Bajnai országot értékel

Bajnai Gordon napirend előtti felszólalását követően Pető Iván "Búcsú az Országgyűléstől", a KDNP-s Harrach Péter "Útelágazás", a fideszes Varga Mihály "Kormányzati teendőkről" címen szólal fel. Szokatlanul aktívak lesznek a képviselők napirend után is, tízen is felszólalnak - általában egy-két felszólaló vállalja csak ezt a korlátozottan publikus felszólalási formát.

A ciklus utolsó interpellációiban az ellenzék a vízközmű-privatizációról, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő zűrös ügyeiről, a moszkvai kereskedelmi kirendeltség gyanús eladásáról fogják kérdezgetni a kormány tagjait.

Bajnai Gordon a nap első felszólalója lesz. A parlamenti szabályok szerint ha szónoklata kevesebb mint negyven percig tart, a pártok frakcióvezetői öt, ha hetven percig tart, húsz percben reagálhatnak.

Még az utolsó frakcióülésen is összevesztek egymással a szocialisták. Egy forrásunk szerint nyert az ipari lobbi, elérték, hogy az egy év munkájával megalkotott klímatörvény mégse kerüljön fel az utolsó ülés napirendjére.

Bajnai Gordon ezen a címen tartja meg utolsó parlamenti felszólalását. Mielőtt beszélni kezdett volna, a képviselők megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól.

A Fidesz és a KDNP képviselői javarészt távol maradtak a miniszterelnök utolsó felszólalásától - nagyjából minden harmadik ellenzéki képviselő ül csak bent a teremben. Hiányzik a két pártvezető, Orbán Viktor és Semjén Zsolt is.

"Magyarország állva maradt, kezeltük a válságot, megvédtük polgárainkat és utat nyitottunk a fejlődés előtt" - kezdte felszólalását Bajnai Gordon, aki tíz hónappal ezelőtt, miniszterelnökké választásakor bízott benne, hogy ezekkel a mondatokkal zárhatja tevékenységét. Köszönetet mondott a magyaroknak, ezt a szocialisták megtapsolták.

Bajnai: A költségvetés egyensúlyát helyreállította, az elmúlt évtizedek legnagyobb kiigazítását hajtották végre. Magyarország az unió ötödik legalacsonyabb költségvetési hiányát mondhatja magáénak.

Bajnai: Az egyik legnagyobb eredmény a bizalom újjáépítése. Magyarországban újra bíznak külföldön, a kormány a gyarapodó Magyarország alapjait fektette le.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Bajnai: A szociális rendszer sokakat ösztönöz majd segély helyett munkára. A magyar gazdaság 2011 után négy százalék körüli értékkel bővülhet. A bővülést nem elosztani, hanem beosztani kellene. A versenyképesség javítására kell fordítani ezt az összeget.

Bajnai: Voltak, akik nem a cselekvést, hanem előrehozott választást sürgettek. A parlament felelős többsége azonban úgy gondolta, nincs elvesztegetni való időnk. Görögország drámája kései megerősítése annak, hogy Magyarország jól tette, hogy a gyors cselekvést választotta. Bajnai megköszöni az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a munkát.

Bajnai: Szorítóan szűk a mozgástér, ez fegyelmezettséget követel. A választás fordulópont. Vállalják-e a felelősség kényszerét a győztesek? Ha igen, akkor lehorgonyozhatunk Nyugaton. Ha nem, akkor egyszer megint lesz majd egy miniszterelnök, aki azzal lesz kénytelen kezdeni programját: fájni fog. Pedig fáj ez annak is, aki kimondja.

Bajnai: A következő tíz évben mostohább körülmények lesznek, mint a válságot megelőző tíz évben. Ebben a helyzetben kell helytállni. A képviselőknek három nemzeti célt javasol: 1. Legyen magyar euró 2014. január elsején. Ehhez tartósan három százaléknál kisebb hiány, alacsony infláció kell, valamint célzott gazdaságpolitika, felelősség. 2. Legyen cél a következő ciklusban a foglalkoztatás bővítése. 3. Gyors gazdsági növekedés beindítása.

Bajnai: Sikeres cigánykisebbség nélkül nincs sikeres többségi társadalom.

Kifáradt, elfásult a közélet. Az életünket korábban nem tapasztalt mértékben zabálja fel a politika. Kinek érdeke, hogy kettévágja az országot? Magyarországnak ez nem érdeke, a gazdasági növekedés hasznát a demokrácia megerősítésére kell használni. Működik minden intézmény.

Bajnai: Fontosnak tartanám, ha most, a kampány elején tenné egyértelművé minden induló: az alkotmányt tiszteli és tiszteletben tartja. Annak pedig esetlegesen ténylegesen indokolt módosítása nem történhet soha aktuális hatalmi törekvések szerint, hanem csak széles politikai és társadalmi egyetértés alapján.

Egyetértve a köztársasági elnök úrral, én is úgy gondolom: az alkotmány fenntartása - ahogy mondta - óriási felelősség, amelynek viseléséhez jogi és érzelmi műveltség kell. Veszélyes, megengedhetetlenül veszélyes azt állítani, azt sugallni, hogy az alkotmányt nem kell tisztelni.

A köztársaság alapintézményei közé tartozik a függetlenül és befolyástól mentesen működő Magyar Nemzeti Bank is. Most, a gazdasági válságkezelés idején megtapasztalhattuk, milyen fontos szerepe van a nemzeti bank függetlenségének, és milyen veszélyeket rejt magában, ha bárki feladatának érzi a nyomásgyakorlást az intézmény működése felé.

Bajnai: A politikai csatákból ki kell hagyni az igazságszolgáltatást.

A bíróságok és az ügyészségek pártatlan működése elengedhetetlen egy modern köztársaságban.

Fontos, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét működtetők is tudják: az ő feladatuk, küldetésük sokkal fontosabb, mint politikai szimpátiájuk.

Vannak a köztársaságnak új demokratikus intézményei is, amelyek megerősítése hozzájárulhat a köztársaság erejéhez. Ilyennek tekintem a Költségvetési Tanácsot, amelynek létrejötte azt igazolja, hogy a demokrácia intézményrendszerét lehet és kell fejleszteni.

Bajnai: Ma általános az emberek kiábrándulása a politikából Magyarországon. Ennek a tendenciának a megfordítása, vagyis a politika bennfentes világának megújulása nélkül nincs esély arra, hogy az ország a jövője szempontjából szükséges változtatásokat sikerrel végigvigye.

Nem utolsósorban ezért kellene végre megállapodásra jutniuk a pártoknak a tiszta, tisztességes és átlátható pártfinanszírozás megteremtéséről.

A bizalom visszaszerzése itt kezdődik. Számonkérhetőbb, transzparensebb, elszámoltathatóbb, becsületesebb politikára van szükség.

Bajnai: A politikai ellenfelek vajon valóban azt hiszik, hogy magyarabbak lehetnek egymásnál? Vajon valóban hiszik, hogy a másik hazaáruló, családellenes, vagy épp embertelen diktátor?

Vajon a fideszes valóban azt hiszi, hogy az mszp-s „komcsi”, az mszp-s meg azt, hogy a fideszes „náci”? Vajon valóban hisszük ezeket a tűrhetetlen otrombaságokat, vagy csak kiabáljuk őket önfeledten, mint B-közép a rigmusokat egy-egy örökrangadón…

Vajon csak a közbeszéd vadult meg ennyire, vagy mi magunk is?

Mindenki tudja, hogy nem jó ez így. Szenved tőle az ország. Szenved tőle a gazdaság, és szenvednek tőle a családok, a barátok, a közösségek.

Bajnai: A szélsőjobb nemcsak a szavakban, valóban sem tiszteli az alkotmányt. A szélsőjobb nem élteti, csak visszaél a demokráciával, a szabadsággal. A szélsőjobb megoldást hazudik minden elcsigázott és türelmét vesztett embernek, pedig ő maga a probléma.

Tőlem nem egyszer megkérdezik manapság: mi a baj a Jobbikkal, hiszen nemhogy kormányon nem voltak még, de a Parlamentben sem?

És ez fontos kérdés. A szélsőjobbal szembeni határozott fellépés ugyanis ott kezdődik, hogy erre válaszolunk.

Az a baj a Jobbikkal, hogy tönkreteszi a hazánkat – tönkreteszi kívül és belül. Tönkreteszi azzal, hogy nem megoldásokat kínál, hanem bűnbakokat. Bűnbakokat, akikre haragudni lehet, akiken levezethetők a társadalmi, vagy akár az egyéni feszültségek. És a gyűlölet ereje könnyen elfeledteti sokakkal, milyen sok még a vesztenivalónk.

A Jobbik üzemanyaga a békétlenség, a megosztottság, a harag. Ezek fenntartásában érdekelt és semmi sem túl nagy ár, ha feszültséget kell kelteni: ha kell, a szavaik erőszakosak, ha kell, a tetteik. „Igény, az volna rá” – hangzik a cinikus ideológiájuk.

Bajnai: Hasonló a hasonlónak örül. És amilyen meglepőnek tűnhet 2010 Magyarországán a mondat, olyan igaz: több a hasonlóság a Fideszben és az MSZP-ben, mint e kettő és a Jobbik között.

Igen: a hasonlóság az, hogy a Fidesz és az MSZP – akármennyire is „tűz és víz”, egyaránt demokraták gyülekezete. Pont. A szélsőjobb – és most a Jobbik politikai haszonélvezőiről, vezetői politikusairól és nem a támogatóiról beszélek – pedig nem elkötelezett demokraták gyülekezete. Pont.

Demokrata a demokratával fog össze az antidemokratikus törekvésekkel és erőkkel szemben. Ez a szabad demokráciák önvédelmének alapelve.

A két nagy pártnak úgy kell megküzdenie egymással, hogy ne a demokrácia legyen a vesztes. Ha a szélsőjobb a nevető harmadik, a másik kettő egyaránt kikapott. Akkor a győztes is nagy árat fizet a győzelméért.

Nem a vetélkedés, nem a kemény verseny felfüggesztését kérem, illetve ajánlom Önöknek.

Csak azt, hogy legyen egy téma, a szélsőjobbal szembeni fellépés, amelyben összefognak, vagy legalább nem játsszák ki egymást egymás ellen.

Én e politikai versenynek elfogult drukkere ugyan vagyok, de résztvevője nem. Megtehetem tehát, hogy kimondjam azt, amit Önök, a kampány hevében talán nem engedhetnek meg maguknak.

Demokrata és hazafi Orbán Viktor is, demokrata és hazafi Mesterházy Attila is. Lehet, hogy csak ennyi a közös nevező, de ez közös nevező – és ez elég lehet ahhoz, hogy Magyarország legyőzze a szélsőjobb veszélyt.

Bajnai: Nem akartam megváltóként feltűnni, rajongókat gyűjteni és korszakot csinálni.

Szakszerűen, a lehető legkevésbé megosztó módon, tisztességgel, csendes szóval eredményesen igyekeztem dolgozni.

Annyit végezni a rengeteg feladatból, amennyit egy év alatt csak lehet, és mindig a nehezét venni előre.

Ebben hittem, ebben hiszek. A jó kormányzás talán kissé divatjamúlt, mert apolitikus eszményében.

És még valamiben.

Hiszek a békés, gyarapodó, modern, európai Magyarországot akaró polgárok álmaiban. Diákok és nevelők, tisztességgel dolgozó és tisztességgel munkát adó vagy munkát kereső emberek, nagyszülők, szülők és gyermekeik Magyarországról szóló álmaiban.

Ma több a hitem, több a reményem az ő álmaik beteljesülésében, mint korábban.

Tettem, amit ezért miniszterelnökként tehettem. A legjobb tudásom szerint. Nem tévedhetetlenül, de nagy igyekezettel. Kivételes megtiszteltetés miniszterelnökként szolgálni. Kivételes megtiszteltetés lesz ezt tenni állampolgárként is.

"Miniszterelnök úr édesbús búcsúbeszéde arra emlékeztetett, amikor apa délután elmegy dolgozni, és arra inti gyerekeit, hogy legyenek jók. Miniszterelnök úr, ha ezek a problémák önt ennyire aggasztják, akkor miért nem folytatja pályáját" - kezdte reakcióját Navracsics Tibor, aki beszéde közben szópárbajba keveredett a szocialista frakció tagjaival is. "Majd magukról is lesz egy-két jó szavam" - mondta.

Navracsics azt, hogy Bajnai szerint a válságkezelés sikeres volt, úgy értelmezte, hogy Bajnai örült a válságnak. Ezután az iránt érdeklődött, hogy míg Csehország, Lengyelország és Szlovákia 25-30 százalékkal növelte GDP-jét 2004 óta, Magyarország miért csak 9-cel. Erről szerinte Bajnai elfelejtett beszámolni. Majd azzal oktatta Bajnait, hogy a demokráciában a funkciókat betöltők mögött választók állnak, bezzeg Bajnait csak az MSZP kongresszusa választotta ki. Újból kifogásolta, hogy Bajnai nem választott tisztviselőként tart kiselőadást a demokráciáról. A végén még kitért arra is, hogy a szocialisták becsapták választóikat.

"Ha megfogad tőlem egy jótanácsot, politikusként az ígéreteit mindig tartsa be" - üzente végül Bajnainak Navracsics, aki szerint a miniszterelnök most levetette magáról a felelősséget.