Fidesz megvédi a népet magas gázártól és a törlesztőrészletektől

A Fidesz-KDNP képviselők a védelem időszakának fogják tekinteni a következő hat hónapot - jelentette ki Lázár János Siófokon, a Fidesz-KDNP kihelyezett tanácskozása után, pénteken.

A Fidesz frakcióvezetője közölte: képviselőtársai számára az jelenti majd a fő kihívást a következő fél évben, hogyan tudnak a közszolgáltatókkal, a bankokkal szemben védelmet biztosítani az emberek számára. Meg kell védeni az állampolgárokat az áram- és gázdíjak emelkedésétől, valamint a banki szolgáltatási díjak áthárításától és a sok családnak gondot okozó hitelezési politikától - tette hozzá.

Ennek érdekében három monitoring bizottságot hoz létre hétfőn a Fidesz-frakció: az egyik az emberek jövedelememelkedését vizsgálja majd a 16 százalékos, egykulcsos személyijövedelem-adó (szja) bevezetésével összefüggésben, Rogán Antal vezetésével. A testület feladata az, hogy áttekintse, hogyan alakultak a bérek az új szja-rendszerrel, mi történt ennek hatására; továbbá meg kell vizsgálnia például az érdekegyeztető tanácsban született megállapodások betartását is.

A másik két testület azt elemzi majd, hogy a közszolgáltató cégek, illetve a bankok milyen politikát folytattak az elmúlt fél évben. Ha kell, nyomásgyakorlással kényszerítik ki a szükséges lépéseket a kormányzat, az államapparátus részéről - mondta.

Lázár János kérdésre úgy válaszolt, konkrét példákat fognak megvizsgálni, hogy melyik bank, melyik közszolgáltató mit és hogyan végzett, hogyan akarta becsapni az ügyfeleit. "Fogyasztóvédelmi típusú segítséget próbálunk nyújtani a bankokkal szemben és a nagy szolgáltatókkal szemben" - fogalmazott.

A Fidesz frakcióvezetője újságírói felvetésre arról is beszélt, hogy ha április 15-ig nem találnak más megoldást, fenn kell tartani a kilakoltatási moratóriumot. Kiemelte azonban, a cél az, hogy találjanak megoldást. Hangsúlyozta: személyes véleménye szerint egy globális kilakoltatási moratóriumnak az lehet a következménye, hogy az sem fizet, aki megtehetné. Bedőlt hiteleseket viszont nem szabad kilakoltatni - tette hozzá.

Lázár az alkotmányozásról elmondta, kormánypártok azt javasolják, hogy az Országgyűlés ne húsvéthétfőn, hanem április 18-án fogadja el az új alkotmányt. Legkésőbb március 15-ig a képviselőcsoportok és a független képviselők saját normaszöveget nyújthatnak be. Hozzátette, a tervek szerint nem alkotmányozó nemzetgyűlés alakul március 15-én, hanem a parlament alakítja úgy át a munkáját, hogy lehetőség szerint több mint hat hét álljon majd rendelkezésre az alkotmány szövegének megvitatására. Hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy csak az öt parlamenti párt részt vegyen az alkotmányozásban. Nem a kormány írja az alkotmányt, a parlament fogja az új alaptörvényt megszövegezni, és a parlamentben kell az egész egyeztetési mechanizmust lefolytatni - tette hozzá. Ez a korábbi, a Salamon-féle koncepciónak a megváltoztatása - közölte, kiemelve: szeretnék minden ellenzéki pártnak felajánlani, hogy saját normaszöveget terjesszen be. Nyitott a kapu, szeretnénk megismerni az elképzeléseket, és a részünkről minden technikai, vagy politikai akadályt igyekeztünk ennek érdekében elhárítani - fogalmazott a kormánypárti politikus.

Az ellenzéki pártokon múlik, részt kívánnak-e venni az alkotmányozásban - mutatott rá a frakcióvezető. Akinek van saját elképzelése, annak érvényesítésének egy demokratikus jogállamban csak és kizárólag a parlament lehet a színhelye. Ha valaki demokrata, ha valakinek fontos a demokrácia, akkor az veszi a fáradtságot, és az alkotmánnyal kapcsolatos elképzeléseit bemutatja az Országgyűlésben - tette hozzá. Lázár János világossá kívánta tenni, hogy nem lesz paktumalkotmány, hanem egy parlamenti vitában, egyeztetésben, az ország nyilvánossága előtt kicsiszolt alaptörvény születik. Ha lesz szövegszerű víziója az MSZP-nek, az LMP-nek, vagy a Jobbiknak, akkor minden szempontot figyelembe véve hozzák meg a döntést - hangsúlyozta. Megköszönve a Salamon-féle alkotmány-előkészítő bizottság munkáját, azt egy véleménynek tekintik. Salamon László (KDNP) és képviselőtársai feldolgozták az elmúlt húsz év alkotmányozási folyamatát, tájékoztatták a parlamentet arról, hogy milyen szempontok merültek fel és összefoglalták az eddigieket. Ez azonban nem köt egyetlen parlamenti képviselőt sem, ez egy nagyon hasznos értelmező munka volt az elmúlt hat hónapban.

A határon túli magyarok állampolgárságával kapcsolatban elmondta, hogy arra jutottak, az alkotmányban az elvnek meg kell jelennie, de hogy ez pontosan mit jelent a határon túli magyarok számára, azt a kapcsolódó sarkalatos törvényben, a választójogi törvényben kívánják rendezni.

Lázár János azt is mondta, hogy a tanácskozáson "kőbe vésték" a magzat védelméről szóló törvényt. Megegyeztek abban, hogy a ma hatályban lévő törvényt nem kívánják megváltoztatni, vagy szigorítani, de annak minden pontját be kívánják tartatni. Példaként említette az iskolákban való kellő tájékoztatást, ami ma nem érvényesül megfelelően.

Kitért arra is, hogy magzati élettel és a házassággal kapcsolatban született korábbi alkotmánybírósági döntések a társadalom életét hosszú távon meghatározzák. Ezt tiszteletben tartják és lezárt kérdésnek tekintik.

Arra az újságírói felvetésre, hogy a KDNP ultimátumot adott-e a Fidesznek, mint arról a hírek szóltak, úgy válaszolt: élénk, elég erős konzultáció zajlott az alkotmányozás kérdésében. Hozzátette: a KDNP-vel meg fognak egyezni minden vitás kérdésben. "Élénk konzultáció zajlott", ami még fog is zajlani - fogalmazott, hozzátéve: a két frakció 263 tagú, s a Fideszben is rengeteg politikai csoport van, akik el fogják mondani a véleményüket. Lesznek konzultációk, adott esetben viták, de ezek megegyezéssel fognak végződni - mondta. Leszögezte: olyan, hogy a parlamenti vitában nem világos a pártszövetség álláspontja, nem fordulhat elő.