Bajnait, Oszkót és Simort is elszámoltatná a Fidesz

A jelek szerint néhány hét múlva kormányra kerülő Fidesz elsőként 11 ügy kivizsgálását tervezi hatalomra kerülése után. Lázár János, a párt rendvédelmi szakpolitikusa sajtótájékoztatóján azt mondta, "alkotmányos és törvényes elszámoltatásra készülnek, nem pedig leszámolásra. Szerinte az új kormány "addig nem kezdheti el a munkáját, amíg ki nem derül, hogy kik felelősek az ország szétlopásáért".

A Fidesz kampányának hangsúlyos eleme az elszámoltatás. A kivizsgálandó ügyek listájának első helyén a BKV gazdálkodása áll. Az ügyben jelenleg is nagy nyilvánosság előtt zajló rendőrségi nyomozás folyik, a BKV szinte teljes egykori vezérkarát és Mesterházy Ernőt, a főpolgármester főtanácsadóját is őrizetbe vették. A BKV vezetői általában feltáró vallomást tettek, melynek részleteiről szívesen nyilatkoznak a sajtóban.

Több olyan téma is felkerült a listára, amelyeket a Fidesz a parlamentben is támadott. A sukorói kaszinóváros telekcsere-ügylete és a bábolnai telekcserék rendszeres témái voltak a fideszes képviselők interpellációinak, mindkét ügyben ügyészségi vizsgálat folyik.

A Fidesz két privatizációt is vizsgálna, a Malév és a Budapest Airport eladását. A Malévot időközben visszaállamosította a kormány, legalábbis a Malév közgyűlésén februárban úgy döntöttek, hogy újra 95 százalékos állami tulajdonba veszik.

Vizsgálnák a Magyar Posta székházának eladását és az új MTV-székház ügyét is. A Fidesz mindkét üzletet támadta a parlamentben.

A rendőrség ténykedését is vizsgálnák, a tévészékház ostromát és a 2006. október 23-i rendőri fellépést sorolta fel Lázár.

Megvizsgálnák a MÁV és a Magyar Villamosművek végkielégítési ügyeit is. A BKV-botrányt a végkielégítési ügyek robbantották ki. A MÁV-nál és az MVM-nél még nem folyt hivatalos vizsgálat a végkielégítések ügyében, a témában a Magyar Nemzetben jelentek meg dokumentumok.

Kivizsgálnák a költségvetés adatainak meghamisítását is - ez még a 2005-ös költségvetést jelenti.

11. kivizsgálandó ügyként Lázár János az "állami vezetők offshore érdekeltségeinek vizsgálatát" nevezte - állami vezető alatt Bajnai Gordon miniszterelnököt, Oszkó Péter pénzügyminisztert és Simor András jegybankelnököt értik. A Bajnai és Oszkó elleni vizsgálatoknak nincs gyakorlati jelentőségük, Simor András azonban még három évig a jegybank elnöke marad. A Fidesz nem kedveli a jegybankelnököt, a parlamentben is támadták, gazdaságpolitikusai pedig nem értenek egyet pénzpolitikájával. A jegybankelnök elmozdítása viszont macerás, eddig csak két bankelnök távozott idő előtt. Bod Péter Ákost a Horn-kormány kényszerítette lemondásra, Surányit törvényhozási trükkel, az új jegybanktörvény elfogadásával mozdította el posztjáról Antall József kormánya.