Rebeka, Dorina
15 °C
24 °C

Megszavazták, hogy negyven év munka után nyugdíjba mehetnek a nők

2010. 12. 20. 20:33
| Módosítva: 2010. 12. 20. 20:44
Hétfőn megszavazta a Parlament, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. A kormány szerint ez kedvezmény, az ellenzéknek vannak kételyei. A kritikusok szerint a javaslat egyik nagy hibája, hogy nemi alapon diszkriminál.

A Parlament hétfőn végszavazást tartott a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról.

Jogosultsági idő

  • kereső tevékenységgel járó           biztosítási
  • azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal
  • a terhességi-gyermekágyi segélyben
  • gyermekgondozási díjban
  • gyermekgondozási segélyben
  • gyermeknevelési támogatásban

A javaslat alapján, az a nő, aki 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, a kötelező korhatár betöltése előtt, ugyanolyan feltételek mellett, nyugdíjba vonulhat. A javaslat úgy fogalmaz, hogy 40 év jogosultsági idő kell, a nyugdíjazáshoz, ebbe beletartozik a gyermekneveléssel töltött idő, de a felsőoktatásban töltött évek nem. Emellett a korhatárra vonatkozó szabály érintetlen marad. Jelenleg a nyugdíj korhatár 2010. január 1-je óta emelkedik 62 évről 65 évre, ez azt jelenti, hogy aki 1957-ben vagy az után született, akkor mehet nyugdíjba, ha betöltötte 65. életévét.

A gyerekneveléssel töltött időből maximum 8 év számítható be, így a 3-4 gyermekes anyák már 32 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek. Több kormánypárti képviselő módosító javaslatot nyújtott be ezzel kapcsolatban, ez alapján öt gyermek felnevelése esetén egy évvel, minden további gyermek esetén újabb egy-egy évvel csökkentené a nők nyugdíjjogosultsági idejét. A módosítót hétfőn elfogadta a Parlament.

Az a nő, aki

  • 1 gyereket nevel, maximum 3 évet tölthet gyermekgondozással
  • 2 gyereket nevel, maximum 6 évet tölthet gyermekgondozással
  • 3 gyereket nevel, maximum 8 évet tölthet gyermekgondozással
  • 4 gyereket nevel, maximum 8 évet tölthet gyermekgondozással
  • 5 gyereket nevel, maximum 8+1 évet tölthet gyermekgondozással
  • 6 gyereket nevel, maximum 8+2 évet tölthet gyermekgondozással

Kedvezmény

A javaslat általános vitáján a kormány részéről felszólalók majdnem mindegyike - ráolvasás jelleggel, fogalmazott Kaufer Virág LMP-s képviselő – elmondta, hogy ez egy kedvezmény. Azokat a nőket jutalmazza, akik hosszú munkaviszonnyal rendelkeznek, jellemzően, akik középiskola után munkába álltak. Jutalmazni kívánják továbbá a nők kettős szerepvállalását, így a munkával és a gyerekneveléssel eltöltött idő is beleszámít az ún. jogosultsági időbe. A javaslat indoklásában az is szerepelt, hogy „az érintett nők további családi szerepvállalását” segíti elő, és a fiatalabb gyermekes anyák így könnyebben visszatérhetnek a munkaerőpiacra.

Többek között ez az indoklás nyújtott nagy támadási felületet az ellenzék számára. Ennek a mondatnak ugyanis az az üzenete, hogy a nagymamák vigyázzanak a gyerekekre, mintegy a bébiszitter szerepet magukra vállalva – mondta Ertsey Katalin LMP-s képviselő. A kormány rögtön helyesbített, hogy nagyszülőkről és nem csak a nagymamákról van szó, ebben az esetben azonban érthetetlen, hogy miért csak a nők kapják ezt a kedvezményt. A bölcsődei és óvodai férőhelyeket kellene inkább bővíteni, nem a nőket kiszorítani a munkaerőpiacról – érveltek az LMP és az MSZP képviselői.

Czunyiné Bertalan Judit az Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság fideszes tagja azt válaszolta erre, hogy a nőknek ez nem kényszer, a saját döntésük, hogy a családban segítenek, vagy a munkaerőpiacon maradnak 40 év után, a munkáltató erre a törvényre hivatkozva nem küldheti majd el a nőket, ha nem akarnak nyugdíjba menni.

Diszkrimináció

Másik nagy hibája a javaslatnak, hogy diszkriminál nő és férfi, sőt nő és nő között is – mondta Gúr Nándor MSZP-s képviselő. Mivel a felsőoktatásban, szakképzésben eltöltött évek nem számítanak bele a jogosultsági időbe, a magasabb végzettségű nők hátrányosabb helyzetbe kerülnek, és a javaslat azt sem veszi figyelembe, hogy térségenként is különbség van a nők helyzete között.

A javaslat továbbá diszkriminál nő és férfi között is. Nem világos, hogy miért csak a nők élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az általános vita során a kormány részéről kétféle válasz volt erre a kérdésre. A KDNP-s Varga László például azzal érvelt, hogy „a férfit és a nőt külön-külön feladatra” teremtette a jóisten, illetve így alakította az evolúció. Turi-Kovács Bélának pedig azért tetszik a javaslat, mert „a nőket jobban szeretjük. Ez valahol benne van minden férfiember gondolkodásában…” – hangzott el. Iván László pedig örül annak, hogy nincs egyenlőség nők és férfiak között. „…hála istennek, még nem gyűrűzött be Magyarországra a genderizmus átka. A genderizmus átka, hogy nő és férfi között nincs különbség…”