Lehet, hogy Orbán Viktor nem jut be a parlamentbe

A pártigazgató hivatalosan két hete nyilatkozott róla, a közvélemény viszont már rég hozzászokhatott a gondolathoz, hogy az országgyűlési választáson a Fidesz tarolni fog. A túlzott várakozásokat hűtve a fideszes vezetők eddig többnyire tagadták, hogy pártnak esélye volna a parlamenti kétharmad megszerzésére, a szocialisták azonban hosszabb ideje ezzel riogatják híveiket. Ha most vasárnap lennének a választások, meglepetést tulajdonképp senkinek sem okozna, ha a nagyobbik ellenzéki pár mind a 176 egyéni kerületben megszerezné a képviselői mandátumot, és győzne a pártlistás szavazáson is.

Választástechnikai szélsőérték

Hiába vált azonban az elmúlt hónapokban széles körben hihetővé és elfogadottá, a várható totális győzelem választástechnikai szempontból mégis különlegesnek minősül.

A magyar választási rendszer megalkotói előtt annak idején fontos célként lebegett, hogy megfelelően kezeljék, csökkentsék a szélsőséges helyzetek hatásait. A túlságosan népszerű pártok túlzott fölényének megakadályozására a veszteseket segítő elemeket építettek a rendszerbe. A legfontosabb ilyen elem az országos lista, amelyet eredetileg ezért kereszteltek kompenzációs listának. A lista lényege, hogy – a győzteshez képest kisebb mértékben – képviselethez segítse a választók által támogatott, de a végül alulmaradó, vesztes politikai szervezeteket is.

Ha áprilisban a Fidesz(–KDNP) minden rekordot megdöntve valóban megszerzi az összes egyéni mandátumot, akkor rekordot dönthet azzal is, hogy minden korábbinál rövidebbre zsugorodhat az országos listáján bejutók névsora. Sőt az sem zárható ki, hogy a nagy győzelem következtében a listáról egyetlen mandátuma sem lesz. Ebben az esetben a listavezető Orbán Viktor, akit a párt szimbolikus vezetőjeként a pártküzdelmektől megkímélve kizárólag az országos listán akarnak bejuttatni, kimaradna a parlamentből. Az országoslista-rövidségi rekordot eddig az MSZP tartotta: a szocialisták 1994-es győzelmekor létrejött 209 fős frakciójában mindössze hét képviselő volt országos listás.

Listaszámtan

A korábbi magyarországi választásokhoz képest szokatlan helyzet megértéshez érdemes felidézni néhány alapinformációt: az Országgyűlésben 386 képviselőnek van hely, közülük egyéni választókerületből 176-ot, területi listáról maximum 152-t, országos listáról minimum 58-at töltenek fel. Az egyéni és (arányosan) a területi listás helyeket az a politikai erő nyeri, amelyik az adott helyen a legtöbb szavazatot kapta, az országos listán viszont csak töredékszavazatokkal lehet mandátumot szerezni.

Az országos listás helyek számításákor az első fordulóban a jelöltekre és a területi listára (pártra) leadott, de mandátumként még nem hasznosított szavazatok, azaz töredékszavazatok oszlanak meg az 58 képviselői hely plusz a területi listákon el nem kelt mandátumok között. (A területi listás helyek elosztási módszeréből adódóan területi mandátumok is felcsúszhatnak az országos listás helyek közé, a tényleges szám minden választáskor változik, volt már példa arra is, hogy kilencvenre bővült a kompenzációs helyek száma.)

Abban az esetben, ha egy párt az egyéni választókerületekben mindenütt győz, innen nem gyűjt töredékszavazatokat, hiszen minden rá adott szavazat hasznosult. Töredékszavazatok ekkor csupán a területi listákról, a tizenkilen megyéből és a fővárosból érkezhetnek, számukat azonban lehetetlen előre megjósolni, mert azt több egymástól független tényező befolyásolja. A megyei listás helyek elosztásnál alkalmazott számítások viszont nemcsak növelhetik, hanem a kétharmados szabály miatt csökkenthetik is a felvitt töredékszavazatok mennyiségét.

A Fidesz esetében is előfordulhat, hogy amit az egyik megyében begyűjt, a másikban elveszíti, ezért minden korábbinál nagyobb az esély arra, hogy 2010-ben nem lesz országos listás képviselője.

Az országos listás helyeket az úgynevezett d’Hondt-módszerrel osztják el a pártok között. Az eljárás lényege, hogy összeállítanak egy táblázatot, amelynek első sorát a pártokra leadott töredékszavazatok képezik. Az országos listás pártok oszlopaiban a következő sorba az adott párt töredékszavazatainak a fele, a következőkbe a harmada, negyede stb. kerül. Ezután meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik párt számoszlopában találták meg, az a párt kap egy mandátumot, a következő legnagyobb szám hozza a következő mandátumot. Az eljárást addig kell folytatni, amíg az összes mandátumot ki nem osztják.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!