Vita az Európa Tanácsban a magyar demokráciáról

2011.01.26. 13:41
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • cikkünk a témában:

    Strasbourgban váratlanul napirendre vették a magyar demokráciát

    A tunéziai zavargások és a közel-keleti keresztényellenes merényletek mellett a magyarországi demokrácia helyzete lesz a fő téma a strasbourgi Európa Tanácsban. Egy svájci szocialista képviselő, Andreas Gross hétfőn vetette fel, hogy a szerdai közgyűlés vegye napirendre az ügyet. A szervezet 47 tagállamának képviselői másfél órán át elemezhetik a hirtelen sztártémává lett magyar kérdést. Grosst korábban kedvelte a Fidesz, mert az ő nevéhez fűződött az ET kulturális kisebbségek autonómiájára vonatkozó jelentése.

  • cikkünk a témában:

    Az MSZP nélkül vitáznak a magyar demokráciáról Strasbourgban

    Hetekkel ezelőtt megszervezett külföldi tárgyalások miatt nem vesz részt a magyar demokrácia helyzetéről tartandó vitán Strasbourgban az MSZP egyik küldöttje sem. A témát hétfőn tűzte napirendre az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egy svájci szocialista képviselő javaslatára.

  • cikkünk a témában:

    Martonyi: Felülvizsgáljuk a médiatörvényt

    "Magyarország felül fogja vizsgálni a médiatörvényt, és olyan megoldást talál, amely mindenki számára kielégítő lesz" - közölte Martonyi János külügyminiszter újságírókkal szerdán Brüsszelben.

  • Az első felszólaló Björn Von Sydow svéd képviselő (SOC), a PKGY Politikai Bizottságának elnöke. Azzal kezdte, hogy Magyarország az első országok közt volt, amelyek csatlakoztak az Európa Tanácshoz a berlini fal leomlása után, és mostanáig nem is volt jele annak, hogy megkérdőjelezhető lenne az ország elkötelezettsége a demokratikus értékekhez. Szerinte monitoring eljárást kellene kezdeményezni Magyarországgal szemben.

    Arról beszélt, hogy a Fidesz a szavazatok 53 százalékával kétharmados többséghez jutott a parlamentben. Sydow beszédében többször is az "fékek és ellensúlyok" fontosságát emlegette. Szerinte nem a kormány "kockázatos" gazdaságpolitikája a legaggasztóbb, hanem hogy veszélybe került a "fékek és ellensúlyok rendszere". Példaként emlegette a médiatörvényt, az Alkotmánybíróság helyzetét. Hangsúlyozta, nem egyetlen törvényről vagy elszigetelt döntésről beszél.

  • A téma napirendre tűzését kérő svájci Andreas Gross vette át a szót, aki arról beszélt, hogy a szavazatok 53 százalékával megszerzett kétharmados hatalmát rosszul használja a kormány, és kérte, hogy ezt hagyja abba. A médiatörvény csak a jéghegy csúcsa, mondta.

  • A jó barátnak figyelmeztetnie kell a hibákra, kezdte beszédét a svéd Kerstin Lundgren. Üdvözölte, hogy azt hallotta: a magyar kormány nyitott a médiatörvénnyel kapcsolatos javaslatokra.

  • A médiatörvényt kritizálta a moldáv Grigore Petrenco, kommunista párti politikus is. A kormány nem viselkedhet úgy, mintha abszolút hatalommal rendelkezne egy egypárti rendszerben, mondta.

  • Higgadtan beszélt a ciprusi Christos Pourgourides, emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány kifejezte: nyitott a konstruktív dialógusra. "Hiszek benne, hogy korai lenne általános monitoring szükségességéről beszélni" - mondta.

  • "Nagyon nyugodtak vagyunk", mondta a magyar küldöttség vezetője, a fideszes Braun Márton. Kijelentette, hogy Magyarország stabil demokrácia. Arról is beszélt, hogy máris látszik a vita kimenetele, és tudnak arról, hogy általános monitoringot kérnek az országra.

    A médiatörvény kapcsán felidézte, hogy a kormány most kapott levelet az Európai Bizottságtól, és azt hamarosan meg fogja válaszolni. Tiltakozott az alkotmányozás folyamatát érintő kifogások ellen is. Beszédét azzal zárta: őszintén reméli, hogy sikerül eloszlatni a félreértéseket és az aggodalmakat, és még egyszer megismételte: "Magyarország jól működő demokrácia".

  • A francia Gisèle Gautier kijelentette: meg van lepődve, hogy ilyen vitát tartanak Magyarországról, hogy a magyar demokráciát megkérdőjelezik. A médiatörvény kapcsán emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány többször kifejezte, hajlandó változtatni. Szerinte ezért várni kéne a vitával áprilisig.

  • Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt és az őszödi beszédet követő demonstrációkat, a tüntetők elleni erőszakot is szóba hozta a németül felszólaló KDNP-s politikus, Vejkey Imre. Kategorikusan visszautasította a jelenlegi magyar kormányt ért támadásokat.

  • A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás számon kérte a képviselőket: mit csinált az Európa Tanács az előző nyolc évben, a szocialista kormány alatt, amikor szerint súlyos jogsértések történtek. Gaudi-Nagy azt mondta:
    csalódott volt, hogy múlt júniusban a Magyarországra vonatkozó jelentés nem említett meg ebből semmit. A jobbikos képviselő szerint pártja kritikus az új kormánnyal szemben, az többször nem hozott tökéletes döntést. Gaudi-Nagy kiállt az új alkotmány szükségessége mellett.

  • A Björn Von Sydow svéd szocialista képviselő által javasolt monitoring eljárás egy ellenőrzést jelent. Ha egy ilyet kezdeményez az Európa Tanács parlamentje, akkor két jelentéstevő (szokás szerint egy bal- és egy jobboldali) jelentést készít a vitatott helyzetről, ebben az esetben a magyar demokrácia állapotásról.

    Legalább 5 tagállamot képviselő legkevesebb 10 tagja kezdeményezheti a monitoring eljárás megnyitását valamely tagországgal szemben. A Néppárt (aminek a Fidesz is tagja) ellenzi, hogy Magyarországgal szemben ilyen eljárás induljon.

  • Politikai támadást emlegetett felszólalásában a KDNP-s Kalmár Ferenc. Azt mondta: azért szerzett a Fidesz-KDNP kétharmadot, mert az előző nyolc évben a szocialisták tönkretették az országot, a korrupció megmérgezte az életet. Emlékeztetett a rendőri erőszakra, és arra, hogy Gyurcsány elismerte: hazudott éjjel-nappal. Akkor még nem aggódott senki, jegyezte meg Kalmár.

  • A médiatörvény nem a cenzúráról szól, senkit nem küldtek börtönbe, senkit nem öltek meg, mondta a fideszes Székyné Sztrémi Melinda. Ő is felvetette, hogy a vita tényleg az emberi jogokról szól-e, és nem inkább a pártpolitikáról.

  • A problémák ellenére Magyarország nem olyan rossz, még mindig európai demokrácia, mondta az észt Andreas Herkel.

  • A vitában utolsóként a romániai küldöttség tagja, Frunda György erdélyi magyar politikus szólalt fel, aki kiállt amellett, hogy Magyarország demokratikus ország.