A reformátusok ugyanott laknak, ahol a jobbikosok

Ugyan a Jobbik valóban Észak-Magyarországon érte el a legjobb eredményeket a választásokon, és ugyanitt nagy számban élnek reformátusok, a kettő között azonban még sincs összefüggés, mondta Csanády Márton szociológus.

„A keleti országrészben nagyon magas a református vallásúak aránya, a református egyházban pedig - különösen az elmúlt húsz évben - erősen jelen van a jobboldali nemzeti radikalizmus” – fogalmazott a Hetek című lapnak Tamás Pál szociológus.

Anton Pelinka osztrák politológus, a CEU tanára a Die Presse című lapban pedig arról írt, hogy a Jobbik földrajzilag azokon a területeken a legerősebb, ahol a református egyház hagyományos fellegvárai találhatóak. Szembetűnőnek tartja azt is, hogy a szerinte nyugatellenes református egyház olyan nacionalista hangokat teremt, amelyek felerősödve a Jobbiknál is megtalálhatóak.

Csanády Márton szerint ökológiai tévkövetkeztetésről van szó, amit egyrészt egy 2009 elején készített európai értékrendvizsgálat is alátámaszt: a magukat reformátusnak vallók körében meglepően alacsony a jobboldali pártok támogatottsága. Magyarországon az evangélikusok egyáltalán nem szimpatizálnak a jobboldali értékrenddel, a legnagyobb támogatottságot a görög katolikusok és a nem hívők körében mérték.

A 2001-ben végzett népszámlálás adatai szerint a magyar lakosság negyede református, néhány százaléka evangélikus és kétharmada katolikus, 15 százaléka nem köti magát egyetlen valláshoz sem. Az észak-alföldi ma a legerősebb református régió.

Csanády Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy a Jobbik számos olyan körzetben ért el kiemelkedő eredményt, amelyek korábban az MSZP erősségei voltak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Jobbik legtöbb támogatója nem hívő, ezért is fogékony a pogány, sámánisztikus, ősmagyar identitástudatra, illetve a nyugatellenességre. Ezzel szemben a protestánsok alapértékrendjük szerint nyugatosok.

Kiemelte azt is, hogy míg a Jobbik szavazótáborának majdnem kétharmada férfi, addig Magyarországon a templomba járók, azaz a vallásukat aktívan gyakorlók kétharmada nő. Következtetése szerint tehát a valláshoz kötődés és a Jobbik politikai szociológiája ellentmondanak egymásnak.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy közel kétmillió református hívőről van szó, akik között sokféle ember megtalálható. Megemlítette például ifjabb Hegedűs Lóránt lelkészt, akit a református zsinat elnöke korábban az egyházi bíróság elé állított antiszemita kijelentések és a holokauszttagadó David Irving budapesti rendezvényének szervezésében való részvételért, bár az ügynek végül következménye nem lett. Ifjabb Hegedűs Lóránt a választási kampányban a Jobbikkal járta az országot, felesége, Hegedűs Lórántné a Jobbik országos listájának 11. helyéről jutott be a parlamentbe.

Beszélt arról is, hogy református lelkészek más politikai pártokban is tevékenykednek, például a fideszes Balog Zoltán, aki az elmúlt négy évben az emberi jogi bizottság elnöki posztját töltötte be, vagy Szászfalvi László Csurgó fideszes polgármestere, ugyanennek a bizottságnak az alelnöke volt – a Fideszben amúgy is felülreprezentáltak a reformátusok, aminek társadalomtörténeti okai vannak.

A református egyház nem tiltja, hogy tagjai politizáljanak, bár egy 2002-es alkotmánymódosítás szerint ha valaki országgyűlési képviselői posztot tölt be, abban az időszakban nem gyakorolhatja lelkészi hivatását.

Csanády Márton úgy véli, hogy az új kormány hozzáállása az egyházakhoz változhat a korábbi évekhez képest, hiszen egyes területeken, ilyen például a cigánypolitika, mindkét fél a másikra van utalva, így nagyobb együttműködés várható köztük.