Blanka, Bianka
5 °C
11 °C

Oroszország legjobbik barátja

2010.03.17. 10:49
| Módosítva: 2013.07.05. 16:33
A magyar jobboldal hagyományaitól eltérően, de a kelet-európai euroszkeptikus és szélsőséges pártok gyakorlatához igazodva a Jobbik is Oroszország barátjaként viselkedik. A keleti nyitás politikáját a piacok bővítésével és a turáni szövetség feltámasztásával indokolják, de a valós ok inkább a párt határozott Nyugat- és Amerika-ellenessége.

Oroszország jobbratolódott. Putyin és Medvegyev hatalmi gépezete az orosz nacionalizmus felébresztésével próbálja újraéleszteni Oroszország nagyhatalmi ábrándjait, erre bizonyíték többek között a sztálini múlt relativizálása, valamint a hatalommal kritikus szervezetek zaklatására életre hívott nacionalista ifjúsági mozgalom, a Nasi (Mieink) is, A jobbratolódással a kelet-európai szélsőjobb és Oroszország kapcsolatában is fordulat állt be.

A régió szélsőséges, euroszkeptikus pártjai, például a bolgár Attaka, a Szerb Radikális Párt már régóta szövetségesként tekint Moszkvára. Nincs ez másként Magyarországon sem. A Jobbik programját tanulmányozva nyilvánvalóvá válik elkötelezettségük az orosz-magyar kapcsolatok fellendítésében, Oroszországra, mint stratégiai szövetségesre tekintenek a párt vezetői.

Hazánk nem komp, hanem híd

vona
Vona_Gábor Jobbik miniszterelnök-jelöltje

"Oroszország nélkül nem létezik Európa, kontinensünknek nincs jövője nélküle. Európa politikai centrumát a jelenleginél keletebbre kellene tolni, s ha ez megvalósulna, abban Magyarországnak kitüntetett szerepe lehet közvetítőként" - fogalmazott Vona Gábor pártelnök-kormányfőjelölt a Magyar Nemzetnek adott január 3-i interjújában. Magyarország hídszerepét az elmúlt tíz évben jellemzően a legoroszbarátabb politikát folytató magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta mindig.

A Jobbik keleti elkötelezettsége már a párt választási programján alapuló kiskátéjából is egyértelműen kiolvasható. A kiskáté külpolitikát érintő pontjaiból kirajzolódik, hogy a Jobbik erősen euroszkeptikus, antiatlantista, az Egyesült Államokkal való szoros kapcsolatot inkább a keleti "testvéri" és gazdasági kapcsolatok építésével váltaná ki.

A kiskáté alapján a Jobbik Oroszországra elsősorban piacként tekint ugyan, de vezetői egyéb megnyilatkozásaiból kiderül, hogy ennél komolyabb szerepet szánnak az orosz-magyar barátságnak.

Fulladozunk Amerika túlhatalmától

A Jobbik politikai helyzetértékelése szerint Magyarország fulladozik az egypólusú világban. Vona Gábor egyik publicisztikája szerint Magyarország csak akkor tudott sikeres lenni külpolitikailag, ha a külpolitikai erőtér nem egypólusú volt - sikeres időszakként jellemzi a spanyol örökösödési háború idején zajló Rákóczi-szabadságharcot, Andrássy Gyula 1867-et követő külpolitikáját, illetve "a két világháború közötti bátor külpolitikát". Írásában ugyanakkor nem fejti ki, hogy pontosan mire is gondol. Rákóczi végül sem a franciáktól, sem a törököktől nem kapott kellő támogatást a szabadságharchoz, Andrássy Gyula a Monarchia külügyminisztere volt, a kiegyezés értelmében Magyarországnak nem is volt önálló külpolitikája, a két világháború között pedig Magyarország teljesen elszigetelődött, egyedül Németország felé tudott nyitni.

Az ellenpéldaként 1945 utáni időszak pedig pont a kétpólusú világrend kora volt. Ennek ellenére a jövő reményét Vona az Egyesült Államok hegemóniájának megbontásában látja, amiben Magyarországnak is szerepet szán. "Az Egyesült Államok monopolizálta világ remélhetőleg a végóráit éli. Képtelen lesz többfrontos harcra Kínával, Oroszországgal, az Irán vezette muszlim világgal és Latin-Amerikával. Ez utóbbival sokat nem tudunk kezdeni, de az első három felé igen is találnunk kell utat" - írta.

Feltámasztani a turáni szövetséget

szegedi csanad
Szegedi Csanád

Eltekintve attól, hogy a síita Irán legfeljebb szeretne a szunnita muzulmán többség vezető hatalma lenni, az irány egyértelmű. Ennél egyértelműbben csak Szegedi Csanád, a párt európai parlamenti képviselője fogalmazott, aki egyértelműen "a szkíták-hunok-avarok alkotta" szövetségről beszélt Yerik Utembayev brüsszeli kazah nagykövettel folytatott tárgyalásai után, figyelmen kívül hagyva a történelmi tényeket. Vona szintén lehetőséget lát "keleti származásunkban".

Utembayev és Szegedi szerint a kazah és a magyar rokon népek, és az erre a rokonságra épülő, szoros magyar-kazah szövetség "lesz Európa és Belső-Ázsia szövetségének az új alapja". Szegedi szerint "egy nagy szláv és germán tenger között örlődtünk", a turáni szövetség ebből is kitörést jelenthet.

Felszólalás egy nemlétező szervezet konferenciáján

Az orosz kapcsolat fontosságát jelzi az is, hogy Vona Gábor talán leginkább hangsúlyozott külföldi útja is Moszkvába vezetett. A Jobbik angol nyelvű hírportáljának beszámolója szerint Vona "Vasilij Padovszkij  [sic!], a Nemzeti Tradíciók Konszolidálásának Európai Akadémiája elnökének meghívására" látogatott Moszkvába, ahol arról adott elő, hogy "Oroszország értékes tapasztalata a fejletlen, szegény vidéki területek javításában remek és követendő példa Magyarország számára is", illetve a Jobbiknak "nagy szerepe lesz a külügyek alakításában a közeljövőben, és teljes mértékben támogatni fogja az orosz-magyar politikai és gazdasági kapcsolatok javítását.

Az interneten a Jobbik beszámolóján kívül nem található nyoma sem Vasilij Padovszkijnak, sem fura nevű akadémiájának.

A hangzatos szavak mellett a Jobbik tettekben is elkötelezett az orosz érdekek mellett. Balczó Zoltán európai parlamenti képviselő az EP-ben a Nabucco-projekt ellen, az orosz Déli Áramlat gázvezetékért lobbizott, míg Morvai Krisztina az EP emberi jogi bizottságának az oroszországi jogvédők ellen elkövetett gyilkosságokat vizsgáló ülésén az ellen érvelt, hogy az EP vizsgálódjon a témában - ami legalábbis érdekes, tekintve, hogy Morvai magát jogvédőként határozza meg, és a bizottságban állandóan a magyarországi jogsértések kivizsgálását követeli.

A Nyugat-ellenesség a kulcs

A Jobbik oroszbarátságával kapcsolatban összeesküvés-elmélet szintjén rendre felmerül, hogy Oroszország anyagilag is támogatja a pártot. Miközben az oroszok ténylegesen is nyújtanak segítséget kelet-európai szélsőjobboldali mozgalmaknak - a szélsőségesek támogatása, ezzel a nyugatbarát politikai berendezkedés gyengítése jól beleilleszthető hosszútávú geopolitikai terveikbe -, a Jobbik esetében semmi sem bizonyítja a kapcsolatot.

A párt anyagi háttere ugyan homályos, de Vona a Barikádnak adott interjújában reális képet fest a még 2009-es EP-választási kampányuk költségeiről. A TNS Media Intelligence felmérései szerint a Jobbik listaáron számolva 45 millió forint körüli összegből kampányolt, azaz a kedvezményekkel együtt reálisnak tekinthető a Vona által emlegetett 30 millió forintos nagyságrend. Erre pedig valóban fedezetet nyújthatott a Jobbik-MIÉP pártszövetség 2006-os választási eredménye után járó állami támogatás és a támogatói adományok. A mostani kampányuk is költségkimélő, inkább fórumokat tartanak, és óriásplakátok helyett inkább kisebb hiretésket ragasztanak. Igaz, Pörzse Sándor a párt március 15-i ünnepségén azt mondta, hogy lenne tévés reklámjuk is, de azokat a csatornák nem hajlandóak sugározni, még pénzért sem.

A Jobbik oroszos elkötelezettségének egyértelműbb magyarázatát adhatja Nyugat- és főként Amerika-ellenességük - ahogy az arab, illetve a muzulmán világ iránti vonzalmuknak Izrael-ellenességük. A másik oka keleti elkötelezettségüknek az a meggyőződésük, hogy az Európai Unió a magyar mezőgazdaság tönkretételén dolgozik, miközben Oroszország - és az amúgy agrárexportőr Kína - felvevőpiaca lehetne a magyar terményeknek.

[A cikk megírásakor sokat merítettünk Szánthó Miklós a Konzervatórium blogon megjelent tanulmányából.]