Nem értem, mi az a közösség

“Meghaltok, büdös magyarok!” “Megölünk titeket!” “Megdöglötök!” Ezt kiabálta kilenc sajóbábonyi cigány férfi a vád szerint 2009. november 15-én, amikor botokkal, baltákkal és karókkal felfegyverkezve megtámadtak és megrongáltak egy autót, melyben a Magyar Gárda tagjai ültek.

Sajóbábony akkor egy pillanat alatt a magyarországi etnikai konfliktusok szimbolikus helyszíne lett, de hogy valójában mi történt, azóta sem tudjuk pontosan. A közösség tagja ellen elkövetett erőszakkal vádolt, az eset óta előzetes letartóztatásban lévő kilenc férfi pere január ötödikén kezdődött a Miskolci Városi Bíróságon.

Néhány hónappal ezelőtt egy hasonló ügyben tizenegy miskolci cigány férfit összesen 41 év börtönre ítéltek - az ügyész akkor is, akárcsak most, Korsovszki Ágnes volt, aki a miskolciak ítélete után még súlyosbításért is fellebbezett. A Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda szerint a közösség tagja elleni erőszak kategóriája a kisebbség tagjainak védelmében született meg, ezekben az esetekben azonban éppen ellentétesen alkalmazzák, miközben a Magyar Gárda tagjai közül senki ellen sem indult büntetőeljárás.

Az ügyben lényegében azt kellene kihámozni, hogy november 15-én, amikor az előző napi gárdagyűlés miatt már alaposan feltüzelt hangulatban ismét megérkeztek a gárdisták a faluba, a sajóbábonyi bekötőúton összegyűlt helyi cigányok félelemből, frusztrációból és önvédelemből, vagy tényleg rasszista indítékkal támadták-e meg őket. Esetleg ezek keveréke miatt.

Azt a vádlottak közül többen is elismerik, hogy valóban megtámadták és szétverték az autót. A miskolci esetnél egy bot volt a legfontosabb bizonyítéka a vádnak, amelyre a “Halál a magyarokra” felirat volt faragva. Ebből lehetett levezetni a közösség tagja elleni erőszakot. Ezúttal hasonló bizonyíték nincs.

A tárgyalás a vádlottak meghallgatásával kezdődött szerdán. A kilenc vádlott közül nyolcra volt idő, közülünk ketten ismerték csak el, hogy rátámadtak az autóra, és csak egyikük, a hetedrendű vádlott, L. Sándor tett most vallomást.

ifj. L. Elemér bevallotta a baltát

Az 1986-os születésű, három osztályt végzett, alkalmi munkákból élő, korábban lopás és rablás miatt elítélt elsőrendű vádlott korábban azt vallotta, a gazdagabb cigányok mondták a faluban, hogy jönni fognak a gárdisták. Úgy tudta, meg akarják félemlíteni a cigányokat, hogy ne mehessenek ki este nyolc után az utcára. Vasárnap délután, amikor hallotta, a gárdisták már a bekötőútnál vannak, kisbaltát ragadott, és elindult feléjük, azt kiabálva, húzzanak haza. A magyarokat saját bevallása szerint nem szidta. A baltával csak rá akart ijeszteni a gárdistákra, és valóban betörte az autó hátsó ablakát, de “nem nézte, hogy ülnek-e benne”, csak akkor vette ezt észre, amikor az autó elindult. “Ha meg akarom ölni őket, nem lett volna egyszerűbb kinyitni az ajtót?” - kérdezte a vádlott, akinek korábbi vallomásai között feltűnő ellentét mutatkozik. Az első vallomásban még nem beszélt arról, hogy a harminc-negyven fős tömegből kik voltak azok, akik vele együtt megtámadták az autót. Későbbi vallomásából kiderül, ezek éppen az ő rokonai voltak.

L. József és a Counter Strike

A szomorú ügy egyik vicces pillanata volt, amikor a rasszista bűncselekmény mellett még azt is felrótták L. József 37 éves esztergályosnak, hogy 47 ezer forinttal megkárosította többek között az Activision és a Microsoft szoftvercégeket, mert a házkutatás során lefoglalt számítógépén a Counter Strike, a Call of Duty és a Harry Potter játékok, valamint a Windows illegális másolatait találták meg nála. L. József azzal védekezett, nem tudta, hogy ezek nem legális szoftverek, az ügy érdemi részével kapcsolatban pedig azt mondta, nem volt jelen az esetnél.

L. Elemér: Mindig bevallottam mindent

Az elsőrendű vádlott apja háromszáz méterre lakik az eset színhelyétől, bevallása szerint mire odaért, a kocsit már szétverték. A fiát ekkor fogták el, ő pedig oda akart menni hozzá, ennél nem tett többet. Ma már úgy gondolja, hogy többszörös visszaesőként nem lett volna szabad odamennie sem. A garázdaság és ittas vezetés miatt többször elítélt L. Elemér azzal védekezett, hogy eddig mindig bevallotta a bíróság előtt, ha bűnt követett el, mert azért vállalni kell a felelősséget, most azonban nem csinált semmit.

B. Győző Elemér már megbánta

Az egész ügy kulcskérdését a 21 éves, négy osztályt végzett B. Győző Elemér tette fel, amikor a a bírónő a formaság kedvéért megkérdezte, érti-e, hogy mivel vádolják. “Nem értem a vádat, mi az, hogy közösség?” - amit Bodnár Sarolta a következőképpen próbált megmagyarázni. “Például van roma közösség, magyar közösség. Ennek egy tagjával szembeni erőszak, így már érti?" - kérdezett vissza, mire egy határozatlan nagyjából volt a válasz, pedig a bírónő magyarázatából éppen a lényeg maradt ki, vagyis, hogy e bűncselekmény esetében a támadás oka, hogy az illető egy közösség tagja.

A 2006-ban lopás miatt elítélt B. Győző Elemér félt a gárdistáktól, azt hallotta, fajgyűlölők, így amikor vasárnap délután ordibálást hallott, felkapott egy akácfakarót az udvaron, és a helyszínre sietett. Az emberek akkor már karókkal, kapákkal, baltákkal, botokkal és vasvillákkal voltak felfegyverkezve. A kocsihoz érve “Menjetek haza mocskos gárdisták!” felkiáltással a karóval kiverte a vezetőoldali lámpát. Azt mondja, hogy félelemből tette, félt, hogy a gárdisták megölik a családját, de már megbánta tettét, ami szerinte egyszerű garázdaság.

L. Csaba beteget jelentett

Ínszalag-szakadása miatt saját bevallása szerint otthon feküdt a 33 éves háromgyerekes, korábban lopásért, ittas vezetésért és közokirathamisításért elítélt L. Csaba, akit ennek ellenére a közösség tagja elleni erőszak mellett a közlekedés biztonságának veszélyeztetésével is vádolnak, mert akkor is ütötte az autót, amikor az már megpróbált elhajtani.

L. Róbert és a malacvér

Véres baltát találtak otthonában, ezt azonban egy malac levágásával magyarázza az 1986-os születésű L. Róbert hatodrendű vádlott, aki az anyjával ugyan a helyszínen volt, de elmondása szerint a balhéban nem vett részt.

L. Sándor nem tudja, ki az a Nyalis

Az egyetlen, aki szerdán vallomást tett, a hetedrendű vádlott, a 35 éves L. Sándor volt, aki hegesztő szakképzést végzett, és akinek egyedüliként a felesége is dolgozik. L. Sándort korábban nemi erőszakért, lopásért, ittas vezetésért és garázdaságért többször elítélték, ezúttal azonban vallomása szerint nemhogy nem támadta meg a gárdistákat, de még a rendőröknek is segített hazaküldeni az összesereglett cigányokat. Őt napokkal később, munka közben tartóztatták le.

A vasárnap nagy részét a Panda presszóban töltötte, és már “volt benne bőven”, amikor szóltak, megérkeztek a gárdisták, és ugyan a helyszínre ment, de ott nem támadt senkire. Vallomása azonban tele volt ellentmondásokkal, többek között arról, hogy egyedül ment-e a helyszínre vagy sem, hogy pontosan hogyan segített a rendőröknek, hogy pontosan mit is látott, és kivel beszélt az este későbbi részeiben.

Kikérdezéséhez kapcsolódik ugyanakkor a tárgyalási nap legmeglepőbb fordulata is, a bírónő ugyanis arról kezdte kérdezni, hogy különféle becenevek kihez tartoznak. L. Sándor nem tudta, ki Pisze, ki Nyalis, és hogy pontosan ki Szopi, utóbbi név felolvasásakor azonban olyan nevetés tört ki a teremben, hogy a bírónő kiküldte a jelen lévő rokonokat. Tudta viszont, ki Bildi (ifj. L. Elemér), Klopi (H.Sándor), Bíró (L. Csaba), Dzsoni, más néven Joni (L. Szabolcs, Sándor fia), és Futó Sanyi (ő maga). Ügyvédje kérdésére elmondta azt is, hogy felesége magyar, gyermekeik így félig cigányok, félig magyarok, nem is érti, hogy merülhet fel vele kapcsolatban a magyarellenesség vádja.

L. Szabolcs alibije

A 17 éves (de már lopásért és csalásért is megrovásban részesített) Dzsoni vallomása szerint november elején Galgahévízre utazott keresztanyjához, ahonnan csak november 20-án tért vissza, vagyis állítása szerint ott sem volt az incidenskor. Beszámolója szerint az úton senkivel sem találkozott, a jegyet anyja vette, így nem tudja, hogy mennyibe került, keresztanyja házáról ugyanakkor részletes leírást adott.

A kilencedrendű vádlott meghallgatására már nem is volt idő, ő már korábban is tíz vallomást tett. A per pénteken folytatódik, és minden bizonnyal hónapokig tart majd, több mint ötven tanú meghallgatásával és helyszíni bizonyítással. Mindez azt jelenti, hogy az ügy kimenetelétől függetlenül a vádlottak akár két évet is tölthetnek előzetes letartóztatásban.