi eredménnyel jutott be első alkalommal az egyetemre, az a kibukása után akár új vizsga nélkül is jó eséllyel adhat be újra felvételi kérelmet, hiszen a korábban megszerzett pontszámok nem évülnek el. Egyetemenként változó, hogy a korábban kibukott hallgatóknak teljesen elölről kell-e kezdeniük a tanulmányaikat, vagy beszámíttathatják a korábban elvégzett tanegységeket. Az ELTE-n például beszámítanak a kibukás előtt már teljesített tárgyak.

"Tömeges jelenség"

Az oktatásért felelős államtitkárság szerint nem készült olyan statisztika, amelyből kiderülne, évente hány hallgatót bocsátanak el tanulmányi okból a magyar felsőoktatási intézményekből, és közülük hányan próbálnak újra felvételzni. "Természetesen ismerjük azokat az intézményi nyilatkozatokat - elsősorban a műszaki felsőoktatási intézmények részéről - amelyek szerint ez tömeges jelenség", írta megkeresésünkre az államtitkárság, hozzátéve, hogy éppen ezért került bele az új felsőoktatási törvény koncepciójába a javaslat.

Korábban is felmerült, hogy korlátozzák a kibukott hallgatók újra felvételizésének a lehetőségét. A Népszabadság tavaly arról számolt be, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ahonnan 2008-ban az elsőévesek 23 százalékát bocsátották el, szerette volna kikötni a felvételi tájékoztatóban, hogy akit tanulmányi okokból egy adott évben elbocsátottak, azt ugyanabban az évben és ugyanarra a szakra ne lehessen felvenni. Ehhez azonban az Oktatási Hivatal nem járult hozzá. Bakonyi László, a hivatal akkori vezetője ezt a Népszabadságnak azzal magyarázta, hogy alkotmányellenes lenne a kikötés, mert alapvető állampolgári jog a felsőoktatásban való részvétel, így a felvételi eljárásból senkit nem lehet kizárni.

Ha igény lesz rá

Megkérdeztük az oktatási jogok biztosát, hogy szerinte felmerülhet-e alkotmányellenesség a vitaanyagban szereplő kikötésnél. Aáry-Tamás Lajos azonban nem kívánt nyilatkozni ebben a kérdésben, azt mondta: a koncepciók még nem alkalmasak arra, hogy jogot sértsenek, és amíg csak elképzelésekről van szó, az ombudsmannak „nem osztanak lapot” a vitában.

„Úgy gondoljuk, hogy ez sérti a szabad választás jogát”, mondta Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke. „Az egy más kérdés, hogy annak, aki egyszer nem tudta teljesíteni a követelményeket, van-e értelme újra felvételizne. A lehetőséget azonban szerintünk nem lehet korlátozni”, tette hozzá.

Megkérdeztük az oktatásért felelős államtitkárságot is arról a felvetésről, miszerint a rendelkezés ütközhet az Alkotmánnyal. "Amennyiben ez a javaslat támogatást nyer, abban az esetben természetesen olyan formában fogja tartalmazni ezt a rendelkezést a törvény, hogy az megfeleljen az alkotmányosság követelményének", válaszolták. Azt írták, szakmai álláspontjuk szerint a hallgatók tanulmányaival kapcsolatos kérdések körében, a hallgatói jogviszony megszűnésének esetei között szabályozhatja ezt a kérdést a jogszabály, ha erre ténylegesen igény jelentkezik.