Orbán: Az európaiak nem élhetnek így tovább

Orbán Viktor és az Európai Bizottságot elnöklő Jose Manuel Barroso jól érezhetően kompromisszumot kötöttek a médiatörvény kezelése ügyében. Orbán jelezte, hogy ésszerű érvek vagy jogi ellenvetés hatására bármilyen módosítás lehetséges, Barroso pedig tagoltan, hangosan többször elmondta, hogy Magyarország demokratikus jogállam.

A magyar elnökségi programot meghatározó közös megbeszélést tartott az EU 27 biztosa és a magyar kormány. Találkoztak együtt és témafelelősökként külön-külön is csütörtök délelőtt a Parlamentben. Jellemzően a bizottság írja az EU törvényeit, amelyeket a kormányokat összefogó tanácsnak is el kell fogadnia, és mivel a tanácsot ebben a félévben Magyarország vezeti, ezért kellett az egyeztetés.

A magyar elnökségre eső legfontosabb feladatokat korábban rögzítették, így a legnagyobb izgalmat a mostani találkozóval kapcsolatban a médiatörvényt ért rendkívül éles nemzetközi kritikák keltették. Orbán és Barroso megállapodtak: ha a bizottság kivetnivalót talál a törvényben, akkor Magyarország módosít rajta. Arra a kérdésre Barroso nem tudott válaszolni, hogy a törvény elemzése meddig fog tartani.

Rugalmas Orbán, túl a kötelezőn is

A bizottság jogi aggályain túl a politikai támadások alapján is kész a magyar kormány változtatni a médiatörvényen. "Ha igazolódnak a politikai aggályok, akkor készek vagyunk ezeket orvosolni" - fogalmazott Orbán Viktor. "Mindent meg fogunk tenni, hogy a médiatörvény körüli vita ne nehezítse a magyar elnökség sikerét" - tette hozzá. Vagyis jelezte, hogy ha a törvény gyakorlati alkalmazását további politikai támadások kísérik, akkor kész módosítani a kormány.

Ez mindenképpen komoly elmozdulás Orbán korábbi álláspontjához képest, hiszen alig két hete még arról beszélt, hogy esze ágában sincs módosítani a törvényen. Később azt is jelezte, hogy szerinte a törvény minden európai normának megfelel, így nem lesz ok változtatni, ám ha a józan ész alapján mégis kéne, akkor ezt kész a magyar kormány megtenni.

Barroso a médiatörvényről ezt mondta: "Örülök, hogy készek változtatni rajta, ha esetleg beigazolódnának a törvénnyel kapcsolatos aggodalmak. Ez nagyon fontos, hiszen teljes támogatás kell Magyarországnak a sikeres elnökséghez." A legélesebb Magyarország elleni támadásokat Barroso is visszautasította, amikor határozottan közölte, hogy Magyarország demokratikus jogállam, és ebben senkinek sem lehet oka kételkedni. Kiemelte, hogy Orbán személyesen is sokat tett a totalitariánus rendszer megdöntéséért.

Orbán Viktor a külföldi kritikusokat arra emlékeztette, hogy Magyarország rendkívüli véráldozatokkal küzdött a szabadságért, és ezért méltatlan lenne szigorúbban tekinteni rá, mint a régebbi demokráciákra; a diszkriminációt nem fogadjuk el.

Magyarország szegény ország

A válságadók kapcsán Orbán Viktor arra kérte a Brüsszelben panaszkodó nagyvállalatokat, hogy legyenek érzékenyebbek. Többes szám első személyben beszélt a Bajnai-kormány intézkedéseiről - 13. havi nyugdíj és bérek elvétele, nyugdíjkorhatár-emelés -, jelezve, hogy a magyar emberek már megtették a maguk áldozatát. Arról is beszélt, hogy nem nemzeti alapon vetették ki az adót, hanem az volt a logika, hogy a termelésben érdekelt vállalatokat megkímélhessék.

Mindenkit emlékeztetett, hogy Magyarországon az átlagfizetés 600 euró körül van, a nyugdíjak nem érik el a 300 eurót, és ilyen körülmények között kell csökkenteni az adósságot és a hiányt. Ezért három évre megértést kért a megadóztatott cégektől.

Nem élhetünk így tovább

Orbán és Barroso is beszéltek arról, hogy az EU vezetőinek történelmi felelősségük van a mostani nehéz időkben. Egyetértettek, hogy a legfontosabb cél az euró megmentése lesz a magyar elnökség idején. Ehhez módosítani kell a lisszaboni szerződést, a közös gazdasági kormányzás alapjait jogszabályokba kell önteni, és először indul az európai szemeszter nevű költségvetési felügyelet.

A magyar miniszterelnök többszor elismételte, hogy ha a magyar gazdaságpolitika nem lesz szigorú, és nem tartja a megígért hiánycélt, akkor elnökként ezt a többiektől sem várhatja el, vagyis nagyon kemény lesz a hazai költségvetési szigor.

Barroso arról beszélt, hogy a közös gazdasági kormányzás nemcsak a föderalisták lázálma, hanem a piaci logika követelése is. Erősebb közös intézményeket, a nemzeti költségvetések erősebb közös felügyeletét kell kidolgozni a következő fél évben.

Orbán emlékeztetett, hogy a magyar kormány már felismerte, hogy nem lehet úgy élniük az európaiaknak a következő 15-20 évben, mint eddig, mert a feltörekvő országok beelőzik a nyugati civilizációt. A termelékenység erősítésével kell előrelépni, hogy Kínával, Brazíliával tartani tudja Európa a versenyt. Orbán remélte, hogy egyre több európai országban felismerik ezt.

A magyar célok

Az euróvédő nagy célokat mér ősszel kijelölte az unió. Ezeket elfogadta a magyar elnökség mint legfontosabbakat. Mellette különösen fontos lesz a magyaroknak a bővítés napirenden tartása: a horvát csatlakozás felgyorsítása, és az, hogy Szerbia világos jelet kapjon, van esélye a tagságra.

Orbán a legfontosabb célok között említette, hogy nyárra legyen az EU-nak átfogó romastratégiája, mert "lelke, érzékenysége is van az EU-nak". "Nem  lehetünk nyugodtak, amíg az emebri erőforrásokat nem integráltuk, nem adtunk a romáknak lehetőséget, hogy megbecsült  polgárai legyenek az uniónak" - mondta Orbán.

A bizottság és Magyarország is nagyon akarja az energetikai program végrehajtását. A lengyelországi tengerpart és az Adria összekötése gázvezetékkel alapvetően fontos cél, erről Orbán és Barroso is szerződéseket akar ebben a félévben. Mindketten örültek, hogy a szlovák-magyar és a lengyel-szlovák vezetékek összekapcsolásáról hamarosan végleges döntés lesz.