Mesterházy, Orbán, Vona, Bokros csodálatos húsz éve

Bokros Lajos politikai pályafutásában 1995 után a második legfontosabb év. Együtt menetel immár Dávid Ibolyával, vezeti az MDF EP-választási listáját, és bejut az európai parlamentbe.

Gyurcsány bukása után neve miniszterelnök-jelöltként is felmerül – igaz, kié nem? –, eleinte az SZDSZ teljesen elutasítja, de a bohózat tetőpontján már megbarátkoznának vele, de akkor már késő. Kiderül, Bokros nemcsak az MDF EP-listáját vezeti, ő a párt 2010-es miniszterelnök-jelöltje is.

"Világosan kiderült az is, hogy ma Magyarországon egyedül az MDF-nek és Bokros Lajosnak van olyan őszinte és határozott programja, mely megoldást jelent a 21. század kihívásaira. Ehhez a programhoz azonban a választók felhatalmazására van szükség, ezért előrehozott választást kell tartani." (Dávid Ibolya a kormányválság idején)

Gyurcsány bukásának évében Mesterházy Attilát előbb frakcióvezetővé, majd miniszterelnök-jelöltté választják. A két esemény között vallomást tett a bíróságon a Zschlag-ügyben: bár több vezető politikus szerint is Mesterházynál kellett lobbizni, ő tagadta, hogy hozzá tartoztak volna a pénzügyek.

„Ha azt veszem alapul, hogy a kongresszus milyen nagyarányú támogatással választott meg jelöltnek, nem mondható, hogy egyetlen személy vagy csoport, vagy generáció "tolt" volna. Mindig is azt mondtam, hogy a kormányfő-jelöltnek konszenzusos személynek kell lennie, aki mögött az egész párt kész felsorakozni. Arra pedig, hogy tavasszal mi, fiatalok még tisztújítást sürgettünk, csattanós válasz, hogy ma egy 35 éves miniszterelnök-jelöltje van az MSZP-nek, az országos lista első húsz helyén pedig hét, 35 év alatti politikus szerepel. A szocialista párt bízik a jövőjében, ezért olyan embereket helyez előtérbe, akiknek a következő húsz évben is van jövője a politikában.” (Nagy N. Péter és Szalay Tamás Lajos interjúja Mesterházy Attilával a Népszabadságban, 2009. december 13-án)

Hiába akarta Orbán Viktor elmozdítani posztjáról Gyurcsány Ferencet, ez nem jött össze, Gyurcsány lemondott, és , ha kissé nehézkesen is, de az MSZP-nél tartotta a hatalmat. A Fidesszel megint megnyeri az európai parlamenti választást.

"Lassan az egész ország a Gyurcsány–Bajnai-korszak áldozata és kárvallottja lett. És most az egész ország azt mondja: elég! Ezt mondták Csepelen múlt vasárnap a szavazók, ezt mondták a ferencvárosiak néhány hónapja. Magyarország azt mondja: elég a Gyurcsány–Bajnai-korszakból! Elég a gazdasági és politikai szélhámosságokból! Elég az MSZP-ből!" (Orbán Viktor a Fidesz európai parlamenti kampánynyitóján)

Tavasszal az időközi választásokon a jobbikos jelöltek rendre az öt százalékos parlamenti küszöb felett szerepelnek. A júniusi EP-választáson a választók közel 15 százaléka, 428 ezer fő a Jobbikra szavaz, a párt három mandátumot szerez. Júliusban a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is feloszlatja a Magyar Gárda Egyesületet és a mozgalmat. Az ítélet elleni budapesti tiltakozó megmozduláson a rendőrök őrizetbe veszik Vona Gábort, és csak másnap engedik el.

Július végén megalakul az Új Magyar Gárda Mozgalom. A Jobbik ősztől kezdve átlagosan napi 5-8 pártrendezvényt tart országszerte. Vona Gábor a 2010-es országgyűlési választásokon az MSZP legyőzését jelöli meg célként.

Csurka szerint zsidó vagyok, egy cigány blogger szerint meg buzi. Ezzel ellentétben római katolikus paraszt családból származom, szép feleségem és tüneményes kisfiam van, akit nem örökbe fogadtuk, ha érti, mire gondolok… Egyébként azt szokták mondani: akire a közéletben legalább egyszer nem mondják, hogy zsidó vagy homoszexuális, az még nem ért el semmit. Valamit ezek szerint már letettem az asztalra. (Vona a barikad.hu-nak)