Négyszázmillióból kell négymilliárdot bűvészkednie az MSZP-nek

A legnagyobb bizonytalansági tényező az MSZP jövőjében az, hogy a működőképesség megőrzéséhez szükséges minimális költségek is messze meg fogják haladni az MSZP legális bevételeit, felhasználható tartalékoknak pedig nyoma sincs.

A szocialisták kasszája már néhány héttel az elvesztett országgyűlési választás után kiürült. A krónikus pénzhiány tünetei a nyár elején jelentkeztek: a pártközpontban elkezdődtek a leépítések és kirúgások, a Pest megyei MSZP-elnökségnek, Szabó Imre volt környezetvédelmi miniszterrel az élen pedig azért kellett mennie júniusban, mert kiderült, hogy a közelgő önkormányzati választás előtt egyetlen fillér megtakarítása sem maradt a szervezetnek, sőt mínuszban volt az egyenleg.

A kongó pénztár – a számtalan korrupciós váddal küzdő – MSZP esetében nem csupán azért furcsa, mert a párt két ciklust is kormányon töltött, hanem azért is, mert a rivális Fideszt az ellenzékben töltött nyolc év sem viselte meg, sőt szervezetileg megerősödve vették át a hatalmat. A két párt gazdálkodása közti különbséget mutatja az is, hogy a Fidesz a rendszerváltás óta gyakorlatilag egy garázscégből, néhány összeállt egyetemista politikai vállalkozásából jutott el a kétharmados parlamenti többségig, az MSZP pedig egy mamutvállalatból, az MSZMP a mai napig pontosan fel nem becsült vagyonának átmentésével, több tízezres tagsággal küzdötte le magát odáig, hogy mára sok pártházban már hiánycikk a papír a WC-ben.

A szocialisták önfinanszírozását az is nehezíti majd, hogy a jól fizető kormányzati állások mellett a módosított választási szabályok miatt jóval támogatottságuk aránya alatt részesednek a fizetett önkormányzati képviselői helyekből. A pártnak így magának kell majd gondoskodnia a tagság eltartásáról.

Önkormányzati egyéni képviselői helyeket az egész országban egy-két településen sikerült szereznie a pártnak, a listás helyek számát pedig az új kormány csökkentette drasztikusan, így egy-egy nagyobb város, 20 fő körüli testületében is egy, jó esetben két hellyel kalkulálhatnak a szocialisták.

Ahhoz, hogy az MSZP vidéki szervezeteiben ne szűnjön meg az élet, legalább három emberre, elnökre, szervezőre, pártmunkásra van szükség mind a 172 választókerületben. Ha a szocialisták, folytatva az évtizedes hagyományokat, továbbra is fizetett alkalmazottakkal kívánják működtetni a pártstruktúrát, a választókerületieknek biztosított fejenkénti 100-120 ezer forintos fizetés is 1-1,2 milliárd forinttal terhelné a pártkasszát. Hasonló nagyságrendű összegre lenne szükség a párt óriási irodahálózatának fenntartásához is. További kiadásokat jelentene, hogy az MSZP-nek több mint egymilliárdos hitelállománya van, a törlesztő részleteket szintén ki kell gazdálkodni az évi 400 milliós párttámogatásból.

A párt a küszöbön álló kampányköltések ellenére tavaly 23 ingatlan vásárolt meg a KVI-tól. A pártszékházak tulajdonjogának megszerzéséért az MSZP újabb hiteltartozást vett a nyakába. Az Index információi szerint egyedül ez a tavalyi döntés a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott kedvezményes hitelkonstrukció ellenére 900 millió forintos kötelezettséget rótt az MSZP-re.

A párt az idei választási év miatt a június és december közötti időszakra 91 millió fix és 226 millió, választási eredménytől függő támogatást kap.

Az MSZP legfizetőképesebb egysége jelenleg a Táncsics Alapítvány, amely azonban még hosszú évekig a pártelnökkel szemben álló Gyurcsány Ferenc kezében marad. A volt miniszterelnök néhány napja jelentette be, hogy a 260 milliós éves állami támogatásból gazdálkodó szervezetnek 550 milliós tartaléka van. A pénzt tilos direkt pártpolitikai célokra használni, Gyurcsány azonban a legkevésbé sem hajlandó kooperálni megbuktatásában szerepet játszó fő gazdaságissal, Puch Lászlóval és Mesterházy Attilával.

Mesterházy kompromisszumos megoldásként lett tavasszal az MSZP – biztos vereséget bevállaló – miniszterelnök-jelöltje, majd a párt belső személyi vetélkedéseiből győztesen kikerülve a pártelnöki posztot is megszerezte, ezzel tovább éleződött már korábban is rossz viszonya Gyurcsánnyal.

A volt miniszterelnök Puch Lászlóval szintén hagyományosan rossz viszont ápol, így Mesterházy és Puch kénytelen volt a korábban megszokottnál szorosabbra fűzni a pártelnök és a párt gazdasági irányítója közötti kapcsolatot. A pártban már sokan úgy emlegetik, hogy maga Puch csinálta meg Mesterházy karrierjét. A bizalmi kapcsolat egyik jele, hogy Puch az utóbbi hónapokban több gazdasági kulcspozíciót kiadott a kezéből, hogy megkönnyítse Mesterházy dolgát. Információink szerint több cég felügyelete Velez Árpádhoz, Puch régi jó barátja, Velez Zoltán fia kezébe került. Az MSZP I. kerületi szervezetét irányító Velez Árpád viszont Mesterházy régi emberének számít, így ideális közvetítő a két főszereplő között.

Az utóbbi időben elterjedt, hogy kiszorított helyzete miatt Gyurcsány saját párt alapításán gondolkodik. Információink szerint azonban még nem döntött véglegesen a roppant drága megoldás mellett, a pártban ugyanis a volt miniszterelnök emberei azt is szondázzák, hogy egy későbbi időpontban, Bajnai Gordont maga előtt tolva lenne-e támogatottsága Gyurcsány visszatérésének.