Szalai: Nem vizsgáljuk, mit írnak a véleményrovatban
További Belföld cikkek
- Tizenhárom autó ütközött az M6-oson, teljesen megbénult a forgalom
- Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon
- Légvédelmi eszközöket telepítenek Magyarország északkeleti részébe, a honvédek is készenlétben vannak
- Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a mentőápolót, aki kórház helyett hazavitt egy ittas, gerincsérült férfit
- Veszélyre figyelmeztet a rendőrség, senki nincs biztonságban
A médiatörvény szakmai szereplőivel a törvény előkészítésekor is folyamatos volt az egyeztetés. A nagy kereskedelmi tévéktől a kis csatornákig mindenki eljuttathatta észrevételeit és ezekről folytak is egyeztetések, mondta Szalai Annamária a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Szalai szerint az egyeztetéseknek az lett az eredménye, hogy az elektronikus médiaszereplőknek több helyen kedvezőbb lett a törvény: enyhítettek a reklámszabályozáson, az európai elveknek megfelelő lett a termékelhelyezés szabályozása. Múlt hét csütörtökön a NMHH beszélgetéssorozatot is indított, hogy a jogalkalmazás új kérdéseit a szakma képviselőivel együtt alakítsák ki.
Az egyeztetéseknek köszönhetően a tévék és rádiók a jogszabályt nagyrészt nem bírálták, de a riporter felvetése szerint ennek az is lehet az oka, hogy ők már megszokták, hogy egy hatóság - az egykori ORTT - felügyeli őket. Szalai Annamária szerint mindenki azt szeretné, hogy a saját területén ne legyen szabályozás. Nehéz észérvek alapján vitázni a törvényről akár a külföldi újságírókkal is, tette hozzá. A hatóság emberei egy fórumon elmondták, hogy több szabályt egy az egyben az angol modell alapján alkottak meg, mire az angol újságíróknak erre az volt a válasza, hogy az is rossz szabályozás, említett egy példát.
Szalai elmondta: a médiahatóság elnökének valóban van rendeletalkotási joga, de ez csak a hírközlés területére terjed ki, például arra, hogy egy mobilfrekvencia használati díja mekkora legyen. Még ha a kormány a magas szájíze szerint nevezte is volna ki a médiatanács tagjait, Szalai Annamária szerint azzal sem lett volna semmi baj, mert Európában ilyesmire is van példa. Nálunk a parlament kétharmada választja meg a tanács tagjait és tény, hogy a többség most a kormánypártoknál van. Ez semmiképpen nem a demokrácia halála, mondta az NMHH elnöke.
Szalai kitért a kiegyensúlyozottság követelményére is, amely mint hangsúlyozta, eddig is szerepelt a médiatörvényben és most sem vonatkozik a nyomatott és az internetes médiára. A kiegyensúlyozottság azt jelenti, hogy a média mint olyan legyen kiegyensúlyozott, tehát nem pusztán önmagában a Hír Tv vagy az ATV, hanem a piac, legyen hely mindkettőnek. A médiahatóság nem fogja vizsgálni, mit írnak az újságok a véleményrovatba vagy hány kormánypárti és ellenzéki képviselő jelenik meg az újságokban, szögezte le Szalai Annamária.
Az új törvény a korábbinál jobban védi az oknyomozó újságírást, az újságírónak egy feltárt ügy miatt indult büntetőeljárásban nem kötelező tanúskodnia, szemben a korábbi gyakorlattal. Persze kivételes esetekben a bíróság - és nem a médiatanács - dönthet úgy, hogy mégis tanúskodnia kell, ismerte el Szalai. Olyan állam nincs, amely terrorveszély vagy nemzetbiztonsági okok miatt nem volna kíváncsi a minősített adatok kiszivárogtatóinak személyére.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
