Előzhet a várólistán, aki vért ad

Akár a várólistán is előzhet az, aki a műtéthez szükséges vért is „magával viszi” a kórházba - írja a Népszabadság. A gond, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat csak mind nagyobb erőfeszítések árán tudja feltölteni a készleteit, ezért a személyes érintettségre alapozva próbálják rábírni az embereket a véradásra.

A nem életmentő szívműtétek harminc százalékához a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján a beteg már „magával hozza” a vért – mondta a lapnak Szabolcs Zoltán szívsebész, egyetemi docens. Jelenleg ötven beteg van az intézmény várólistáján, és közülük egy olyan, aki a megfelelő vér hiánya miatt várakozik a beavatkozásra.

A fővárosi Péterfy Sándor utcai kórházban három napnál többet senkinek sem kell várnia a vérhiány miatt a műtétjére. Leggyakrabban a nullás és az A-as vércsoport hiányzik, de Retteghy Tibor, az intézmény főorvosa szerint a tervezhető műtétek előtt időben, a beavatkozás előtt három-négy héttel itt is felhívják a betegek figyelmét a lehetőségre.

Előfordul, hogy egy-egy beavatkozás egy-két napot csúszik, ha nincs megfelelő és elegendő vér a műtétekhez – mondja Lakatos József egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának igazgatóhelyettese, aki szerint ebben nincs semmi különös, mert vér nélkül nem lehet operálni. Egy átlagos műtéthez két-három egység (egy egység négy deciliter) szükséges. A műtét későbbre halasztása azonban csak azoknál a betegeknél fordul elő, akiknek ritka, egyedi vércsoportjuk van.

A kellemetlen helyzetek megelőzésére szinte valamennyi hetven évnél fiatalabb betegüknek felajánlják, hogy ha teheti, mert egyébként egészséges: éljen az úgynevezett autotranszfúzió lehetőségével, amikor a beteg a korábban levett saját vérét kaphatja vissza. Ezzel jelentősen mérsékelhetők a transzfúzióval járó szövődmények, és gyorsabb a gyógyulás is. Akinél ez nem járható út, ott kérik a beteget a hozzátartozók mozgósítására.

Régi gyakorlat

A szakma mindezt irányított véradásnak hívja. Európa számos országában évek óta gyakorlat, hogy például egy térdműtétet csak akkor vállalnak az ortopédusok, ha a rokonok, hozzátartozók fölajánlják a beavatkozáshoz szükséges menynyiséget, így nem a meglévő készletek fogynak – magyarázza a jelenséget Miskovits Eszter, az OVSZ főigazgatója, aki rögtön azt is hozzáteszi: bár nincs vérhiány Magyarországon, de mind nehezebben jön össze a biztonságos ellátáshoz szükséges mennyiség.

Egy nyitott szívműtéthez vagy egy súlyosabb baleseti sérült életmentéséhez szélsőséges esetben akár húsz liter vérre is szükség lehet, ehhez legalább negyven donorra van szükség. A véradók száma viszont folyamatosan csökken.

Ma körülbelül évi ötvenezer véradással van kevesebb, mint néhány évvel ezelőtt. Noha 6,6 millió potenciális véradó él Magyarországon, ehhez képest alig 260 ezren adják össze évről évre az országnak szükséges 422-440 ezer egység vért. A hazai véradók zöme 50–60 év közötti ember, akik életkoruk és romló egészségi állapotuk miatt fokozatosan esnek ki a véradásból, és nincs utánpótlás. Mindez a vérellátást már rövid távon is veszélyezteti, de ha a lakossági korfát megnézzük, abból egyértelmű, hogy öt év múlva már biztosan nem lesz elég vér a csípőműtétekhez.