Nem lehet indoklás nélkül kirúgni a kormánytisztviselőket
További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Az Alkotmánybíróság szerint "a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot".
"A felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben - a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából - sérülhet az emberi méltósághoz való jog is" - tartalmazza Sereg András közleménye, mely szerint a törvényhozó döntési szabadsága nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére.
A kormány elfogadja, az ellenzék örül a döntésnek
A kormány tudomásul veszi az Alkotmánybíróság (Ab) határozatát. A kabinet a jövőben, az alkotmányozás során, valamint a kormány-tisztviselői életpályamodell kialakításakor is kiemelt figyelmet fordít az Ab-döntés és annak indokolásában kifejtett szempontok figyelembe vételére - áll a hivatalos közleményben.
Az MSZP örül a döntésnek, egyúttal elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány politikai tisztogatást folytasson az államigazgatásban. Az LMP és a Jobbik is üdvözölték a döntést.Az Ab döntésénél figyelembe vette az európai normákat, az Európai Szociális Chartának és az Európai Unió Alapjogi Chartájának az indokolatlan elbocsátással szembeni hatékony védelemre vonatkozó szabályait, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a köztisztviselők jogállásáról alkotott ajánlását is, amely a köztisztviselők felmentésével kapcsolatosan követelményként fogalmazza meg, hogy a köztisztviselői jogviszony megszüntetésére csak törvényben meghatározott esetekben és okokból kerüljön sor.
Az alkotmányellenes rendelkezés május 31-i hatályú megsemmisítésének indoka, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is.
Az új Országgyűlés még tavaly június 21-én fogadta el újra a Sólyom László államfő által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt; a jogszabályt annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
A Ház zárószavazás előtt egy módosító csomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; de nem változtatott azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
