Jogsértő kommentár a Jobbik-hirdetéshez

Bár a Legfelsőbb Bíróság (LB) csütörtöki döntése értelmében a Magyar Rádiónak le kellett adnia a Jobbik kampányhirdetését, amelyben szerepel a „cigánybűnözés” kifejezés is, a Magyar Rádió azonban egy kommentár kíséretében sugározta az anyagot.

A rádió közlésének lényege, hogy azért nem szerkesztették korábban adásba a hanganyagot, „mert úgy gondolják” (tehát jelen időben, az LB döntése után is), hogy annak „egyes állításai alkotmányos értékeket sértenek, így azokat a közszolgálati rádió jogszerűen nem sugározhatja”.

Felidézik, hogy előbb az OVB, majd az LB kötelezte a hirdetés sugárzására a rádiót, és „tiszteletben tartva a bíróság, mint a jogállam egyik elkülönült hatalmi ága jogerős döntését”, a rádió „nem tehet mást, mint sugározza” a Jobbik fizetett választási hirdetését.

Az Országos Választási Bizottsághoz érkezett beadvány szerint ezt a szöveget a párt hirdetései előtt, illetve azok után is beolvasták.

A Magyar Rádió arról tájékoztatta levélben az OVB-t, hogy álláspontjuk szerint nem kommentálták, minősítették a Jobbik fizetett hirdetését. A rádió – mint írták – csak annak az alapvető kötelezettségének tett eleget, hogy a hírblokkban tájékoztatást adott egy hírértékű eseményről. A rádió indoklása szerint ezt támasztja alá az is, hogy ezután a krónika műsorvezetője röviden összefoglalta a nap eseményeit, majd ezt követték a fizetett politikai hirdetések.

Az OVB vasárnap egyhangúlag úgy döntött, hogy a rádió véleményt fűzött a hirdetéshez, és ezzel megvalósította a jogszabálysértést.

A vitában Borbély Andrea, a Jobbik delegáltja azt mondta, hogy véleménye szerint a rádió  „egyfajta felvezetéssel kommentálta” a párt hirdetését. Bordás Vilmos, az OVB elnöke arról beszélt, hogy meglátása szerint a rádió állítása, vagyis hogy az LB határozata után híradásban közzétették a döntést, nem felel meg a valóságnak. Mint mondta, a kommentár – ahányszor ő hallotta – mindig elhangzott a hirdetés előtt vagy után.

Úgy tudjuk, hogy a kifogásolt kommentárt a rendszeres hírblokkban hangzott el, a Legfelsőbb Bíróság döntését ismertető anyagban, tulajdonképpen az egyik érintett fél, a Magyar Rádió hivatalos álláspontjaként. A fizetett politikai hirdetések pedig mint mindig, most is a hírblokk után következtek.

A Jobbik szeptember 24-én fordult az Országos Választási Bizottsághoz, miután a Magyar Rádió a személyhez fűződő jogok és egy államalkotó kisebbség méltóságának megsértésére, a Magyar Televízió pedig a médiatörvényre hivatkozva megtagadta a párt választási hirdetésének sugárzását, amelyben elhangzik a „cigánybűnözés” kifejezés.

A választási bizottság szeptember 24-én érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Jobbik elnökének kifogását, mivel a beadványban nem szerepelt Vona Gábor lakcíme. A párt a panaszt a formai hiba kijavítása után ismét beadta. Az OVB hétfőn úgy ítélte meg, hogy a hirdetés nem lépte túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát, a hirdetés tartalma nem sért olyan alkotmányos alapjogot, és nem valósít meg olyan törvény által büntetni rendelt tényállást, amely alapján az MR illetve az MTV a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozva megtagadhatta volna annak közlését.

Az OVB szerint a közmédiák a hirdetés visszautasításával megsértették a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét. A testület úgy ítélte meg, hogy a reklám nem lépte túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát, mivel nem szólított fel bűncselekmény elkövetésére, és nem volt uszító.

Csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság döntéseit. Az LB indoklása szerint a választási eljárásról szóló törvény szerint választási kampányban a jelölőszervezetek és személyek azonos feltételek mentén tehetnek közzé politikai hirdetést, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény pedig arról rendelkezik, hogy a politikai hirdetés tartalmáért a műsorszolgáltató felelősséggel nem tartozik.

Az LB szóvivője, Szűcs Péter közleményében azt írta, hogy az LB szerint e rendelkezések alapján – és olyan törvényi előírás hiányában, amely felhatalmazza a médiát a közzététel előtt a politikai hirdetés tartalmának felülvizsgálatára, ezáltal szűrésére – az érintett közszolgálati műsorszolgáltatók nem tagadhatták volna meg a kampányfilm, illetve hanganyag közzétételét, ezért az OVB helyesen állapította meg a törvénysértést.