Embertelenek a menedékkérők görögországi körülményei
További Belföld cikkek
-
Karikó Katalin az SZTE-nek adományozza a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárt - Nagy változások a Károlin, Trócsányi László mellé kineveztek egy kancellárt
- Rendőrök vetettek véget Orbán Viktorék brüsszeli konferenciájának
- Két napja még vakáció volt, mostanra már téli szünetet is hirdethetnének
- Kiderült, hány fenntartóváltási kérelem érkezett a minisztériumhoz
Magyarország egyike annak az öt uniós tagállamnak, melyek 2010-ben a legtöbb menedékkérőt küldték vissza Görögországba. Csakhogy a görög menekültügyi rendszer gyakorlatilag összeomlott, a körülmények embertelenek.
Ezt egy január 21-i ítéletében a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság is megállapította, jogsértőnek nevezve egy belgiumi albán menekült visszatoloncolását Görögországba. Görögországnak ezer, Belgiumnak 24,900 euró kártérítést kell fizetnie M.S.S.-nek.
A görögországi állapotok
Jelenleg több mint 52.000 függő menedékkérelmet kellene a görög hatóságoknak megvizsgálniuk. Athénban, az ország legfőbb menekültügyi központjában ezzel szemben hetente mindössze körülbelül 20 kérelmet fogadnak be. Szinte senkinek nincs esélye arra, hogy menekültként elismerjék, 2009-ben a kérelmezők 0,3%-a kapott nemzetközi védelmet. Görögországban a menedékkérők töredékének van egyáltalán esélye élhető körülmények között lakni, a többség szociális és egészségügyi segítség nélkül marad, és gyakran lesz rendőrség brutalitás áldozatává.
Az afgán menedékkérőt embertelen körülmények között tartották fogva, majd támogatás és lakhatás hiányában hajléktalanként tengődött a görög utcákon, miközben hosszú hónapokon keresztül nem született döntés menedékkérelméről. A görög menekültügyi hatóságok képtelenek alkalmazni a vonatkozó uniós irányelveket, tolmács és képzett ügyintézők nélkül folytatják le a menekültügyi eljárásokat.
M.S.S.-nek nem volt lehetősége fellebbezni a menedékkérelmét elutasító döntés ellen, hiszen hajléktalanként szabályszerű értesítést sem kapott az eljárás eredményéről. Az unióba érkező menekültekkel kapcsolatos (a Dublin II. rendelet által szabályozott) eljárásrend szerint a menedékkérők ügyét nem a kérelem beadásának helyén, hanem (ha nem egyezik) abban az országban kell elbírálni, ahol az EU területére léptek. A rendszer alapja az a vélekedés, hogy a menedékkérők jogait mindenhol egyaránt tiszteletben tartják.
A strasbourgi bíróság döntése ezt a (peremországokra nehezedő aránytalan nyomás miatt emberi jogi szervezetek által már régóta kritizált) rendszert rendíti meg. Az ítélet összesen több mint hétezer hasonló, a strasbourgi bíróság előtt folyamatban lévő kérelem elbírálására lehet hatással – emiatt is indokolt lehet a dublini rendszer felülvizsgálata.
A bíróság megállapította, a görög menekültügyi viszonyok a megalázó és embertelen bánásmód tilalmába ütköznek. A Magyar Helsinki Bizottság szerint az Emberi Jogok Európai Egyezménye részeseként az ítélet fényében Magyarország is köteles felfüggeszteni a menedékkérők visszaküldését Görögországba. A jogvédő szervezet levélben hívta fel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH) eddigi gyakorlatának felülvizsgálatára.
A jogvédők szerint Magyarországnak csatlakoznia kéne azokhoz az országokhoz (az időközben váltó Belgiumhoz, Egyesült Királysághoz, Hollandiához, Németországhoz és Norvégiához), amelyek a körülmények miatt nem küldenek vissza Görögországba védelemre szorulókat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
