Gyurcsánnyal is mert viccelni

Szeged fel van túrva. Az, hogy ki mit lát bele a sitthalmokba – építési törmeléket vagy romokat –, pártállástól függ. Pont, mint bárhol másutt az országban. A különbség csak az, hogy Szegeden a szocialistáknak, pontosabban egy szocialistának, Botka László regnáló polgármesternek esélye van a győzelemre. „A legnagyobb kérdés, hogy vajon a helyi teljesítmény felül tudja-e írni a pártpreferenciát” – mondja erről Botka.

Rom vagy törmelék?

„Péem úr” – ahogy a városháza portása hívja, amikor bejelent minket a titkárságán – nyolc éve lett Szeged polgármestere, a város eddigi egyetlen fideszes polgármestere, Bartha László botrányoktól terhelt négy éves uralma után. 2002-ben a szocialisták taroltak az önkormányzati választásokon. Akkor sok szocialista politikust emelt fel a hullám, de legtöbbjüket 2006-ban, Őszöd után maga alá is temette. Botka akkor is nyerni tudott, sőt a tavaszi parlamenti választásokon is a szocialisták egyik legjobban szereplő egyéni jelöltje volt.

„Lényegesen jobban szerepeltem az MSZP-nél” – meséli. A választást nem is Szegeden, hanem az egyéni körzetéhez tartozó Szeged környéki falvakban bukta el. A városi szavazókörökben döntetlen körüli eredményt ért el Fideszes kihívójával, Bohács Zsolttal, bár a szegedi szavazókörökben is kikapott 111 szavazattal. Most abban bízik, hogy a polgármester-választáson csak a szegediek szavazhatnak: „Tavasszal is azt érzékeltem, hogy sok olyan választó volt, aki kormányváltást akart, de megtisztelt a bizalmával. Most is nagyon sok olyan választó van, aki tavasszal a Fideszre szavazott, de tudják, hogy október 3. Szegedről szól, és azt szeretnék, ha folytatódna az építkezés.”

És az építkezés zajlik. Zajlik az 1-es villamos vonalának a felújítása és a 2-es villamosvonal kiépítése. A Fidesz jelöltje, B. Nagy László programja szerint „a beruházások [...] zavarják a szegediek mindennapjait”. Ennél is nagyobb baj szerinte, hogy a beruházások „értelmetlenek”. Azt a harmincmilliárd forintot, amit a közösségi közlekedés fejlesztésére fordítottak, jobban is el lehetett volna költeni.

Botka szerint viszont nem. A villamosberuházást nyolcvanhat százalékban az EU finanszírozza. „Az Unió úgy döntött, hogy az európai nagyvárosokban támogatja az elektromos tömegközlekedést. Szegednek az a választási lehetősége volt, hogy megnyerjük vagy nem – mondja a lehetőségről, amit ő történelminek nevez. – Az a szürreális helyzet, hogy azzal támadnak, hogy túl sokat építkezem.”

Botka László a polgármesteri irodában

„Én azért szeretném látni, hogy hol van az a rengeteg pénz” – feleli erre B. Nagy. Programfüzete szerint a városháza direkt a kampányidőszakra időzítette az átadásokat, figyelmen kívül hagyva a szegediek nyugalmát. Az eredeti tervek szerint a 2-es villamosvonalat valóban a kampányidőszakban kellett volna átadni, szeptember 18-án, de a fő kivitelező, a Szeviép csődje miatt megcsúsztak a munkák. Az 1-es villamosvonal átadása hetvennégy napot csúszott a tervekhez képest, részben a kedvezőtlen időjárás miatt. Csúszik az északi Tisza-híd, ezzel a várost elkerülő M43-as autópálya átadása is. Egy, a polgármesterhez közeli forrás szerint még a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő szerint is át lehetne adni az autópályát, de a kormány különböző kifogásokkal megpróbálja az önkormányzati választások utánra tolni az eseményt. A csúszások szerintük pont nem a szocialisták érdekét szolgálják.

Gyurcsánnyal is mer viccelni

Az, hogy az M43-ast még nem adták át, persze nem akadályozza Botkát abban, hogy kampányoljon vele. „Európában is kivételesnek számít, hogy nyolc év alatt két autópályát építettünk” – mondja többes szám első személyben. „Emlékszem, a Gyurcsány majdnem leszédült a pódiumról, amikor az M5-ös átadásán arról kezdtem beszélni, hogy nekünk most az M43-as autópálya kell” – szórakoztatja a közönséget szerda délutáni lakossági fórumán, amit ő a mostanában népszerű humorszínházak után „stand up politics”-nak hív.

Az ifjúsági ház nagytermét csordulásig megtöltő nyugdíjasok hangos kacajjal jutalmazzák a poént. Azon is nevetnek, amikor Botka azt mondja: „Az elmúlt húsz évben nem lehetett komoly jelölt, aki ne ígért volna harmadik és negyedik hidat a Tiszán keresztbe, a bátrabbja hosszába.”

Stand up politics

A harmadik Tisza-híd talán az egyetlen dolog, amiben a két jelölt egyetért. Legalábbis B. Nagy programjában is benne van – bár beszélgetésünkkor azt mondja, hogy „egyáltalán nem lesznek ilyen [optikai jellegű] beruházások”. Az ígéreten kívül nem is részletezi tervét, ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 27-i szegedi látogatásán ígéretet tett a híd felépítésére.

Botka viszont igen. „Ne nézzenek hülyének, ha véletlenül a Constanta–Trieszt vasúti folyosó megnyitásának fontosságáról hallanak nyilatkozni” – mondja városházi fórumán. A harmadik Tisza-hídnak a közúti közlekedés szempontjából csak helyi jelentősége van, arra aligha lehet EU-s forrásokat szerezni. De a harmadik Tisza-híd egyben vasúti híd is, és az már beilleszthető az európai tervekbe, hiszen ezen át teremthető meg az összeköttetés a román és az olasz kikötőváros között. „Az meg talán nem baj, ha mi úgy építünk vasúti hidat, hogy azon egy kétszer kétsávos út is van.”

Mennyi az annyi?

Míg Botka a fejlődést látja az építkezésekben, kihívója a pazarlást. B. Nagy László programjának középpontjában Szeged szerinte siralmas gazdasági helyzete áll. „2009-ben 12,5 milliárd körüli volt a működési hiány, 25 milliárd körüli az összadósság” – mondja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!