Navracsics egyedül maradt a frakcióülésen

2010.12.20. 14:48 Módosítva: 2010.12.20. 16:23
Bár Navracsics Tibor közigazgatási miniszter nem támogatta, a Fidesz frakció hétfői ülésén Rogán Antal alkotmánymódosítási javaslata mögé állt, amely az alaptörvénybe emelné a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát. A vitát Orbán Viktor döntötte el, aki a komány tagjával szemben a frakció és Rogán Antal oldalára állt.

A Fidesz-frakció hétfőn kézfeltartással szavazta meg Rogán javaslatát, amely szerint a médiahatóság elnökének egy alkotmánymódosítással adják meg a rendelatalkotási jogot. Információink szerint a frakcióban a többség megvolt, ellenpróbára nem volt szükség.

Két hete van feszültség a frakció és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetése között abban a kérdésben, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét rendeletalkotási joggal is felruházzák-e, és ha igen, mikor.

A vita a hétfői frakcióülésen nyílt színi ellentétté alakult. A vita főszereplői Rogán Antal, Navracsics Tibor és Lázár János frakcióvezető voltak. Az ügy tárgyalásakor információink szerint néhányszor kifejezetten emelt hangú felszólalások is elhangzottak főként Lázár János részéről, Navracsics Tibor pedig kikérte magának ezt a hangot.

Már korábban ismertté vált Rogán szándéka, hogy a médiahatóságnak meg kell adni a hatósági önállóságot, aminek utolsó eleme a rendeletalkotási jog. Az elképzelések szerint a hatóság rendeletekkel határozhatná meg például a frekvenciahasználati és más díjakat. Ez tenné lehetővé önálló működését.

LMP: egy Orbán-Rogán-kormány kormányoz

Schiffer András szerint a kormány mint testület, aligha tekinthető komoly döntéshozó fórumnak; az LMP frakcióvezetője hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján azt mondta: "Úgy tűnik, hogy Magyarországon egy Orbán-Rogán-kormány kormányoz és alkotmányoz". Schiffer szerint most már nem egy esetben Rogán Antal, a "Fidesz Supermanje" az, aki a miniszterelnök szempontjából fontos javaslatokkal előáll.


Úgy tudjuk, ebben az ügyben korábban is folytak egyeztetések, de Navracsicsék mindkét előzetes megbeszélésen elutasították a javaslatot. Navracsics az álláspontját nem változtatta meg, jóllehet a frakció már a múlt héten is szavazott az ügyben, és akkor is nagy többséggel Rogán álláspontját támogatta. Navracsics múlt hét szerdán úgy nyilatkozott: a kabinet várhatóan nem fogja támogatni a javaslatot. A tárcavezető akkor azt is közölte, hogy az indítványt nem egyeztették a kormánnyal.

Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a frakció és a kormány egyik tagja között eddig példátlan módon nyílt ellentét mutatkozik. Alapvetően Navracsics sem utasította el, hogy a médiahatóságot rendeletalkotási joggal is fel lehet ruházni, de az ő álláspontja szerint ezt a jogot csak az új alkotmány jövő májusi elfogadása után lehetne megadni. Információink szerint a hétfői frakcióülésen Navracsics felolvasott egy jegyzőkönyvrészletet is, amiben az szerepelt, hogy ő ebben a kérdésben már korábban megegyezett Szalai Annamáriával a médiahatóság elnökével.

Ehhez azonban a nyár elején újra kellene tárgyalni a most a parlament elé kerülő médiatörvényt is, az alaptörvény és a médiatörvény ugyanis együttesen szabályozza ezt a kérdést. Rogánék álláspontja ugyanakkor az volt, hogy teljesen felesleges a nyáron ismét az országgyűlés elé vinni a médiatörvényt.

A kérdést véglegesen Orbán Viktor döntötte el, aki Szíjjártó Péter útján megüzente: a miniszterelnök a kormány tagjával szemben ebben az ügyben a frakció és Rogán Antal oldalára állt.

Lázár János az MTI-nek azt mondta: az ügyben "rövid polémia" után döntött a Fidesz-frakció. Mint mondta: a frakció "meggyőző fölényű" többséggel csak időbeli döntést hozott, amely szerint nem májusban, hanem most, januárban kap rendeletalkotási jogkört a médiahatóság elnöke. Lázár hozzátette: a tanácskozás "abszolút jó hangulatú volt", Navracsics Tibor a legtámogatottabb minisztere a frakciónak.

A rendeletalkotási jogkörnél sokan sokkal fontosabbnak tartják azt a pontot a törvényjavaslatban, amely a médiahatóság által kiszabott bírságok befizetési határidajére vonatkozik. Az eredeti javaslat szerint a médiahatóság által kiszabott 10-200 millió forintos bírságot azonnal be kellett volna fizetnie a sajtóorgánumnak, a bírósági fellebbezésnek nem lett volna halasztó hatálya.

Később L. Simon László és a kereszténydemokrata Pálffy István javaslatát fogadták el, amely lehetővé tette volna, hogy a médiumok csak a bírósági felülvizsgálat után fizessenek. Hétfőn az alkotmányügyi bizottság azonban olyan zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, amely visszatérne az eredeti javaslathoz: a bíróság egyes esetekben mégsem függeszthetné fel a keresettel megtámadott médiahatósági határozat végrehajtását, így a bírság kifizetését. Információink szerint ez utóbbi javaslatot a frakció többsége nem támogatja.

Büntessen! Mekkora bírsággal sújtaná ezt a cikket az új médiatörvény értelmében?