Lombikbébi nem születhet otthon

Májusban születhet meg az első olyan magyar gyerek, akit anyja otthon, teljesen legálisan hoz majd világra. Heteken belül megjelenik az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendelet, ami húsz év szabályozatlanságnak fog véget vetni. A kormány tavaly ősszel szánta rá magát az otthon szülés jogi helyzetének rendezésére, és egyezetetésbe fogott szakmai és civil szervezetekkel. Az egészségügyi államtitkárság december 20-án, Geréb Ágnes születésnapján tette le az asztalra a tárgyalások végére kialakult tervezetet, de már akkor figyelmeztettek rá, hogy a közigazgatási egyeztetés még hátra van, a jogszabály még változhat.

Nagy Anna kormányszóvivő végül a múlt héten jelentette be, hogy a kormány elfogadta az otthon szülés szabályait. A kormány ugyan a hivatalos kihirdetésig nem hozza nyilvánosságra, de az Index birtokába került a jogszabály véglegesnek mondott verziója. A szabályokon még az utolsó hetekben is alakítgattak.

A jogalkotó néhány ponton megfogadta a javaslatait annak a hét, otthon szülést támogató civil szervezetnek, amelyek február 11-én közös véleményt adtak ki az előző verzióról. Például a rendelet most már tisztázza, mit is ért azalatt, hogy gyermekgyógyász szakorvosnak kell közreműködnie az újszülött ellátásában. Míg a korábbi szövegből a civilek kritikája szerint akár azt is ki lehetett olvasni, hogy a gyermekgyógyásznak jelen kell lennie a szülésnél, most már kiderült: a dolga az, hogy 24 órán belül vizsgálja meg az újszülöttet.

Az utolsó hetekben is szigorodott

A közös civil vélemény aláírói – többek közt a Társaság a Szabadságjogokért, a Független Bábák Szövetsége, a Születésház Egyesület és a Napvilág Születésház – azt is elérték, hogy az anyakönyvezéshez kellő igazolást kiállíthassa a bába, és a szülés után ne hat-, hanem csak háromórás felügyeletet írjon elő a jogszabály. A civilek javaslatára szigorodott is egy ponton a rendelet, frissebb újraélesztési tudást ír elő: az otthon szülést kísérőknek nem öt, hanem két évnél nem régebbi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.

A rendelet több ponton is szigorúbbá vált, vélhetően a szülészszakma kérésére. A 42. helyett a 41. betöltött terhességi hétben húzták meg végül azt az időhatárt, amíg szabad otthon szülni. A kizáró okok listája bővült a vérzékenységgel és azzal, ha az anya mesterséges megtermékenyítéssel esett teherbe. Az otthon szülés feltételeként előírt tárgyakból is több lett: a végleges verzió megköveteli a hőmérő, az újszülött-mérleg, az újszülött-hosszmérő, a mérőszalag és a fertőtlenített pelenkázó biztosítását is.

Tudtuk, hogy nagyrészt nem fognak átmenni

A civilek februárban közzétett kifogásainak és javaslatainak túlnyomó részét nem fogadták meg. Az otthon szülést támogató szervezetek azonban így is örülnek annak, hogy a jogszabály egyáltalán elkészült. „Mérföldkőnek tekintjük, hogy ez a rendelet megszületett. A szakemberek és a civilek csoportja is úgy tekint erre mint egy legeslegelső lépcsőre. Sok mindent kellene javítani, de a külföldi tapasztalat is azt mutatja, hogy akkor indult el egy szülészeti reform, miután meglépték ezt a lépcsőt, az otthon szülést legalizálták” – mondta az Indexnek Bodrogi Bea ügyvéd, a Születésház Egyesület Szóvivője.

„A javaslatainkról tudtuk, hogy nagyrészt nem fognak átmenni. Azt tudomásul kell venni, hogy a magyar egészségügyi rendszerben most ez lehetett megcsinálni. Megkötöttük a kompromisszumot” – erősítette meg Békés Bence, a Szülők a Szabad Szülésért Társaság szóvivője is. Szerinte csak a szerencsétlenül alakult kommunikáció volt az oka, hogy néhány helyen az jelent meg: a bábák tiltakoznak. Ennek az volt az alapja, hogy Geréb Ágnes a LAM-nak és az elitmed.hu-nak adott egy szakmai interjút, amelyben élesen bírálta a jogszabálytervezetet. Csakhogy a múlt héten megjelent interjú Békés szerint hetekkel korábban készült, és abban Geréb még egy jóval korábbi változatról mondott véleményt.

Rendeződni látszik a bábák gyakorlata

A civilek főként annak örülnek, hogy a kormányrendelet nem csak a szó szoros értelmében vett otthon szülést, hanem a születésházak működését is legalizálja, a szülésznők pedig önállóan, orvos nélkül kísérhetnek otthon szülést, és kapnak szakmakódot.

A rendelet az otthon szülés kísérésére vállalkozó bábáktól azt követeli meg, hogy rendelkezzenek szakképesítéssel, valamint legalább két éves szakmai gyakorlattal, amelynek során igazoltan minimum ötven szülést levezettek. Korábban felmerült, hogy a kizárólag otthon szülésben tapasztalt bábák bajosan tudnák igazolni szakmai gyakorlatukat. A civilek abban bíznak, hogy miután az előírt gyakorlatot az igazolt ötven szülésben határozta meg a jogalkotó, a feltétel így már teljesíthető lesz. Bodrogi Bea szerint például az anyák ügyvéd által hitelesített nyilatkozatot adhatnak arról, hogy az ő szülésüknél az adott bába volt jelen, így összejöhet az ötven igazolás. Bízunk a jószándékú értelmezésben, tette hozzá.

Az otthon szülést támogatók szerették volna elérni, hogy ha nem bába, hanem orvos kíséri a szülést, tőle követelje meg a jogszabály, hogy ne csak kórházi tapasztalata legyen. Ez a kikötés azonban nem került bele a végleges verzióba.

Fizet, aki otthon akar szülni

Hiába próbáltak változtatni a finanszírozási szabályokon is. Ha a tervezett intézeten kívüli szülést nem támogatja a kórházbeli szüléshez hasonlóan az egészségbiztosítás, akkor valójában nem válik alternatívává, állt a hét civil szervezet közös véleményében. A végleges verzió azonban kimondja: az otthon szülést nem finanszírozza az állam, akkor sem, ha az anyának van egészségbiztosítása. A civilek szerint így a jogszabály hatályba lépése után végül drágább lesz otthon szülni, mint korábban, mert a bábákra több kötelezettség hárul, például muszáj lesz felelősségbiztosást kötniük.

A változtatást nem hozó civil kritikák egy másik csoportja arra vonatkozott, hogy az otthon szülő nőkkel szemben a szokásosnál szigorúbb feltételeket támaszt az állam. Például a magzat B típusú streptococcus fertőzése szerepel az otthon szülést kizáró okok listáján, és ez egy olyan szűrésre kötelezi az otthon szülést választó nőket, ami másoknak nem kötelező. Nem sikerült a civileknek elérniük azt sem, hogy néhány dolog – például a korábbi császármetszés – kikerüljön a kizáró okok listájáról, és hogy a jogszabályszöveg megfogalmazása ne adjon lehetőséget a lista bővítésére.

A rendelet végleges verziója szerint az otthon szülést választó nőnek alá kell írnia egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti: tudomásul veszi, ha szülés közben mégis a kórházba szállításáról döntenek. A civilek azt szerették volna, ha a nőnek több döntési szabadsága marad, és csak azt íratják alá vele: tudomásul veszi a kapott tájékoztatást a kórházba szállítás javallatairól. A kórházba menést megtagadó nők helyzetét a civilek úgy rendezték volna, hogy rögzíttették volna a jogszabályban: a bábának, orvosnak ilyenkor is mellette kell maradnia. A jogalkotó erre a verzióra nem volt vevő.

Bíznak a továbblépésben

A rendelet előírja a szülésben közreműködők számára, hogy “az ellátás során a tőlük elvárható gondossággal, a szülészeti-és újszülött ellátás szakmai szabályai betartásával járnak el”. Az otthon szülést támogató civilek szerint ez az előírás azt a veszélyt rejti, hogy a kórházi protokollok betartását kérik majd rajtuk számon, és így nem lesz valódi választási lehetőség a bábai és az orvosi modell között. Ezért kérték, hogy az otthon szülésben tapasztalat bábák kapjanak képviseletet az államilag működtetett tanácsadó szervezetekben, és ezt rögzítések a jogszabály szövegében is, határidőt kitűzve. Hiába.

„A mi javaslataink nagy része egy nagyobb egészbe illene inkább bele. Azt gondolom, hogy nem fogunk itt megállni” – mondta a Születésház Egyesület szóvivője. A kormány ígéretet tett arra, hogy az április 1-jén hatályba lépő rendeletet a tapasztalatok alapján két éven belül felül fogják vizsgálni, de a civilek abban bíznak, már ennél korábban, menet közben is lehet majd változatni. Addig is elkészítik a bábai modell szakmai anyagait, leírják a saját protokolljukat, képzőintézmény alapítását tervezik, és megpróbálnak élni a rendelet adta lehetőségekkel.