45 éve legyőzhetetlen a veresi tanácselnök

Egy nyári délután a 27 éves Pásztor Bélát, a veresegyházi kultúrház igazgatóját behívta a tanácselnök, és azt mondta, legyen az utóda. A községi tanács hamarosan összeült, és megválasztották elnöknek. A járási tanács elnökhelyettese kihozta a szekrények kulcsait, és azt mondta: nyitogassa ki őket, ismerkedjen az aktákkal, álljon munkába.

1965-öt írtak, Leonyid Brezsnyev volt a szovjet első titkár, Lyndon Johnson az USA elnöke, Albert Flórián az NB I. gólkirálya, Mihail Solohov kapta az irodalmi Nobel-díjat. Pásztor Béla pedig Veresegyházon kinyitogatta a szekrényeket és ismerkedni kezdett az aktákkal.

A 72 éves Pásztor ma a legrégebben hivatalban lévő tanácselnök-polgármester. Most van a legnagyobb félnivalója a választástól, bár azt mondja, amit eddig az összes választás előtt: "Nem érdekelnek az esélyeim, nem érdekelnek az ellenfeleim, ha nem nyerek, azt is elviselem.” Hogy komolyan gondolja újraválasztását, jelzi: irodája ajtaján az év végéig fel van tüntetve a polgármesteri ügyfélfogadás rendje. Választási plakátot viszont nem láttunk, négy éve pedig a fotója és a neve mellett egyetlen adat szerepelt rajta: a mobilszáma.

Tart a lendület

A kilencvenes években nem volt vetélytársa a polgármesteri posztért, 2002-ben és 2006-ban 65-65 százalékot kapott, ellenfelének, az előbb függetlenként, majd egy jobboldali civil szervezet jelöltjeként induló Morvai Lászlónak nem volt esélye, idén már nem is indul. Indul viszont a Fidesz és az LMP jelöltje is. Az LMP mindazokra számít, akik nem akarják a Fideszt, de nem akarják Pásztor Bélát sem.

„Az MSZP-ben is vannak, akik változást akarnak a polgármesteri poszton” – mondja Horváth Ernő, a Fidesz jelöltje, aki hároméves volt, amikor Pásztor a település vezetője lett, és kilenc éve él Veresegyházon. Szerinte egyetlen jelöltnek nagyobb esélye lenne Pásztor Béla leváltására, beszélt is az LMP-s kihívóval, Tatár Sándorral, de nem tudta meggyőzni. Mégis bízik a győzelemben a helyi gamesz vezetője. „Az országos felmérések szerint a tavasz után őszre is tart a lendület, a kormány nem rontotta el a dolgokat – mondja. – Miért ne nyerhetnénk?”

Tatár Sándor az országgyűlési választáson közel kétszer olyan jól szerepelt, mint az LMP országos szinten. A politikus nem hisz abban, hogy ő lenne az oka, ha újra Pásztor nyer. „Az LMP táborából minimális lenne a Fideszre szavazók aránya, ők inkább nem is mennének el szavazni, ha csak Horváth és Pásztor között lehet választani” – mondja.

Leszalámizták a jobboldalt

A veresegyházi Fideszre ráfér a külső támogatás: nem véletlen, hogy a fideszes jelöltek választási plakátján ott van a körzet nagy fölénnyel, már az első fordulóban megválasztott országgyűlési képviselőjének, az egyébként KDNP-s Harrach Péternek az ajánlása. 2006-ban öt fideszes és öt jobboldali képviselő jutott a tizennyolc tagú testületbe, vagyis a független Pásztor Bélának nehéz politikai jövőt jósoltak. Nem is volt könnyű ciklusa, de nem a képviselő-testület összetétele miatt. A jobboldalt egyesével szalámizta le és állította a maga oldalára.

A helyzet 2009-re odáig fajult, hogy fel kellett oszlatni és az alapoktól kellett újjászervezni a helyi Fidesz-szervezetet. A leszalámizottak azt mondják, az önkormányzatokra vonatkozó Fidesz-szabály szerint jártak el, vagyis a település érdeke az első, a párt csak utána következik. A Fideszben maradtak úgy gondolják: Pásztor zseniális húzásai vezettek oda, hogy a polgármester kénye-kedve szerint mozgathatta a közgyűlést.

Az egyik ilyen húzás volt, hogy megtette főállású, fizetett alpolgármesternek Nemecz Lajost, a Fidesz helyi erős emberét. És itt vissza kell kanyarodnunk a 2006-ban sokadszor újraválasztott Pásztor Béla négy évvel ezelőtti kijelentéséhez, amikor az Origónak azt nyilatkozta, 2010-ben már nem indul a választáson, mert „erkölcsileg nem lenne helyes”.

Nem kapta meg a Fidesz-logót

Megoszlanak a vélemények arról, hogy miért indul mégis. Mielőtt az érintettekkel beszéltünk volna, négy jellemző véleményt hallottunk: 1. Nem talált megfelelő jelöltet. 2. Be akarja fejezni a művét. 3. A Fidesz még egy éve is azt ígérte, hogy nem indít senkit Pásztor ellen, ez pedig elég lett volna a biztos győzelemhez. 4. Nem képes lemondani a hatalomról.

Nemecz Lajos, aki jelenleg is alpolgármester, és esélytelen független jelöltként várja a választást, egy ötödik verzióval állt elő. „Ha megkaptam volna a Fidesz-logót, Pásztor Béla helyett én lettem volna a polgármesterjelölt” – mondja, de azt már más forrásaink teszik hozzá, hogy ebben az esetben Pásztor tanácsadóként a háttérből továbbra is kézben tarthatta volna a szálakat. Pásztor felmérte ugyanis, hogy a 2006-ban még ellenfeleként a közgyűlésbe került Nemecz csak úgy mehet biztosra, ha a legnépszerűbb párt támogatását megőrzi. Függetlenként nem lett volna értelme támogatnia ambícióit.

A 2009-es alapszervezeti újjászervezésben élen járó Nemecz azonban nem kapta meg a Fidesz-logót, a helyi politikában eddig járatlan mérnök-közgazdász Horváth Ernő lett a jelölt. Sőt, a választókerületek számának csökkentése után képviselőjelölti státusától is megfosztották. Ellehetetlenítésének szerinte magánjellegű okai vannak, nem pedig az, hogy túlságosan közel került a polgármesterhez.

A csődveszély is Pásztornak kedvez

„Nem tehetem meg, hogy nem indulok újra, olyan nagy feladatok maradtak a következő ciklusra: szennyvíz, főtér, református iskola, termálfűtés kiterjesztése a lakossági felhasználókra” – sorolja Pásztor Béla, mi mindent kell még megvalósítania. Azt mondja, nem is keresett más jelöltet, ő maga akarja mindezt megvalósítani.

Ez az első választás, amikor Pásztor Béla nem mehet biztosra, az előző ciklusban valahogy minden összeesküdött ellene. Vannak, akik szerint – és ez sajátságos módon még Pásztor malmára is hajthatja a vizet – olyan pénzszerző rendszert alakított ki, hogy ebben az útvesztőben más nem képes eligazodni, és könnyen csődbe kerülhet a kisváros, ha más kerül a város élére. Igaz, kihívói szerint akkor is, ha Pásztor marad a helyén.

Jellemző, hogy most derült ki egy 2007-es ügy: egy építési vállalkozóval kötött 265 milliós szerződésből 109 millió nem lett kifizetve, mégis a vállalkozóé lett az ingatlan. Az ügyben a képviselő-testület vizsgálóbizottságot állított fel. Egy másik ügyletben ugyanez a vállalkozó negyvenmillió forint kölcsönt kapott 2010-ben a várostól, melyet az augusztus 30-ai határidőre nem fizetett meg.

Ellenfelei szerint Pásztor sokszor a törvényes, de éppen ezért nehezen járható utakat nem tartja be, hogy pénzt, hitelt szerezzen a városnak. (Olyan véleménnyel nem találkoztunk, hogy saját magának nyerészkedne, ellenfelei inkább sajnálkozva mondják: egy idős ember drámája zajlik, aki nem tud lemondani a hatalomról.) Pásztor maga állítja:ha kétszázmillióra van szüksége, akkor egy telefonnal órákon belül megvan a pénz. A város hitelállománya nagyjából hatmilliárd forint, éves költségvetése 9 milliárd, ebből a város működtetése 3-4 milliárdot emészt fel. Pásztor ezt nem tartja bajnak, mivel – jórészt földekből – negyvenmilliárdos mobilvagyonnal gazdálkodhat a város. Igaz, nagy mennyiségű földet Veresegyházon sem könnyű eladni.

A legtöbb településen a kárpótlási jegyeket vállalkozók, ügyeskedők szerezték meg, rajtuk múltak a fejlesztések, de leginkább azok elmaradása, mert nem volt pénz visszavásárolni a földeket. Veresegyházon viszont Pásztor a rendszerváltás után összehívta a falu legmódosabb gazdáit, és a piaci ár sokszorosát kínálta a kárpótlási jegyekért. A pénzt hitelből teremtette elő, az önkormányzat viszont hozzájutott ahhoz a földvagyonhoz, ami ma is a gazdálkodás és a településfejlesztés alapja.

Hűtlen kezeléssel gyanúsítják

Pásztor hiába szerez viszont pénzt órákon belül, az ellenfelei szerint a 22 százalékos kamat túl nagy ár. A polgármester egyre csak építeni akar, sokszor a település méreteihez képest aránytalanul grandiózus terveken töri a fejét, a formaságok nem érdeklik. Jó példa erre a fecskendőgyár 2007-08-as ügye: a képviselőtestület megkerülésével tárgyalt és kötött előszerződést a Becton-Dickinson amerikai gyógyszergyártó céggel, ezért figyelmeztetést kapott a testülettől, az amerikaiak pedig a gyár veszélyessége miatti lakossági tiltakozás hatására máshol kerestek maguknak területet.

Jellemző a polgármester ügyintézésére, hogy a képviselő-testület csak 2005-ben – amikor a Pharmavittel 1989-ben Veresegyházon letelepült Somody Imre ki akart szállni egy, az önkormányzattal közösen létrehozott cégből – szerzett tudomást arról, hogy a polgármester 9 évvel korábban eladott 66 telket egy kft.-nek 27,5 millió forintért.

A polgármester abban az 1996-os szerződésben – a józan észnek ellentmondva, a képviselő-testületet megkerülve – vállalta, hogy két hét alatt kialakítja a közműhálózatot. Viszonyuk megromlása után Somody bírósághoz fordult, hogy bevasalja a 267 millió forintnyi kötbért. Ebből peren kívüli megegyezés lett: az önkormányzat 105 millióért megvásárolta Somody üzletrészét, 122 milliót pedig a peren kívüli megegyezés részeként utaltak át. Az ügy azonban még nincs lezárva: panaszt követően a Pest Megyei Ügyészségről átkerült a Jász-Nagykun-Szolnok megyei ügyészségre.

A képviselő-testület figyelmeztetését, a vizsgálóbizottságot, a hűtlen kezelés gyanúját Pásztor lakonikusan kommentálja: „Volt már itt annyi vizsgálat negyvenöt év alatt.”