Lehet csalni voksturistákkal?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Választás cikkek
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Mit jelent az, hogy voksturizmus?
Ez a nem túl szellemes szó arra utal, hogy ha az emberek nagyobb csoportban, szervezetten szavaznak a lakóhelyüktől távol, akkor ezzel befolyásolhatják az eredményeket. Amúgy a törvények lehetőséget adnak arra, hogy bárki máshol szavazzon.
Miért szavazna valaki a választás napján másik helyen, ha nem azért, mert csalni akar?
Miért ne szavazhatna? Ez törvényes lehetőség arra, hogy mindenki gyakorolhassa a választójogát. Sokan nem az állandó lakcímükön laknak, egy egyetemista nem mindig tud hazamenni a választás napján, más éppen nyaral, és vannak emberek, akik vasárnap is az othonuktól távol dolgoznak. Ha április 9-ig bementek a polgármesteri hivatalba, és azt mondták, hogy máshol akarnak szavazni, kaptak erről igazolást. Ilyenkor senki sem kérdezi meg, miért éppen Pécsen vagy az Újlipótvárosban akarnak szavazni.
De miért lett most ebből ilyen sorbanállásos balhé?
Mert 2007-ben megváltozott a választási eljárásról szóló törvény. A lakóhelyüktől távol szavazókat most városonként vagy kerületenként egyetlen kijelölt szavazókörbe irányították. Ezért néhány helyen hatalmas sorok alakultak ki, és nem került mindenki sorra a szavazókör bezárásáig, este hétig.
Ha 2007-ben változott meg a törvény, miért csak most volt botrány? Volt szavazás tavaly is, meg tavaly előtt is.
Igen, de tavaly az európai parlamenti választásokon eleve kisebb volt a részvételi arány. Akkor csak 22 869-an szavaztak máshol igazolással, idén viszont 49 092-en.
Hogy működött ez régebben?
2007 előtt, ha bejelentetted, melyik városban akarsz szavazni, azt is megjelölhetted, melyik választókerületben akarod leadni a szavazatod. Akkor tehát jobban szétoszlottak az igazolással szavazók.
Miért nem volt akkor ez jó így?
Mert a korábbi rendszer lehetővé tette, hogy ha valaki az első fordulóban már beszavazott valakit a parlamentbe, akkor a második fordulóban bejelentkezhetett egy másik körzetbe, és ott is szavazhatott. Az egyenlő választójog elve szerint azonban mindenki csak egy egyéni képviselő sikeres megválasztásában működhet közre egy szavazattal. Mivel ez az alkotmányos elv sérülhetett, az Alkotmánybíróság 2006-os határozata arra kötelezte az országgyűlést, hogy változtasson ezen.
De akkor ebből miért lett az, hogy most minden voksturistát egy helyre ömlesztettek?
Azt gondolták, hogy így jobban ellenőrizhető az igazolással szavazás folyamata. Az új szabály azt is kimondja, hogy már a választás előtt meg kell jelölni, hogy hol akar az ember a második fordulóban szavazni. Így megoldható az is, hogy ha az első szavazat alapján valaki már bejutott az országgyűlésbe, akkor a második fordulóban már ne szavazhasson ugyanaz a választó.
Jó, de még most sem értem, miért okozott ez sorban állást?
Vegyük például azt, hogy egy igazolással szavazóknak kijelölt választókörben ezren akarnak szavazni reggel hat és este hét óra között. Az érkező szavazónak először megnézik a személyijét és a lakcímkártyáját. Aztán ellenőrzik az igazolását és azt, hogy az az első, a második vagy mindkét fordulóra szól-e. Aláírják és lepecsételik, hogy az első fordulóban szavaz. Aztán rávezetik a választói névjegyzékre, ezek után lepecsételik és odaadják neki a szavazólapot. Ha ezt nagyon gördülékenyen csinálják, szavazónként akkor is beletelik legalább egy percbe. Ezer embernél ez ezer perc, és ezer perc pedig több, mint tizenhat óra. A szavazásra közben összesen tizenhárom óra volt.
Az eszem megáll. És ezt nem tudták előre?
De. A választás előtti pénteken már lehetett tudni, hogy egy kijelölt szavazókörben hányan akarnak majd igazolással szavazni.
Ha tudták, hogy ilyen sokan jönnek, és ezer perc az tizenhat óra, akkor miért nem állítottak föl több asztalt, hogy párhuzamosan két vagy három embert lehessen adminisztrálni?
Mert a törvény szerint ezt nem lehetett megtenni. Egy pecsételő van, és egy névjegyzék, így csak egyesével tudták fogadni az igazolással szavazókat.Többen javasolták, hogy névsor szerint állítsák két vagy három sorba a szavazókat, de mivel csak egy névjegyzék van, ezt nem lehetett megcsinálni. Azt egyelőre még az Országos Választási Iroda sem tudja, hogyan lehet majd a második fordulóban gyorsítani a szavazást.
Ki a felelős azért, hogy ezt így elszúrták?
Természetesen senki. Bár a II. kerületi választási iroda vezetője már a 2008-as népszavazás után jelezte, hogy rossz a rendszer, nem érzi hibásnak magát az önkormányzati miniszter, az Országos Választási Iroda és az Országos Választási Bizottság sem, amelynek tagjai az elnök állítása szerint nem is tudtak a választás napján kialakult tumultusról, mert nem néznek tévét. A legkevésbé a szavazatszámláló bizottságokban ülő köztisztviselőket lehet hibáztatni, mert ők csak a jogszabályok alapján szervezhetik meg a választást. Most mindenki abba az irányba mutogat, hogy a pártok a ritka konszenzussal egy rossz törvényt alkottak 2007-ben.
Ha egy helyre ömlesztik a különböző helyről érkezett választókat, hogy tudják megoldani azt, hogy egy bácsalmási ember Budapesten a bácsalmási jelöltre szavazhasson?
Az a vicc, hogy sehogy.
Hogyhogy?
Úgy, hogy ha Budapesten szavazol, akkor csak azokra a budapesti jelöltekre szavazhatsz, akik ott indulnak.
De ennek így mi értelme?
Amikor az országgyűlés erről döntött, úgy látták: technikailag nehezen oldható meg, hogy a távol szavazók a saját otthoni jelöltjükre szavazzanak. Az önkormányzati minisztérium 2007-ben úgy számolt, hogy ennek megoldása nyolcszázhúszmillió forintba került volna. Tényleg vicc, hogy ezt az országon belüli szavazásnál nem tudják megcsinálni, de ha te Párizsban vagy Washingtonban adod le a szavazatod, azt repülővel hazahozzák, és a lakóhelyed szerinti szavazókörhöz tudják csatolni.
Akkor ezekkel az átjelentkezésekkel mégis meg lehet csinálni azt, hogy egy csomó ember oda megy szavazni, ahol a pártja vagy a jelöltje rosszul áll?
Igen, éppen attól lehet esetleg a voksturizmussal befolyásolni egy-egy választókerület eredményét, hogy az igazolással szavazók nem a saját egyéni jelöltjeikre szavaznak. Tegyük fel, hogy egy Sanyi Igor nevű jelölt erős az egyik választókerületben. Ha a rivális jelölt szeretne átjelentkező szavazókat ide szervezni, akkor az elején van egy bizonytalansági tényező. Azt ugyanis a helyi választási bizottság sorsolja ki, hogy az átjelentkezők a város vagy a kerület melyik választókerületében szavazhatnak. Lehet, hogy ez az lesz, ahol Sanyi Igor indul, de az is, hogy egy másik.
Akkor ez bukta.
Azért ez nem olyan mint a lottó, mert kerületenként egy-két-három választókerület van. Ha valaki már márciusban átjelentkezik a kerületbe, rögtön megtudhatja, melyik szavazókört jelölték ki az igazolással szavazóknak. Ha ez mégis Sanyi Igoré, akkor szólhat a többieknek, hogy gyerünk, jelentkezzetek át minél többen, és április 11-én nyomjuk le az Igort.
És most volt ilyen szervezkedés?
Nem valószínű. Te is böngészgetheted az igazolással szavazók statisztikáját. Ezt éppen azért hozzák nyilvánosságra, hogy lehessen látni, ha valahol kiugróan többen szavaztak a többi választókerülethez vagy a korábbi választásokhoz képest. Ennek alapján te is gyárthatsz összeesküvés-elméleteket.
És hol voltak gyanúsan sokan a voksturisták?
Az adatokban nem látni erre utaló jelet: 2002-ben összesen 43 169, 2006-ban 47 605, idén 49 092 máshol szavazó volt. Jellemzően ezer-ezerötszáz átjelentkező volt több budapesti kerületben, illetve Pécsen, Debrecenben és Szegeden. Ezt nagyrészt magyarázza, hogy ezekben a városokban és kerületekben sokan dolgoznak, vagy sok egyetemista van. A XIII. kerületben ugyan nincs annyi kollégium mint a XI.-ben, de oda is 1421-en jelentkeztek be. Ez sem kiugró eltérés, mert 2006-ban itt is körülbelül ennyi, 1320 igazolásos szavazó volt Angyalföldön..
Miért, mi történt most a XIII. kerületben?
A XIII. kerület egyik választókerületében a szavazatok 95 százalékos feldolgozottságánál még a szocialista jelölt vezetett. Amikor beérkeztek az este 11-ig sorban álló igazolásosok szavazatai, megfordult az eredmény: a fideszes jelölt így 429 szavazattal kapott többet.
És ez mit jelent?
Ez annyit jelenthet, hogy a bejelentkező vidékiek nem a XIII. kerületet, hanem inkább a vidéki városokat jellemző pártpreferencia szerint szavaztak, azaz nagyobb arányban a Fideszre és a Jobbikra. Ez látható abban, hogy a jobbikos jelölt ebben a szavazókörben a többihez képest nagyobb arányban kapott szavazatokat. A Fideszre ugyanakkor a kerületben másutt is sokan szavaztak. A szocialista jelölt ugyan azt állítja, hogy buszokkal vitték szavazni a kerületébe a jobbikosokat, de ez döntően nem tudta javítani a Jobbik eredményét. Ráadásul nekik eleve nem is érne semmit egy ilyen trükk, hiszen az egyéni mandátumra itt nem volt esélye a Jobbiknak.
A cikk elkészítése előtt telefonon beszéltem Tóth Zoltán választási szakértővel, Benkő Istvánnal, az Országos Választási Iroda sajtófőnökével, Halmai Gáborral, az Országos Választási Bizottság elnökhelyettesével, illetve két budapesti kerület szavazatszámláló bizottsági elnökével.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
