Anna, Anikó
14 °C
25 °C

Gyaloghídon menne Budára a kisföldalatti

Mit akar a Fidesz? - Budapest

2010.02.15. 00:10 Módosítva: 2010-02-15 00:48:11
A pesti Vigadó tér és a budai Ybl bazár közé álmodik gyaloghidat Cselovszki Zoltán. A hídon – a járókelők alatt vagy felett – a meghosszabbított kisföldalatti is átkelne Budára. Az V. kerületi főépítész szerint a főváros közigazgatásának a berlini központosított modellre kellene hasonlítania, épületeivel pedig nem Dubajjal és Manhattannel kell versenyeznie.

Nemrég lemondott Beleznay Éva, Budapest főépítésze, az önkormányzati választásokig már nem valószínű, hogy lesz utódja. Többen emlegetik az ön nevét, mint következő főépítészét, abban az esetben, ha a Fidesz nyer ősszel a fővárosban.

Fotók: Barakonyi Szabolcs
Fotók: Barakonyi Szabolcs

A jelenlegi fővárosi főépítészi szerepet nem tartom sem túl vonzónak, sem hatékonynak. A mostani hivatali struktúra nem használható ki, jóval hatékonyabbá kellene tenni.

Mit borogatna fel?

Egy szabályozó, leginkább defenzív szerepkörű hivatali ember helyett egy fejlesztés-fejlődés orientált „projektgyárnak” kellene működnie ezen a poszton. Ennek a megformálásáról vannak elképzeléseim. Előbb azért persze tudni kell, mi lesz a parlamenti választások eredménye, mi történik nyáron. Az új szerkezet kialakításában szívesen részt veszek mint szakember, de azt nem tudom, mit hoz az év vége.

A most lemondott főépítész a többi között azzal indokolta a lépését, hogy a merev és bürokratikus keretek között nem mindig tudta érvényesíteni az elképzeléseit.

Nagyjából ugyanarról beszélünk, de van jó példa is. A Budapest Szíve program nem jöhetett volna létre, ha nincs együttműködés a fővárossal. Ez Beleznay Évának is köszönhető, akivel jól ismerjük egymást. Bonyolult ugyanis a rendszer, miközben az unió olyan ütemterveket és olyan elszámoltatást kíván, amihez a jelenlegi szervezeti keretek közt nehéz alkalmazkodni. Bár az is igaz, hogy a közös fejlesztésnek a főváros által vitt részei még mindig csak az engedélyeztetésnek egy bizonyos szintjén tartanak, miközben a kerület már lassan befejezi a projektet.

Mi lehet ennek az oka?

Az, hogy egyszerre működnek a főpolgármesteri hivatali struktúrában a húsz évvel ezelőtti meg az új elemek, az hogy mellérendeltségi viszonyok vannak, nem átlátható a hierarchia. Ez a szakmai döntéseket nagyon le tudja lassítani. Egy olyan integrált Budapest-tervet kellene készíteni, amiben a sok különböző szereplő megegyezik, és onnantól egy irányba megy. A MÁV-tól a BKV-ig, a kormánytól a kerületi önkormányzatig, a nagy fejlesztőktől a különböző projektgazdákig. Ezek a szereplők most is megvannak, de valahogy ez a bonyolult rendszer, a több eltérő lobbiérdek kioltja a fejlesztéseket.

Schneller István, aki tizenhat évig volt Budapest főépítésze, 2006-ban azért mondott le, mert elmondása szerint belefáradt a lobbikkal való birkózásba. Az V. kerületi főépítészt mennyire találják meg a lobbik?

A lobbicsoportok fővárosi szintű kezelésére szerintem van egy nagyon egyszerű módszer. Ez pedig az integrált Budapest-terv. Hogyha van egy határozott vízió, akkor sokkal egyszerűbb a lobbicsoportoknak is ahhoz illeszkedniük. A lobbizás mindig akkor erősödik fel, amikor határozatlannak érzik a köz döntéseit.

Sokkal egyszerűbb és hatékonyabb, ha van egy, az egész városra kiterjedő vízió, és van egy egyszerű, gyors döntés, ami ezt rögzíti. A kerületben mi ezt nagyon egyszerűen kezeljük. A befektetők gyorsan megértették, előbb meg kell kérdezniük, hogy mi a víziónk, utána illeszkednek hozzá, és ezek után már időhatékonyan születnek a döntések.

03

Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy próbálkoznak a lobbisták. Találkozott már olyan befektetővel, aki konkrétan pénzt vagy előnyt ajánlott fel egy-egy döntés megolajozására?

Nem. A befektetői pluszpénzek becsatornázására egyébként a településfejlesztési törvény tartalmaz egy jó módszert: a településfejlesztési megállapodást. Ebben az önkormányzat kikötheti, hogy milyen, a magánbefektetéshez kapcsolódó közterületi beruházást kér a beruházótól cserébe az engedélyekért. Nálunk már a tizenötödik ilyen szerződés köttetik. Van, ahol háromszereplős a szerződés. Ilyen lett volna a Szervita tér és az ottani parkolóház átépítése a kerület, a főváros és az Orco együttműködésével, de sajnos, ez a beruházás a válság miatt egyelőre elmaradt.

A gazdasági válság a harmadik elem, ami miatt sokáig akadozhat még a városfejlesztés. Mennyire érzik a hatását a kerületben?

Nagyon keményen érezni. Most körülbelül hétezer vendégágy van a belvárosban, ez megduplázódott volna két év alatt, ha nem üt be a válság. Azaz ennyi szálloda meg panzió épült volna, de mind leállt. Leálltak a tetőtérbeépítések is. De mondok egy furcsa dolgot: ez nem is olyan nagy baj, mert a válság előtt egy kicsit már irreálisan felgyorsultak a dolgok. Például a Ferenciek tere és az Erzsébet tér között öt-hat nagy fejlesztés indult volna egy időben, amiket képtelenség lett volna összehangolni.

Jól  értem, jól jött a válság?

Furcsán hangzik, de igen. Egy kicsit átütemezte a fejlesztéseket a belvárosban. Én azt gondolom, hogy ami erős beruházás, az ezután is meg fog épülni, csak egy kicsit más ütemben.

2006-ban, mikor elkészítették a Fidesz Budapest-programját, még nem lehetett látni a válságot. Most visszanézve, mintha kicsit túlvállalták volna magukat: két új híd, két gyaloghíd, két metróvonal, plusz még kettő meghosszabbítva.

Ezt a programot az elszalasztott lehetőségeket figyelembe véve a mai igényekhez kell igazítani. Az a része ma is időtálló elképzelés, amit demarkációs tervnek neveztük: meg kell szüntetni, hogy városrészek vannak elválasztva egymástól vasútvonalakkal, vasúti töltésekkel. Ez az elképzelés érinti az eddig elmaradt gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az elővárosi vasútrendszer kiépítését.

Az Aquincumi híd megépítésére úgy lett volna lehetőség, hogy a vasúti híd felújításával párhuzamosan építik, de ez a lehetőség elúszott, ezért én Észak-Budapesten teljesen új híd megépítésére kevés esélyt látok most. Ha képzeletben megyünk dél felé, egy közúti hídnak Csepelnél és egy gyalogos hídnak be kellene férnie a következő időszakba.

05

A csepeli híd érthető, de minek a gyalogoshíd?

Akár Lágymányoson, akár a belvárosban a Vigadó tér és az Ybl bazár között, szerintem, a turizmust nagyon erősen megdobná egy dunai gyalogoshíd.

A belvárosi híd alatt az eredeti terveik szerint átvitték volna a kisföldalattit is, a Vörösmarty tértől egészen a Budai Várig meghosszabbítva. Elég álomszerű elem.

Mivel széles a Duna, erős szerkezet kell, és onnantól csak az a kérdés, hogy ez a szerkezet üres, vagy megy benne valami, például a kisföldalatti. Ezzel fel lehetne tárni a tetszhalott Budai Vár környékét. A Duna egy külön nagy fejlesztési lehetőség. Szerintem az unió kezdi meglátni, hogy külön akcióterületként egy fejlesztési térséget lehetne itt összehozni. Ha tehát ebből a szempontból nézzük a gyalogoshidat, nagyon komoly uniós forrásokat lehetne szerezni rá. Én úgy látom, hogy Magyarország úgy megy a 2011-es uniós elnökség felé, hogy lesz egy ilyen jellegű Duna-program.

Mi a helyzet a metróval, nem lesz sok az a kétszer két metróvonal?

Személyes véleményem, hogy az északi és déli HÉV-vonalakat összekötő 5-ös metróra szükség van, ráadásul ez a vonal sokkal hasznosabb, mint a 4-es. De mérnökként azt mondom, hogy egy folyó beruházást természetesen be kell fejezni. A 4-es metró építésével mint V. kerületi főépítész is több ponton találkozom. Például a Fővám tér felszíni rendezését megcsinálhattuk volna saját forrásból, saját elképzelések szerint, de végül nem kaptuk meg sajnos, nem vették ki a metróberuházásból.

Gyakori, hogy a kerületi főépítész nem tud megegyezni a fővárosi főépítésszel?

Azért nem olyan gyakori. Nekem erre van egy egyéni módszerem: sok időt kell adni az előkészítésre. A Budapest Szíve program 2005 óta készülődik. A másik, ha már elindult a kivitelezés, a gyors tempó. Ezt sokan nehezen viselik. Igyekszem lehagyni a szereplőket, és mire kiderül, hogy valamin még problémázni kéne, addigra már kész is.

04

Nem megy ez a minőség rovására?

Eddig nem ment.

Viszont akadhat helyzet, mint az előbb említett Fővám téri felszíni rendezésnél, hogy más az elképzelése a kerületnek, más a fővárosnak. Ilyenkor milyen taktikát követ, ráhagyja a fővárosra, hogy legyen így, vagy érdemesebb harcolni?

Inkább az első, tehát engedni és csinálni tovább. Mindig meg kell találni azt az elemet, amin tovább lehet lépni, és amin nem lehet, azon nem érdemes rugózni.

Az állandó főváros-kerület vita és az ezen alapuló tökölődés kódolva van az önkormányzati törvényben, mert egymás mellé rendeli ezeket a helyhatóságokat. Azaz egymás nélkül gyakran dönteni sem tudnak, így akár uniós milliárdok úszhatnak el. Régi terv, hogy ezen a helyzeten módosítani kell, a Fidesznek is volt erre programja, most mi a jelenleg érvényes elképzelés?

Francia kutatók azt vették észre, hogy sokkal kisebb fejlesztési potenciálú területek gyakran jobban fejlődnek, mint a több lehetőséggel rendelkezők. Ami fejlődik, ott konszenzus van, ami nem, ott bonyolult rendszerek működnek. Budapestnek jó lehetősége van a fejlődésre, de ha a megosztottság marad, akkor elszalasztjuk. Ez a kerületi rendszer bonyolultságára is értendő.

Tavaly tanulmányoztuk Berlin közigazgatási rendszerét, ami nagyon átalakult az elmúlt években. A huszonvalahány kis kerületből feleannyi lett, és egy nagyon tiszta megosztást alakítottak ki. A nagy rendszerek (fejlesztés, infrastruktúra) a központi önkormányzathoz tartoznak, az alapvető működés maradt a kerületnél.

Berlin a követendő példa?

Egy ilyen tiszta logikát akár Budapesten is be lehetne vezetni. Ez egy variáció lehet. Régóta benne van a levegőben, hogy az önkormányzati törvény feladatmegosztásától kezdve a választási rendszerig változtatni kellene, mert nagyon megváltozott a helyzet az elmúlt húsz évben, például majdnem félmillióval csökkent Budapest lakossága. De fejlesztéshez a mostani rendszerben is meg lehet teremteni a konszenzust. 

Az egyik legvitatottabb kérdés az elmúlt években az volt, hogy legyen-e toronyház Budapesten. Ön hova tenné le a garast?

A mostani szabályozási tervvel teljesen egyetértek, tehát Budapest néhány pontján bokorszerűen lehet, de ott is csak európai léptékkel.

02

Az méterben mit jelent?

Legfeljebb száz métert jelenthet. Nekünk nem Dubajjal vagy Manhattannel kell versenyeznünk.

Mivel szokott utazni Budapesten?

Mivel a belvárosban lakom, fél óra alatt elérhető célpontokhoz gyalog járok. Ha sietek, akkor felszíni tömegközlekedéssel. Ha ezen a körön kívül, akkor metróval megyek.

Hogyan sétál: Átsiet az utcán maga elé nézve, vagy tekintget, és élvezi a nagyszerű látványt?

A barátaim bóklászó embernek tartanak. Én rendszeresen sokat sétálok a belvárosban, máshogy nem lehet képbe kerülni. Rengeteg gondolat születik ilyenkor. Azt szoktam mondani, hogy én nem azt látom, amit önök látnak, hanem azt, amit önök látni fognak.

Ja, így könnyű…

Folyamatosan ebben a jövőben sétálok. Persze azért ebben a jövőben a múlt is benne van.