Ha mink leszünk itt minden térerő

Egy délután, hogy nem volt térerő,
Tubicáné és Tubica kiültek
a műfűre a szvimming paul elé,
és hoppon maradásban részesültek.
Kitátották az ápolt csőrüket,
és tollászkodtak sült emberre várva,
kék volt az ég, a Nokia süket,
szőke manökken szállt át épp Budára.
Büdös kurvája, nézd hogy’ illeget,
szolárium, oszt’ félig nyers marad,
horkant a férfi, s ráfelelt a nő:
Bevezetjük a turbógrilleket,
és majd nézhetnek, ne krenkold magad,
ha mink leszünk itt minden térerő.

(Parti Nagy Lajos: Hősöm tere)

Amikor a parlament nyári rendkívüli ülésszakán tárgyalták, a Fidesz az önkormányzati képviselők számának csökkentésével indokolta az önkormányzati választási rendszer módosításait.

A képviselőtestületek létszámát tehát valóban csaknem harmadával csökkentették. A csökkentés legfőbb indoka az államigazgatás hatékonyabbá és olcsóbbá tétele volt. Ennek a feltételnek azonban a változások aligha felelnek meg. Hiába lesz kb. 8450-nel kevesebb önkormányzati képviselő, nagy részük, kb. 6450 kistelepüléseken volt eddig képviselő, munkáját jellemzően tiszteletdíj nélkül végezte.

A témával foglalkozó szakértők becslései szerint a fizetéseket tekintve mindössze évi kétmilliárd forint megtakarítást jelent a képviselői létszám csökkenése, ez pedig elenyésző tétel az ország költségvetésében. (Természetesen csökkenhetnek a járulékos költségek is, de ez sem jelentős megtakarítás.)

Az államigazgatás hatékonyabbá tételét sem igazán szolgálja, hogy a változásokkal csak a képviselőtestületek létszámát, nem pedig a számát csökkentették. Azaz továbbra is kb. 3200 önkormányzat működik majd az országban, köztük nem egy száznál kisebb népességű, nagy részük tízezer lakos alatti településeken.

Kistelepülések, kisvárosok

Az önkormányzati választási rendszer abban a tekintetben nem változott, hogy a településeket lakosságszám szerint két fő típusba, a tízezernél kevesebb, illetve több lakosúba sorolja.

A tízezernél kevesebb lakosú települések önkormányzati testületei régen
lakosság	100	600	1300	3000	5000	10 000
képviselő	3	5	7	9	11	13

A tízezernél kevesebb lakosú települések önkormányzati testületei a változások után
lakosság	100	1000	5000	10 000
képviselő	2	4	6	8

A tízezer, vagy annál kevesebb lakosú települések esetén csak a képviselői létszám változott, a képviselőjelöltség feltételei és a választás módja nem. Kisebb változás, hogy míg régebben hat csoportba osztották lakosságszám alapján a kistelepüléseket, mostantól csak négy csoport van.

Nagytelepülések, városok

A kistelepüléseken jellemzően független jelöltek versengenek a tisztségekért, politikai hasznot legfeljebb a tízezer lakosnál nagyobb településeken, a fővárosi illetve a megyei közgyűlésekben lehet realizálni. Nem véletlen, hogy ezek esetén jelentősebbek is a változások. Elsőként a települési önkormányzatokat érintő változásokat tekintjük át.

A tízezernél több lakosú települések és a budapesti kerületek önkormányzati testületei régen
lakosság	25 000	50 000	60 000	70 000	70 000+
képviselő	10 egyéni és 7 listás	14 egyéni és 9 listás	15 egyéni és 10 listás	16 egyéni és 11 listás	minden további tízezer lakos esetén +1 egyéni és +1 listás

A tízezernél több lakosú települések és a budapesti kerületek önkormányzati testületei a változások után
lakosság	25 000	50 000	75 000	100 000	100 000+
képviselő	8 egyéni és 3 listás	10 egyéni és 4 listás	12 egyéni és 5 listás	14 egyéni és 6 listás	minden további tízezer lakos után +1 egyéni és minden további 25 000 lakos után +1 listás,

A számokból látható, hogy míg az egyéni képviselők száma csak 20-25 százalékkal csökkent, a kompenzációs listáról bejutó képviselők száma minden esetben ötven százalékot meghaladó mértékben. Azaz a választási rendszer arányossága sérült, sokkal nagyobb súlya lesz az akár relatív többséggel is elnyerhető egyéni képviselői mandátumoknak az új rendszerben.

A változás két szempontból is a mindenkori legerősebb pártnak, jelen esetben a Fidesznek kedvez: arányaiban több egyéni képviselői mandátumot szerezhetnek, miközben az egyéniben sikertelen, de töredékszavazatokat gyűjtő pártok kevesebb listás helyen kénytelenek osztozni, ezáltal a képviselőtestületek egyszínűbbé válhatnak. Már csak azért is, mert a kompenzációslista-állítás szabályai is szigorodtak, így feltételezhetően az eddiginél kevesebb jelölőszervezet tud majd listát állítani.

A változás mértékét jelzi, hogy míg régen egy olyan településen, ahol tíz egyéni képviselő volt, a listaállításhoz elég volt két egyéni képviselőjelöltet állítani, az új szabályok szerint egy tíz képviselős városban a listaállításhoz hat egyéni képviselőjelölt indítása szükséges.

Az ajánlószelvények gyűjtésére szolgáló időt lerövidítése leginkább a kis pártokat vagy a függetleneket érintheti hátrányosan. A nagy pártok aktivistái jelelmzően gyorsan "lerabolják" a kopogtatócédulákat, így nem biztos, hogy a többiek indulásához marad elegendő ajánlószelvény.

Az új önkormányzati választási törvény leginkább a megyei közgyűléseket szabta át. A változások mértékét jelzi, hogy a korábbi szabályok szerint a legkisebb megyei közgyűlés is 40 fős volt, a változások után a legnépesebb megye, Pest közgyűlése is csak 41 tagú lesz, és öt megyében, Nógrádban, Tolnában, Vasban, Zalában és Komárom-Esztergomban is csak a törvényben meghatározott minimális létszámú, 15 fős testület állhat fel. Korábban a törvény mellékletében megyénként határozták meg a megyeházák létszámát, az új törvény lakosságarányos szabályozást ír elő.

Ahogy a nagytelepülési, úgy a megyei önkormányzatoknál is a képviselőtestületek egyszínűsödését eredményezheti a képviselői létszám csökkentése, erre még ráerősít, hogy a korábbi törvénnyel szemben immár nem külön választanak képviselőket a tízezernél kevesebb, illetve több lakosú településeken. A tízezer lakos alatti települések különállásának eltörlésével jelentősen romlik a helyi civil szervezetek listaállítási esélye. Főleg mert a listaállítás feltételei is szigorodtak.

A fővárosi közgyűlés esetén a létszámváltozás a megyei közgyűléseknél szerényebb mértékű, ám az eddigi 66 képviselő helyett idén már csak 34-et választhatunk meg. Korábban a törvényben konkrétan szerepelt, hogy a közgyűlésnek 66 képviselője van, az új szabályozás szerint minden 50 000 budapesti lakosra jut egy képviselő. Jelentősen szigorodtak a listaállítás feltételei is, míg korábban ehhez elég volt hat fővárosi kerületben kompenzációs listát állítani, most a kerületek több, mint felében - 23 kerület lévén ez 12 kerületi listát jelent - kell ezt megtenni. A legkomolyabb változtatás a törvényben, hogy a főpolgármester-jelölt állításához a korábbinál négyszer több ajánlást kell szereznie a jelölő szervezeteknek. Míg korábban ehhez elég volt a fővárosi választópolgárok 0,5%-nak az ajánlása, immár 2% támogatását kell megszerezni a korábbi 35 helyett 16 nap alatt.