Tovább erősödött a jobboldal Békésben

A rendszerváltás óta minden önkormányzati választáson bukott a megyét addig vezető politikai oldal. Az elmúlt húsz év a békési térség folyamatos hanyatlását hozta, így akár ezzel is magyarázhatnánk az állandó helycserét, valószínűbb azonban, hogy csak az országos közhangulat békési hatása volt, hogy 1994-ben és 2002-ben az MSZP, 1998-ben és 2006-ban a Fidesz kezébe került a megyeháza. Négy éve a gazdakörökkel kiegészült Fidesz-KDNP összefogás 24, az MSZP 15, az SZDSZ 1 képviselői helyet szerzett.

Ezt támasztja alá, hogy a statisztikai mutatók szerint a békésiek életkörülményei az elmúlt négy évben sem javultak, ám a megyegyűlési többségét játszva megőrizte, sőt, arányaiban növelte is a Fidesz-KDNP pártszövetség. A 18 mandátumból 11-et a kormánypártok szereztek meg, az MSZP-nek négy, a Jobbiknak három mandátuma van. A közgyűlés elnöke várhatóan az a Farkas Zoltán lesz, aki idén nyáron került a megyegyűlés élére, miután a megyét 2006 óta – és 1998-2002 között is - vezető Domokos Lászlót az Állami Számvevőszék élére választották.

A megyeszékhelyen, Békéscsabán a 2006-ban győztes Vantara Gyula – aki négy ciklus után buktatta meg az SZDSZ-es Pap Jánost - meg tudta ismételni győzelmét, Miklós Attila (MSZP) és Kis László (Jobbik) előtt. A városi közgyűlésbe bejutó 12 egyéni képviselőből mindenki fideszes. Kompenzációs listáról, az MSZP és a Jobbik két-két, az LMP egy képviselőt küldött a városházára.

Három szervezet, a Fidesz-KDNP, az MSZP és a Jobbik tudott megyei listát állítani, ennek a három pártnak minden tízezresnél nagyobb városban volt kompenzációs listája is. A pártok közül az LMP-nek Békéscsabán, a Munkáspártnak Orosházán volt listája, valamint a települések többségében helyi civil szervezetek is állítottak listát. A megye 75 településén összesen 236 polgármesterjelölt, valamint nagyjából 1700 egyéni képviselőjelölt indult, a polgármesterjelöltek közül 154-en voltak függetlenek, a képviselőjelöltek közül mintegy 1400-an indultak szervezeti támogatás nélkül.

A jelentősebb megyei városok (Gyula, Orosháza, Békés, Szarvas) mindegyikében jobboldali jelölt nyert, közülük csak a békési polgármester nem fideszes, ott ugyanis Erdős Norbert – a térség parlamenti képviselője – szeptember közepén visszalépett. Gyulán nyolcéves MSZP-s polgármesterséget tört meg Görgényi Ernő – igaz, a várost eddig vezető, a tavaszi választáson vereséget szenvedő Perjési Klára nem indult –, Orosházán az eddigi fideszes polgármester, Németh Béla helyett most Dancsó József verte az MSZP-s Fetser Jánost, Szarvason Babák Mihály negyedik polgármesteri ciklusát kezdheti. Battonyán viszont nyerni tudott a korábbi MSZP-s, most független Karsai József (a városban a baloldal egyébként hagyományosan erős, 1990-ben csak itt nagykoalíciót is alakított az MDF és az SZDSZ nagykoalíció Puja Frigyes legyőzésére).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!