Küzdelmes fideszes győzelem Miskolcon

Miskolcon a Fidesz és az MSZP komoly harcot vívott az első helyért. Végül Dr. Kriza Ákos, a Fidesz jelöltje került ki győztesen 42,64 százalékkal. A szocialista Káli Sándor 37,91 százalékot kapott, a Jobbik 16,96 Százalékot szerzett Szegedi Mártonnal. A 30 fős megyei közgyűlésben a Fidesz 17, a Jobbik 7, az MSZP 6 helyet szerzett. Miskolc önkormányzatában 16 hely a Fideszé, 9 helyet kapott az MSZP és hármat a Jobbik.

Borsod az ország talán leghátrányosabb helyzetű megyéje. A nagy munkanélküliség, a szegénység, a drámai szociális helyzetű romák magas aránya, a gyenge infrastrukturális ellátottság és a befektetések alacsony szintjének összetett problémahalmaza kiterjedt válságrégióvá változtatta a környéket.

A helyzet súlyossága miatt radikális beavatkozást váró helyi közakarat már a tavaszi országgyűlési választások idején is megmutatkozott, a Jobbik itt érte el a legjobb eredményeket.

A korábban baloldali dominanciájú, 59 tagú megyei közgyűlésben 2006 óta ötfős fideszes többség volt, az utolsó két ciklusban már csak a konzervatív pártszövetség és az MSZP képviselői jutottak be a megyeházára.

A választási előkészületek elsősorban a Fideszen belül okoztak turbulenciákat: a pártközpont a megyei közgyűlés élére nem a régi Fidesz-káder Ódor Ferencet, a regnáló közgyűlési elnököt, hanem az áprilisban Tiszaújvárosban egyéni mandátumot szerzett Mengyi Rolandot jelölte. Ódorral szemben a megye súlyos eladósodottsága mellett állítólag az volt a kifogás, hogy túl szoros viszonyt ápol Molnár Oszkárral, Edelény korábban fideszes, de cigányellenes kijelentései miatt nemkívánatossá vált polgármesterével.

A legnagyobb megyei jogú városok versenyében lemaradófélben lévő Miskolcon a választás nem volt lefutott meccs. A nyolc éve a város élén álló szocialista Káli Sándor, ás a négy éve egyszer már elvérző kórházigazgató, a fideszes Kriza Ákos is esélyes volt, csupán öt százalék különbség volt az eredményükben.

Kriza kicsit sótlan politikus, de a Fideszben a helyi belharcok miatt a négy évvel ezelőtti fiaskó ellenére sem akadt alkalmasabb jelölt. Városszerte azt beszélik róla, hogy évekig súlyos egészségügyi problémákkal küzdött, és emiatt kellett a ciklus közepén a városi közgyűlési mandátumáról is lemondania.

Miként a megyei, a városi közvéleményt is a „cigánykérdés” megoldása foglalkoztatja a legjobban. Káli polgármester maga is tett cigányellenes kijelentéseket, még ha nem is az ebben a műfajban legyőzhetetlen Jobbik színvonalán, a fideszes polgármesterjelölt viszont meglepően visszafogott e téren.

Az avasi lakótelepre ingatlanpanamával beköltöztetett, az együttélésre többségében alkalmatlannak bizonyult roma családok miatt kialakult helyzet mára a város egyik legforróbb ügyévé vált. A tavaszi árvíz súlyos következményei, a Búza téri piac korrupciógyanús ügye, a választókörzetek határainak átrajzolása, a villamosrekonstrukció elhúzódása mind ártottak Káli renoméjának.

Kazincbarcika szocialista polgármesterének, Szitka Péter (49,91%) ezúttal a Fidesz színeiben induló, négy éve egy helyi egyesület jelöltjeként elvérző Rizner Józsefet (39,78%) ismét legyőzte. Sárospatak fideszes polgármestere, Hörcsik Szilárd feladta a helyi politizálást a parlament kedvéért, őt a jobboldal új jelöltje, Aros János váltotta a város élén 48,72% szavazattal lett első.

Sátoraljaújhelyen Szamosvölgyi Péter maradt a polgármester a szavazatok 82,91 százalékával, neki csak egy független kihívója akadt. Ózd vezetéséért rekordszámú, hét jelölt küzd, Benedek Mihály, a kegyvesztetté vált szocialista polgármester függetlenként indul, MSZP-s jelölt nincs, a befutó a fideszes - és a választás győztese 44,76%-kal - Fürjes Pál lett.