Mennyit ér a fix áron vett képzőművészet?

Pécsnek egyelőre nem lesz három új, darabonként több tízmillió forintos műalkotása, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium leállította a Magyar Universitas Program folyamatban lévő pályázatainak elbírálását. Két beltéri és egy szabadtéri képzőművészeti munka a Pécsi Tudományegyetemre került volna a felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztési programjának részeként. A minisztériumnak azonban – egyelőre nem tudni, miért – gyanúsak lettek a pályázatok.

Már keressük a szakértőket, akik meg tudják ítélni a műalkotások pénzbeli értékét, hiszen én magam nem vállalkoznék erre – jelentette ki az Indexnek Budai Gyula. Az elszámoltatási biztos elmondta, a napokban kapta meg a Magyar Universitas Program kapcsolódó dokumentumait az NFM-től, és rögtön meg is kezdte az ügyek áttekintését.

Az NFM államtitkára, Hegmanné Nemes Sára egy hete egy Magyar Nemzet-cikkben célzott arra, nincs rendben, hogy a balliberális kormányoknak esetenként 20 millió forintnyi közpénzt is megért egy-egy modern műalkotás. A tárca 54 felsőoktatási PPP projektet talált gyanúsnak, és azt, hogy a képzőművészeti pályázatokat mindig ugyanaz a cég végezte.

Az Universitas Program 2005 és 2008 között pörgött fel. Az Európai Unió támogatásával a magyar felsőoktatásban nagy infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozott mintegy 175 milliárd forintos – éves átlagban mintegy 44 milliárd forintos – befektetési összeggel. A programot elindító Oktatási és Kulturális Minisztérium magántőke bevonásával, PPP konstrukcióban tervezte a lebonyolítást.

Magyar Bálint egykori oktatási miniszterként 2005 nyarán azt is kitalálta, hogy tárcája hogyan üthet két legyet egy csapásra a PPP-vel: a beruházássorozat bőkezű költségvetéséből magáncégek újítsanak fel a  egy sor régi kollégiumot, oktatási épületet, bővítsenek több diákotthont, közben váljanak a modern magyar művészeti mecénásaivá is. Ezért elrendelte, hogy az építkezésre szánt összeg egy százalékát, 1,7 milliárd forintot képzőművészeti alkotások létrehozására kell fordítani. Azzal érvelt, hogy a Sixtusi kápolna freskói sem jöhettek volna létre állami támogatás nélkül.

A beruházó cégek utálták, hogy a pénzük egy részét tovább kell adniuk, az oktatási intézmények vezetői pedig mellszobrokat, szökőkutakat vizionáltak saját portájukra, mégis létrejött mintegy ötven modern képzőművészeti munka, amelyeket egy zsűri választott ki a beküldött pályamunkák közül.

A pályázatokat az Építészforum bonyolította le. A lap megbízott főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina az Indexnek azt mondta, az egykori oktatási tárca felkérésére végezték el a szükséges szervezési munkákat, a pályázatok kiírását, a határidős feladatokat, a zsűri összehívását. Erre a munkára az Építészfórum, a képzőművészekhez hasonlóan mindig a beruházó cégekkel szerződött. Egy-egy pályázat lebonyolítására Pásztor szerint 1-1,5 millió forintot kapott az Építészfórum, de ez az összeg a hattagú zsűri tiszteletdíját is tartalmazta.

A NFM sajtóosztályán az Indexnek azt mondták, a minisztérium aggályosnak tartja, hogy az Építészfórum lebonyolítóként közbeszerzési eljárás nélkül kapott minden esetben megbízást. „A magát az OKM képviseletében eljáró közreműködő szervezetként definiáló cég vezetése e megbízási jogviszonyról hitelt érdemlő módon nem tudott számot adni.”

A minisztérium szerint beruházó cégek – többek között a Strabag és a Hérosz – szerepe is tisztázásra szorul. Tapasztalatuk szerint nem megfelelő körültekintéssel kötöttek szerződést a lebonyolító Építészfórummal. A tárca azt is közölte, az elszámoltatási biztosnak kell eldöntenie, hogy a felülvizsgálat érinti-e majd a szakmai zsűri döntéseit. Ez „jelenleg még nem megítélhető”. Budai Gyula viszont elmondta, ha a felkért szakértők arra a következtetésre jutnak, hogy nem stimmelnek az árak, a filozófusok állami pályázataihoz hasonlóan rendőrségi feljelentés lesz a vizsgálat vége.

Az Index megkeresett több nyertes képzőművészt is, ám az ügy politikai felhangjai miatt mindannyian elzárkóztak attól, hogy névvel nyilatkozzanak. Annyit elmondtak, teljesen érthetetlennek találják, hogy egy független szakmai zsűri közreműködésével levezényelt, nyílt pályáztatási folyamat résztvevői utólag hogyan válhatnak gyanúsítottá. A képzőművészek szerint a kereteket és a pályázható összegek nagyságát az egykori oktatási miniszter találta ki, abszurd ötlet, hogy ezért a tendereken résztvevőkön próbálják elverni a port.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!